Most hétvégén rendezték meg az első Uránia Filmnapokat. Hogyan sikerült a rendezvény?

Örömmel mondhatom, hogy nagyon jól. Ez is bizonyíték arra, hogy a közönségnek igénye van ilyen típusú eseményekre és arra is, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar filmre. A rendezvény 2,5 napot ölelt fel – péntek este kezdődött és vasárnap késő este fejeződött be. Péntek délelőtt egy hang-workshop-ot tartottak középiskolásoknak, vasárnap délelőtt pedig a kicsik élvezhették a klasszikus animációkat. 3 574 néző vette meg az 50 forintos regisztrációs jegyet, amelyet csak azért szabtunk ki, hogy ne egymás ölében üljenek az érdeklődők. A kisterem végig teltházzal üzemelt, a nagyteremben pedig átlagosan 90 százalékos kihasználtság uralkodott.

Miért éppen a filmhang és filmzene tematika köré csoportosították a rendezvényt?

Régóta foglalkoztatott bennünket, hogy megünnepeljük a magyar hangosfilm születését. Pályáztunk tavaly a Magyar Művészeti Akadémiához, és sikerült támogatást kapnunk. Miután február első hete mindig a magyar film ünnepe volt, úgy gondoltuk, erre a dátumra szervezzük a Filmnapokat.  Számos népszerű filmet is beválogattunk, emiatt vonzott sok nézőt a rendezvény. Rengeteg visszajelzést kaptunk, hogy jó lenne máskor is hasonló vetítéseket tartani, hiszen sok filmet nem lehet látni már sehol. Számos kiváló magyar alkotás van, és azt gondolom, a magyar filmnek van mire büszkének lennie. Időnként meg kell ünnepelni, hiszen van hagyománya, története, és számos kiváló alkotása. Ez a nemzeti kultúránk része, és nekünk, mozisoknak az a dolgunk, hogy újra és újra elővegyük, és a köztudatban tartsuk ezeket a jobbnál jobb filmeket.

 

Ezek szerint a hang mellett más szempontok is felmerültek.  

A filmhang és a filmzene egy mágnes volt, hiszen valamilyen szempont szerint válogatnunk kellett 100 év filmjeiből, másrészt a hanggal és zenével foglalkozó szakemberek munkájára is fel szerettük volna hívni a figyelmet. Ezért tartottunk szakmai kerekasztalt a filmhangról, illetve előadást szerveztünk a mozgóképeket gyűjtő archívumokról. Visszatérve a filmprogramra: részben közönségsikereket kutattunk, így került be a válogatásba az Állami áruház, a Sose halunk meg, vagy a Kopaszkutya. A legkorábbi film 1912-es, a legkésőbbi pedig 2012-es volt. Az is cél volt, hogy fesztiváldíjas alkotásokat is felvonultassunk, olyanokat, amelyek a hang miatt kaptak díjat: ilyen például a Hukkle, a Varga Katalin balladája vagy A torinói ló. A Final Cut – Hölgyeim és uraim egy filmtörténeti kollázs, amely több száz film részleteiből épít fel egy férfi-nő történetet. A filmet péntek este vetítettük, és azt megelőzően két órával kapta meg a MÚOSZ filmkritikusok különdíját az alkotás. Így külön aktualitása lett a dolognak, a vetítés után meg is ünnepeltük a stábot. Amit még fontos megemlíteni, hogy nemcsak a közönség élvezte, hanem a szakma ide látogató képviselői is elégedettek voltak. Jól esett az alkotóknak, hogy elővesszük a filmjeiket. Lássuk be, hogy ezeket a filmeket már nem igazán lehet látni a televízióban sem. A némafilmes blokk egyik darabját, Bolváry Géza Egy fiúnak a fele (1912) című nemrég megtalált és a MANDA munkatársai által felújított filmjét most láthatta először a közönség. 

Az Uránia Filmnapok mellett az Art Mozi Egyesület szervezésében útjára indul az 53 magyar film égisze alatt egy országos filmklubsorozat is.

Igen, mindkettő az MMA támogatásában valósult meg. Az MMA tagjai és egy filmkritikusokból álló bizottság megszavazta minden idők legfontosabb 53 magyar filmjét. A szavazatok alapján összeállt egy lista, amely nagyon színes, hiszen sokféle alkotást tartalmaz. Számos értékes, különböző stílusú, tematikájú magyar film kapott helyett a válogatásban. Megtalálható a Mephisto és a Redl ezredes Szabó Istvántól, a Ház a sziklák alatt és a Szerelem Makk Károlytól, a Tízezer nap Kósa Ferenctől, a Feldobott kő és a Nyolcvan huszár Sára Sándortól.

Miért éppen 53?

Szerintem azért, hogy minden hétre jusson egy. Ezen belül létrehoztak nyolc tematikus blokkot, amely közül az elsőt, a Szőts István nyomában-t már tavaly szeptemberben bemutatták az Urániában. A válogatásba Szőts István filmjei mellett olyan alkotók művei is bekerültek, akik a rendező szellemi örökségét vitték tovább (Tízezer nap, Ház a sziklák alatt, Árvácska). Nagy sikere volt a vetítésnek, ezért döntöttünk amellett, hogy az Art Mozi Egyesület nevében benyújtunk egy pályázatot az Akadémiához, hogy országossá tegyük ezt a kezdeményezést. Az első országos vetítéssorozat 13 helyszínen mutatkozik be (például Szolnok, Pécs, Miskolc, Szeged, Kecskemét, Tapolca, Székesfehérvár, Békéscsaba, Nyíregyháza, Nagykanizsa). Ez a rendezvény február közepéig tart. Amennyiben sikeresnek ítélik a kollegáim, megpróbáljuk a további összeállításokra is beadni a pályázatot.

(Forrás:Kultúra.hu)

(Fotó: nefmi.gov.hu, urania-nf.hu)