Ötvenöt filmmel, két Oscar-díjjal (Kramer kontra Kramer, Esőember) és öt Oscar-jelöléssel (Diploma előtt, Éjféli cowboy, Lenny, Aranyoskám, Amikor a farok csóválja...) a háta mögött Dustin Hoffman nyugodtan azt mondhatná, hogy kicsit lassít a tempón és mondjuk csak öt évente áll a kamera elé. Az idén augusztusban 70. életévét betöltött színészt azonban nem ilyen fából faragták; nemhogy kevesebbet forgatna, de még azt is a fejébe vette, hogy a rendezői székben is kipróbálja magát életében először.
Egész pontosan nem is először, ugyanis legutóbb a Felforgatókönyvben brillírozó Hoffman 1978-ban már egyszer belehuppant a rendezői székbe, hogy aztán, mint akit bolha csípet, szinte azonnal fel is pattanjon. A szóban forgó alkotás, a Próbaidő egy börtönből szabadult betörőről, Max Dembo-ról (maga Hoffman) szól, aki megpróbál jó útra térni, beilleszkedni a társadalomba, de kísérlete végül kudarcot vall. A forgatás során Hoffman képtelen volt magára húzni a rendezői szerepet, így azt átpasszolta a belga Ulu Grosbard-nak.
A színész viszont nem adja annyira könnyen meg magát. 70 éves fejjel, immár számtalan rendezői módszert ellesve és azokkal felvérteződve belevág Scott Turow Personal Injuries című művének filmváltozatába. A tervek szerint jövő júniusban bemutatásra kerülő alkotás a bírósági thrillerek számát szaporítja majd.
