(MTI) - Erdőss Pál 60 éves korában, február 14-én hunyt el. A filmrendezőt az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti.
A hamvasztás utáni búcsúztatáson Hiller István oktatási és kulturális miniszter kiemelte: Erdőss Pál azon kevesek közé tartozott, akik úgy tudták a kamerát használni, hogy az közben "emberivé" lett.
"Akik őt éltették és szerették, azok tudják, miért nem lezárni jöttem egy gondolatot, inkább feleleveníteni a kezdeteket" - fogalmazott Hiller István, felidézve a filmrendező pályájának első szakaszát.
Szakály Sándor történész arról szólt, hogy a rendezővel közös filmen dolgoztak. A Balatoni betyárok a rendszerváltozást mutatta volna be, egy vállalkozó sorsán keresztül.
A művészről megemlékezett Szilágyi Tibor színművész is, aki az alkotó több filmjében szerepel.
Erdőss Pál 1947-ben született Dunaföldváron. 1965-ben a Magyar Televízió (MTV) felvételvezetőjeként, később a Mafilm rendezőasszisztenseként dolgozott. 1972-től 1980-ig az MTV, 1986-ig a Társulás Filmstúdió rendezője volt, majd a Hétfői Műhely Stúdió igazgatóhelyettese lett.
Pályafutását dokumentumfilmek rendezésével kezdte. Első, egész estés játékfilmje az Adj király, katonát című alkotás volt, 1982-ben. Ezt követte a Hazárdjáték című televíziós alkotás, majd a Visszaszámlálás és a Gondviselés. 1989-től koprodukciós filmeket is készített, ezek között volt a Pókok, A túlélés ára, a Fényérzékeny történet és a Vérvonal.
Legutóbbi munkáját, a Budakeszi srácok című alkotást az idén, a 38. Magyar Filmszemle versenyprogramjában mutatták be. A film az 1956-os forradalom eseményeit, előjeleit idézi fel egy kisfiú szemén keresztül.
Erdőss Pál számos elismerést kapott. 1983-ben elnyerte az Arany Kamera-díjat Cannes-ban, majd a locarnói Arany Leopárd-díjat. A rendezőt 1987-ben Balázs Béla-díjjal jutalmazták.
A hamvasztás utáni búcsúztatáson Hiller István oktatási és kulturális miniszter kiemelte: Erdőss Pál azon kevesek közé tartozott, akik úgy tudták a kamerát használni, hogy az közben "emberivé" lett.
"Akik őt éltették és szerették, azok tudják, miért nem lezárni jöttem egy gondolatot, inkább feleleveníteni a kezdeteket" - fogalmazott Hiller István, felidézve a filmrendező pályájának első szakaszát.
Szakály Sándor történész arról szólt, hogy a rendezővel közös filmen dolgoztak. A Balatoni betyárok a rendszerváltozást mutatta volna be, egy vállalkozó sorsán keresztül.
A művészről megemlékezett Szilágyi Tibor színművész is, aki az alkotó több filmjében szerepel.
Erdőss Pál 1947-ben született Dunaföldváron. 1965-ben a Magyar Televízió (MTV) felvételvezetőjeként, később a Mafilm rendezőasszisztenseként dolgozott. 1972-től 1980-ig az MTV, 1986-ig a Társulás Filmstúdió rendezője volt, majd a Hétfői Műhely Stúdió igazgatóhelyettese lett.
Pályafutását dokumentumfilmek rendezésével kezdte. Első, egész estés játékfilmje az Adj király, katonát című alkotás volt, 1982-ben. Ezt követte a Hazárdjáték című televíziós alkotás, majd a Visszaszámlálás és a Gondviselés. 1989-től koprodukciós filmeket is készített, ezek között volt a Pókok, A túlélés ára, a Fényérzékeny történet és a Vérvonal.
Legutóbbi munkáját, a Budakeszi srácok című alkotást az idén, a 38. Magyar Filmszemle versenyprogramjában mutatták be. A film az 1956-os forradalom eseményeit, előjeleit idézi fel egy kisfiú szemén keresztül.
Erdőss Pál számos elismerést kapott. 1983-ben elnyerte az Arany Kamera-díjat Cannes-ban, majd a locarnói Arany Leopárd-díjat. A rendezőt 1987-ben Balázs Béla-díjjal jutalmazták.
