Budapest, 2010. november 25., csütörtök (MTI) - Szabó Magda egykori lakhelyéhez közel forgatja az Oscar-díjas Szabó István az írónő híres regényének, Az ajtónak a filmes adaptációját. A forgatást a tervek szerint december közepén fejezik be, a rendező az MTI-nek elmondta: körülbelül fél év utómunka után következhet a bemutató.
Szabó István felidézte: a film producere, Hábermann Jenő kérte fel Az ajtó elkészítésére. "Szabó Magdával többször is beszéltünk arról, hogy filmre vinnénk valamelyik könyvét, de mielőtt választottunk volna, sajnos időközben eltávozott közülünk" - nyilatkozta a rendező. A film pénzügyi hátterének megteremtése három évet vett igénybe, a német-magyar koprodukció teljes költségvetése eléri a hatmillió eurót (mintegy 1,65 milliárd forintot).
"Három év nem számít hosszú időnek, volt olyan filmem, amelyhez hét év kellett, hogy megtaláljuk a forgatáshoz szükséges támogatásokat" - mondta Szabó István, majd hozzátette: túl vannak a negyvenedik forgatási napon, jelenleg a téli jeleneteket veszik fel. "A németországi szakasz már lezárult, most már csak Magyarországon forgatunk, néhány kórházjelenet van még hátra" - árulta el Szabó István.
A téli jelentekhez műhavat használnak, így a II. kerületi Lotz Károly utca fehérbe borult a forgatás idejére. A rendező a helyszínválasztásról azt mondta: azért döntött a Lotz Károly utcai ház mellett, mert a közelben lakott egykor Szabó Magda is. "Érdemes tudni, hogy Az ajtó félig-meddig önéletrajzi regény, nem véletlenül hívják az egyik főszereplőt Magdának, a férjét pedig Tibornak" - magyarázta, hozzátéve, hogy a regénybeli Emerenc két házzal arrébb lakott.
"Aki figyelmesen olvassa a regényt, felismeri a környezetet. Olyan helyszínt kerestünk, amely megfelel a regény térbeli szerkezetéhez. Sajnos az eredeti háznál technikailag kivitelezhetetlen volt a forgatás" - mondta Szabó István, aki rengeteget sétált a megfelelő környezet után kutatva. "Szerencsére a lakók nagy szeretettel fogadtak minket, elviselik a forgatás okozta nehézségeket is" - tette hozzá.
A rendező az MTI-nek arról is beszélt, hogy számára a regénybeli ajtó nem csupán a bizalom egyik metaforája. "Ez a történet arról is szól, hogy bizonyos ajtókon szinte lehetetlen bejutni, különösen akkor, ha valakit az élettapasztalatai arra tanítanak, hogy nem szabad senkit sem beengedni" - vélekedett az Oscar-díjas alkotó, majd hozzátette: a film két erős személyiség kapcsolatáról szól, akik minden áron befolyással akarnak lenni a másik életére.
"Emerencben és Magdában is erős a vágy, hogy a másik az általa helyesnek vélt norma szerint éljen. Ez a harc olykor óriási szeretetfellobbanásokkal, máskor gyűlölethez hasonlító ellenszenvvel jár. Ezt az állandóan változó érzelmi hullámzást követi a film" - mondta a rendező, aki szerint Szabó Magda 1987-ben megjelent regényének személyes konfliktusaiból a korra jellemző politikai atmoszféra is kiolvasható.
"Sokan vannak, akik minden áron befolyással akarnak lenni másvalaki életére, és ugyanennyien szenvednek ettől. Számos ideológia éppen erre az erőszakos beavatkozásra épül. Szabó Magda regényének jelen idejében Magyarországon egy ilyen világ volt, és azt hiszem, ő erről is akart mesélni a könyvében" - magyarázta Szabó István.
A rendező felidézte, hogy a két főszerepet a Oscar-díjas brit Helen Mirren és a magyar közönség számára A mások élete vagy A Baader-Meinhof csoport című filmekből ismert német Martina Gedeck játssza.
