A diktatúra magánya? című vitadélutánon, amelyet a Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós szerzőpáros Őrjítő mandragóra - bevezetés a politikai pszichiátriába című könyvének harmadik, javított kiadása kapcsán rendeztek, az MTVA vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a rendszerváltás körül született Y generációnak biztos információkat kell adni erről a korszakról, mert még mindig tart a gyász feldolgozása ezen időszak áldozatai és hozzátartozóik emlékeiben.
Gazsó L. Ferenc hiánypótlónak nevezte a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) rendezett vitadélutánt, amely a Kádár-rendszer áldozataival foglalkozik. Azt mondta: szociografikus riportjuk bővített, javított kiadás, ami azt jelenti, hogy magyarázó szószedetekkel egészítették ki, kifejezetten a tizen-huszonévesek számára, ahol olyan fogalmakat tisztáznak, mint például a béketábor.
Elmondta, kiegészítették továbbá a könyvet egy olyan fejezettel, amelyet "a magyar gyermekvédelem kiemelkedő személyiségéről", Mikus Gyuláról írtak, mégpedig abból a szempontból, hogy miként került "az árulás bűnébe". Ezzel kapcsolatban vetette fel a kérdést, hogy "van-e, lehet-e megbocsátás", szabad-e elfelejtetni az új generációkkal a történteket.
Pákh Tibor jogász, a könyv egyik szereplője, akit 1956-os cselekményeiért 15 év börtönbüntetésre ítéltek, azt mondta: Magyarországon "a politikai pszichiátriát Moszkva uralma alatt tartották". Ha a polgárok megfeledkeznek arról, hogy eljátsszák az engedelmes bábuk szerepét, végül valóban elmebetegekké válnak - idézte ezzel kapcsolatban egy korábbi jegyzetét.
Hangsúlyozta: Moszkva jóvátétellel tartozik az országnak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésekor és azután okozott károkért, eddig azonban még egyáltalán nem vonták ezért felelősségre, azonban szerinte "ragaszkodnunk kell" a számonkéréshez. Megemlítette, hogy már 1988-ban panaszt tett több nemzetközi fórumon, ahol őt egyénileg elutasították, a magyar államnak azonban meglátása szerint kötelessége, hogy keresetet indítson az áldozatok érdekében.
Gereben Ágnes, az ELTE tudományos főmunkatársa hozzászólásában arról beszélt, hogy a könyv "izzó és drámai mű lett az évek során", ami "egyre fontosabb és egyre élőbb". Az, hogy elmegyógyintézeti módszerekkel kivonják azokat, akik a rendszer ellen lázadnak, kimondottan orosz módszer, amelyet átvettek a magyarok is, sőt az is orosz módszer, hogy arccal lefelé temették el az áldozatokat, ahogy azt tették Nagy Imre mártírsorsú miniszterelnökkel és szintén kivégzett társaival - jegyezte meg.
Rettenetesnek nevezte, hogy akár a náci, akár a kommunista diktatúra megtörténhetett, és felhívta a figyelmet arra, hogy egyik vagy másik politikai rendszer áldozatainak szenvedése sem több vagy kevesebb a másiknál.
Pethő Sándor, a KRE filozófia tanszékének tanára azt mondta: "máig sem vagyunk képesek szembenézni" a rendszerváltás utáni politikai kudarcokkal. 1989 előtt olyan politikai rendszer működött, amely a társadalom perifériájára szorította a vele szemben kritikus tagjait: ők a kötet hősei - állapította meg.
Pethő Sándor, a KRE filozófia tanszékének tanára azt mondta: "máig sem vagyunk képesek szembenézni" a rendszerváltás utáni politikai kudarcokkal. 1989 előtt olyan politikai rendszer működött, amely a társadalom perifériájára szorította a vele szemben kritikus tagjait: ők a kötet hősei - állapította meg.
Emlékeztetett arra, hogy a kommunista rendszer internálótáborokat működtetett, "kiszolgáltatták, eladósították az országot, leverték az 1956-os forradalmat", és ők felelősek azért is, hogy 200 ezren disszidáltak az országból, valamint azért, hogy Magyarország vezetett a szocialista országok között az öngyilkosság tekintetében.
Kitért arra is, hogy a könyvben szerepel Mikus Gyula pszichológus is, aki ügynökként 9 évig jelentett a Kádár-rendszerben. Ő eleinte helyettesítő tanár volt a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban, majd gyermekvédelmi szakember lett, és "mentette azokat, akiket szakmája sorsa rábízott" - fogalmazott.
Kitért arra is, hogy a könyvben szerepel Mikus Gyula pszichológus is, aki ügynökként 9 évig jelentett a Kádár-rendszerben. Ő eleinte helyettesítő tanár volt a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban, majd gyermekvédelmi szakember lett, és "mentette azokat, akiket szakmája sorsa rábízott" - fogalmazott.
Szinyei András, Hatvan kereszténydemokrata alpolgármestere megemlítette egy hatvani lakos ügyét, aki 1987. november 7-én jól látható helyre kiírta, hogy "Ruszkik haza!", amiért a Heves Megyei Főügyészség elrendelte a férfi elmeállapotának megfigyelését, az igazságügyi szakértők pedig elmebetegséget állapítottak meg nála és a gyöngyösi városi kórház idegosztályára vitték orvosi kezelésre.
A politikus elmondta, a rendszerváltás után a Fidesz és az SZDSZ helyi szervezete kérte a férfi rehabilitálását. Később kikerült a kórházból, ám a napokban édesanyja jelezte, fiával ma már nemigen lehet együtt élni, ezért a szülő kezdeményezte, hogy fia újra kerüljön állandó orvosi felügyelet alá.
A politikus elmondta, a rendszerváltás után a Fidesz és az SZDSZ helyi szervezete kérte a férfi rehabilitálását. Később kikerült a kórházból, ám a napokban édesanyja jelezte, fiával ma már nemigen lehet együtt élni, ezért a szülő kezdeményezte, hogy fia újra kerüljön állandó orvosi felügyelet alá.
Zatykó László szegedi ferences szerzetes nézete szerint "szeretetre szeretettel kell válaszolni, vagyis azok a boldogok, akik a szeretet igazságosságában élnek".
Lázár Imre, a KRE docense arról beszélt, hogy a hatalmon lévőknek és az alávetetteknek is van szenvedéstörténete, ennek kapcsán pedig megemlítette, hogy a szovjet kommunista párt eredeti vezetői közül alig 10 százalék halt meg természetes halállal.
Lázár Imre, a KRE docense arról beszélt, hogy a hatalmon lévőknek és az alávetetteknek is van szenvedéstörténete, ennek kapcsán pedig megemlítette, hogy a szovjet kommunista párt eredeti vezetői közül alig 10 százalék halt meg természetes halállal.
A rendezvényt Bozsonyi Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem általános rektorhelyettese nyitotta meg. Ennek során azt mondta: egyetemük "a közélet szélesebb értelemben vett horizontján jelen van", a szerzők munkája pedig érdemes arra, hogy tudományos tanácskozást tartsanak az abban foglaltakról.
Az eseményt Gazsó L. Ferenc és szerzőtársa Zelei Miklós író, újságíró moderálta.
Az eseményt Gazsó L. Ferenc és szerzőtársa Zelei Miklós író, újságíró moderálta.
(Forrás: MTI)
(Fotó: aszabadsag.hu)
