Hatalmas népszerűségnek örvendenek az Egyesült Államokban az életrajzi filmek, amit ékesen példáz az a számtalan zenészről szóló produkció, amelyek az utóbbi években elárasztották a mozikat. Nem is beszélve azokról, amiket mégcsak mostanában kezdenek el forgatni, és amikről a Port.hu is írt.
Most azonban nem egy újabb muzsikus mindennapjait kívánják górcső alá venni a producerek, hanem egy nem kevésbé érdekes személyiséget, a világhírű mágust, Harry Houdini-t.
A Death Defying Act munkacímen futó alkotás szkriptjét a Félelem és reszketés Las Vegasban, az Ezen a világon és a Fejtestvérek forgatókönyvírója, Tony Grisoni valamint a Tolmács című Sydney Pollack film írója, Brian Ward jegyzi. A rendezői székben Gillian Armstrong ül majd, aki olyan kosztümös filmeket vezényelt már le, mint a Kisasszonyok, a Játék és szenvedély és a Charlotte Gray.
A történet a híres varázsló legsikeresebb éveire fog koncentrálni. Houdini-t a tervek szerint az a Guy Pearce játssza majd, akit a magyar nézők legutóbb 2002-ben láthattak a hazai mozikban, az Az időgép című produkcióban. Ha már az Angliában született, de igen fiatalon a szüleivel Ausztráliába emigrált színésznél tartunk, érdemes megemlíteni, hogy legutóbbi filmjéért, a Nick Cave tollából származó, John Hillcoat rendezte metafizikus The Proposition-ért egekig dicsérték a kritikusok.
A Death Defying Act-ből természetesen nem hiányozhat a romantikus szál sem: ki más alakíthatná a mágus fejét elcsavaró varázslatos szépségű médiumot, mint Michael Douglas felesége, Catherine Zeta-Jones. A forgatás a tervek szerint nyáron kezdődik.
Minden idők talán legnagyobb bűvésze, Harry Houdini 1874. március 24-én született Budapesten, Weisz Erik néven, egy rabbi fiaként. Apja kivándorolt az Egyesült Államokba, és Appletonban telepedett le ? írja a mult-kor.hu.
Erik Weisz egészen fiatalon, cirkuszi trapézmutatványokkal kezdte artista-pályafutását, majd 1882-es New Yorkba költözésük után show-műsorokban lépett fel - mérsékelt sikerrel. Művésznevét Jean-Eug?ne Robert Houdin francia mágustól kölcsönözte, akitől a legtöbb bűvésztrükköt látta.
Houdini - az artistáskodást megelégelve - bűvésznek állt, s ebben a műfajban fényes világkarriert futott be. Szenzációs, látványos mutatványaival mindenhol meghódította a közönséget. Leghíresebbek szabaduló-mutatványai voltak, sikerült sértetlenül kimenekülnie többek között börtöncellából, folyómederből, szűk ládából, szekrényből, de még jégtömbből is.
Fantasztikus szabadulásainak titkát sohasem fejtették meg. Pályafutásának vége felé erőteljes kampányt folytatott a "hiszékenység vámszedői": a sarlatánok, gondolatolvasók, szellemidézők és általában a "természetfeletti" trükkökkel operáló szélhámosok ellen. E témában két könyvet is írt. 1926-ban bekövetkezett halálát az okozta, hogy virtuskodásból hagyta magát keményen gyomorszájon vágni.
