(mti) Mádl Ferenc köztársasági elnök felidézte, hogy két héttel ezelőtt jelen volt Auschwitzban a haláltábor felszabadítása alkalmából rendezett megemlékezésen, ott talán még nyersebben lehetett látni, "ez mégis ennek a gyereknek a saját élete".
A regény maga is megrázó és az életet közvetíti, a filmnek ezt nagyon jól sikerült közvetítenie a nap eseményeinek monoton drámai ismétlődésével, a megalázottságot és a teljes kilátástalanságot - mondta az államfő, jelezve, hogy mindezek ellenére ez a fiatalember még a film végén is a boldogság morzsáiról beszél.
"Én nagyra becsülöm Kertész Imrét, mert ő nagyon sokat írt erről a témáról" - mondta Mádl Ferenc, hozzáfűzve, hogy az író nagyon mélyen átérezte és megírta, hogy ez a dráma, maga a holokauszt mennyire kitörölhetetlen, az emberek nagy részének bizonyos fokig részévé vált, az ember szinte nem tud szabadulni tőle.
A köztársasági elnök kiemelte: ez a kis remény, hogy még a lehetetlen drámai helyzetekben is a boldogságnak esélyét, valami kiutat, a tisztességes jövő esélyeit látja; talán ez az érdeme ennek a történelmi drámának.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a teremből kilépve úgy nyilatkozott: vegyes érzelmeket él át; döbbenetet, megrendülést, csodálatot és azt a művészi hatást, amit Koltai Lajos a mindannyiunk számára jól ismert regényból közvetített.
"Az író és a rendező közös alkotása még hatványozottabban hatással lehet az emberre" - mondta, hozzáfűzve, hogy a Sorstalanságot mindenkinek meg kell néznie.
Szili Katalin kiemelte, hogy maradandó a film hatása, az, amit üzen boldogságról, a boldogság kereséséről, s arról, hogy amikor a legkilátástalanabb az ember élete, akkor is meg kell találni azt, ami a jövőt, az örömöt és a boldogságot jelentheti.
Gyurcsány Ferenc kormányfő láthatóan megindultan lépett ki a vetítőteremből. Az MTI azon megjegyzésére, hogy a film megtekintése előtt azt mondta, nem szeretne "bőgni" a végén, a hasonló élmények felkavarják, szűkszavúan úgy reagált: "lehet, hogy még fog bőgni".
Orbán Viktor volt kormányfő azzal zárkózott el a véleménynyilvánítástól, hogy még nem kíván szólni a filmről.
Bozóki András kulturális miniszterjelölt az MTI-nek azt mondta: "tulajdonképpen egy szép filmet rendezett Koltai Lajos Auschwitzról és Buchenwaldról".
Auschwitz, Buchenwald, a koncentrációs táborok és a szépség teljesen összeegyeztethetetlennek tűnik, és ezt a lehetetlent "csinálta meg" a rendező - tette hozzá, jelezve, hogy nem megrázónak, sokkal inkább lírainak látta a filmet.
Mint elmondta, van egyfajta szaggatottsága a történetnek és ez líraivá teszi; nem mutat haláleseteket, és amikor sorban állnak a rabok és azzal küzdenek, hogy talpon maradjanak, azt is úgy próbálja felülről ábrázolni, mintha hullámozna a gabona, megpróbálja a vizuális motívumok alapján megfogni.
"Képekből áll a film, tehát ebből a szempontból erősen látszik, hogy egy operatőr rendezte" - mondta, megjegyezve: "ezt lehet talán a filmmel kapcsolatban kifogásként is említeni, hogy nem egy történetre kihegyezett rendező csinálta, hanem olyan ember, aki képekben, vizuálisan gondolkodik".
Bozóki András szerint a film hatása is ennek megfelelő lesz; a miniszterjelölt lassabb, elnyúló, hosszan tartó hatással számol, nem elsőhetes kasszasikerrel.
A magyar filmgyártás történetében ez az alkotás mindenképpen mérföldkőnek számít Szabó István és Jancsó Miklós filmjeivel együtt - hangsúlyozta Bozóki András, hozzáfűzve, hogy az adófizetők pénze, amelyet a film támogatására fordítottak, "jó helyre került".
