A DLA Piper nevű nemzetközi jogi iroda szerint bár az Európai Unión belül számos állam működtet filmtámogatási rendszert, a kelet-közép-európai régióban eddig egyedül Magyarország vezetett be átfogó pénzügyi ösztönző rendszert. Ennek lényege, hogy hazai nyereséges cégek adókedvezmény ellenében támogatást nyújthatnak a filmet Magyarországon gyártó társaságok számára. A támogatott produkció e megoldással a költségvetés akár 20 százalékát is fedezni tudja, miközben a támogató az összeget az adóalapjából és az adójából egyaránt levonhatja. Ily módon a támogatást adó vállalkozó az adott évben gyakorlatilag a társasági adókulcs mértékével (idén ez 16-ról 19 százalékra növekedett) megegyező hozammal fektetheti be a támogatásra szánt összeget. Februárban Csehország is hasonló programot kíván bevezetni.
A befektetők bizalmát azonban jelenleg elsősorban nem a külső versenytársak jelenléte, hanem a hazai jogszabályi környezet ingathatja meg. A társasági adóról szóló törvénybe ugyanis egy olyan rendelkezés is bekerült, hogy a támogató az adóalapból csak akkor vonhatja le a támogatás összegét, ha a támogatott produkciós társaság igazolni tudja, hogy a 20 százalékos támogatás nélkül is képes nyereséget elérni. Minderre a gyakran csak az adott film elkészítésére alapított cégek nyilvánvalóan nem lesznek képesek.
A DLA Piper komoly nehezítő tényezőként értékeli 2010-ben a gazdasági helyzetet is. A hazai vállalatok jelentős része ugyanis a visszaesés miatt továbbra is bizonytalan a tekintetben, hogy sikerül-e az év végén nyereséget felmutatnia - jelentős hányaduk eleve veszteséggel számol. Mivel a támogatáshoz kapcsolódó adókedvezmények csak nyereség esetén használhatók ki, a támogató cégek köre 2010-ben tovább szűkülhet. Ez amellett is valószínűsíthető, hogy a kedvezmények további két éven keresztül igénybe vehetőek: az időbeli elhúzódás a hozamidőt megnyújtja, így a támogatási konstrukció a befektetők számára elveszti ösztönző erejét.
Tovább nehezíti a filmipar helyzetét, hogy a törvény módosítása nyomán hasonló kedvezmények mellett már nem csupán filmek, hanem ún. előadó-művészeti szervezetek, azaz színházak, zenei, művészeti együttesek finanszírozására is fordítható a támogatási összeg - az éves jegybevétel 80 százalékának mértékéig. A véges forrásokra ily módon egyre több lehetséges célpont jut.
A cseh kormány néhány héten belül, az Európai Bizottság jóváhagyását követően a magyarhoz hasonló, a filmgyártási költségek 20 százalékának visszatérítését lehetővé tévő programot indít. Csehországban, amely a rendelkezésre álló infrastruktúra és a kedvező gyártási költségek miatt az évtized elején még a nagy nyugati filmprodukciók egyik kedvelt helyszíne volt, az évtized közepére 70 százalékkal esett vissza a külföldi produkciók száma, amelyek egy része éppen Magyarországon talált kedvezőbb feltételekre. Várható tehát, hogy a cseh intézkedés ezúttal negatív hatást gyakorol a magyarországi filmiparra. Nem szólva arról, ha a cseh példát esetleg más régiós államok is követik majd.
A filmtörvény elmúlt években tapasztalt kedvező hatásait az alábbi ábra egyértelműen szemlélteti. Bár az előző év adatai még nem a teljes időszakra vonatkoznak, annyi mindenképpen látható, hogy a válság egyelőre elsősorban a nyilvántartásba vett filmprodukciók számában okozott visszaesést. A filmgyártásra fordított itthoni költségeket leginkább az tartotta szinten, hogy közel megháromszorozódott a nagy költségvetésű filmekhez végzett bérmunka nagysága. Az ábra további részének alakulása 2010-ben tehát nagymértékben azon fog múlni, hogy milyen gyorsan sikerül kijavítani az adójogi szabályozás miatt beállt zavart és mennyire sikerül megőrizni vonzerőnket a nagy külföldi megrendelők szemében.