"Én adtam a kezükbe Szabó Magda regényét és mindketten nagyon megszerették. Helen Mirren például szinte nyomban eldöntötte, hogy el szeretné játszani Emerencet" - emlékezett Szabó István. Hozzátette: két kitűnő színészről lévén szó, az ő feladata csupán abból állt, hogy elmagyarázta a regény születésének körülményeit, valamint hogy megossza gondolatait a szereplőkről. "Az én dolgom csupán annyi, hogy segítsem őket abban a folyamatban, amitől életre kel a karakter. Például azzal, hogy olyan körülményeket teremtek, amitől az ő fantasztikus tehetségük megmutatkozhat" - tette hozzá a rendező.
Az MTI kérdésére Szabó István elárulta, hogy míg Emerenc szerepére a kezdetektől Helen Mirrent tartotta a legjobb választásnak, addig az írónő szerepére egy magyar színésznőt szeretett volna felkérni. "A két szereplőnek értenie kell egymást, éreznie a partner legkisebb rezdülését is. Tehát egy olyan színésznőt kellett találnunk, aki kitűnően beszél angolul. Így esett a választás Martinára" - jegyezte meg a rendező.
A film operatőre, Ragályi Elemér az MTI-nek arról beszélt, hogy az egyszerűségre törekszik a film fényképezésekor. "Nem vagyok teoretikus alkat, inkább az ösztöneim vezérelnek, amikor egy filmet fényképezek. Természetesen vannak princípiumok, amiket a film elején eldöntünk, de azon belül szeretem magam szabadnak érezni" - mondta Ragályi Elemér, aki szerint a főleg dialógusokra épülő filmben a szokásosnál nagyobb jelentőséget kap a színészek arcjátéka. "Főleg erre figyelek, hogy a mimika minél jobban közvetítse a történetet" - vallotta az operatőr.
Ragályi Elemér kiemelte: nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a filmnek az olvasók elvárásaival kell megbirkóznia. "Ahogy nekem kristálytiszta kép bontakozott ki a könyv olvasása során Emerencről, úgy valószínűleg a többi olvasónak is. Az elvárásokkal, elképzelésekkel pedig nehéz felvenni a versenyt, nagyon erősnek kell lennie a filmnek, hogy ki tudja söpörni az előképeket" - vélekedett Ragályi Elemér.
"Három év nem számít hosszú időnek, volt olyan filmem, amelyhez hét év kellett, hogy megtaláljuk a forgatáshoz szükséges támogatásokat" - mondta Szabó István, majd hozzátette: túl vannak a negyvenedik forgatási napon, jelenleg a téli jeleneteket veszik fel. "A németországi szakasz már lezárult, most már csak Magyarországon forgatunk, néhány kórházjelenet van még hátra" - árulta el Szabó István.
A téli jelentekhez műhavat használnak, így a II. kerületi Lotz Károly utca fehérbe borult a forgatás idejére. A rendező a helyszínválasztásról azt mondta: azért döntött a Lotz Károly utcai ház mellett, mert a közelben lakott egykor Szabó Magda is. "Érdemes tudni, hogy Az ajtó félig-meddig önéletrajzi regény, nem véletlenül hívják az egyik főszereplőt Magdának, a férjét pedig Tibornak" - magyarázta, hozzátéve, hogy a regénybeli Emerenc két házzal arrébb lakott.
"Aki figyelmesen olvassa a regényt, felismeri a környezetet. Olyan helyszínt kerestünk, amely megfelel a regény térbeli szerkezetéhez. Sajnos az eredeti háznál technikailag kivitelezhetetlen volt a forgatás" - mondta Szabó István, aki rengeteget sétált a megfelelő környezet után kutatva. "Szerencsére a lakók nagy szeretettel fogadtak minket, elviselik a forgatás okozta nehézségeket is" - tette hozzá.
A rendező az MTI-nek arról is beszélt, hogy számára a regénybeli ajtó nem csupán a bizalom egyik metaforája. "Ez a történet arról is szól, hogy bizonyos ajtókon szinte lehetetlen bejutni, különösen akkor, ha valakit az élettapasztalatai arra tanítanak, hogy nem szabad senkit sem beengedni" - vélekedett az Oscar-díjas alkotó, majd hozzátette: a film két erős személyiség kapcsolatáról szól, akik minden áron befolyással akarnak lenni a másik életére.
"Emerencben és Magdában is erős a vágy, hogy a másik az általa helyesnek vélt norma szerint éljen. Ez a harc olykor óriási szeretetfellobbanásokkal, máskor gyűlölethez hasonlító ellenszenvvel jár. Ezt az állandóan változó érzelmi hullámzást követi a film" - mondta a rendező, aki szerint Szabó Magda 1987-ben megjelent regényének személyes konfliktusaiból a korra jellemző politikai atmoszféra is kiolvasható.
"Sokan vannak, akik minden áron befolyással akarnak lenni másvalaki életére, és ugyanennyien szenvednek ettől. Számos ideológia éppen erre az erőszakos beavatkozásra épül. Szabó Magda regényének jelen idejében Magyarországon egy ilyen világ volt, és azt hiszem, ő erről is akart mesélni a könyvében" - magyarázta Szabó István.
A rendező felidézte, hogy a két főszerepet a Oscar-díjas brit Helen Mirren és a magyar közönség számára A mások élete vagy A Baader-Meinhof csoport című filmekből ismert német Martina Gedeck játssza.
"Én adtam a kezükbe Szabó Magda regényét és mindketten nagyon megszerették. Helen Mirren például szinte nyomban eldöntötte, hogy el szeretné játszani Emerencet" - emlékezett Szabó István. Hozzátette: két kitűnő színészről lévén szó, az ő feladata csupán abból állt, hogy elmagyarázta a regény születésének körülményeit, valamint hogy megossza gondolatait a szereplőkről. "Az én dolgom csupán annyi, hogy segítsem őket abban a folyamatban, amitől életre kel a karakter. Például azzal, hogy olyan körülményeket teremtek, amitől az ő fantasztikus tehetségük megmutatkozhat" - tette hozzá a rendező.
Az MTI kérdésére Szabó István elárulta, hogy míg Emerenc szerepére a kezdetektől Helen Mirrent tartotta a legjobb választásnak, addig az írónő szerepére egy magyar színésznőt szeretett volna felkérni. "A két szereplőnek értenie kell egymást, éreznie a partner legkisebb rezdülését is. Tehát egy olyan színésznőt kellett találnunk, aki kitűnően beszél angolul. Így esett a választás Martinára" - jegyezte meg a rendező.
A film operatőre, Ragályi Elemér az MTI-nek arról beszélt, hogy az egyszerűségre törekszik a film fényképezésekor. "Nem vagyok teoretikus alkat, inkább az ösztöneim vezérelnek, amikor egy filmet fényképezek. Természetesen vannak princípiumok, amiket a film elején eldöntünk, de azon belül szeretem magam szabadnak érezni" - mondta Ragályi Elemér, aki szerint a főleg dialógusokra épülő filmben a szokásosnál nagyobb jelentőséget kap a színészek arcjátéka. "Főleg erre figyelek, hogy a mimika minél jobban közvetítse a történetet" - vallotta az operatőr.
Ragályi Elemér kiemelte: nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a filmnek az olvasók elvárásaival kell megbirkóznia. "Ahogy nekem kristálytiszta kép bontakozott ki a könyv olvasása során Emerencről, úgy valószínűleg a többi olvasónak is. Az elvárásokkal, elképzelésekkel pedig nehéz felvenni a versenyt, nagyon erősnek kell lennie a filmnek, hogy ki tudja söpörni az előképeket" - vélekedett Ragályi Elemér.
