A bemutatót követően a pápai nuncius kiemelte, Márton Áron soha nem azt mondta és tanította, ami népszerűnek számított, hanem a saját értékrendje szerint azt tanította, amiben hitt, holott sokkal könnyebb lett volna neki is az árral haladni. A nuncius szerint a film egyik fő érdeme, hogy Márton Áronnak az első ötven évét mutatja be, amelyről viszonylag keveset tud a közvélemény. Arra biztatta a rendezőt, hogy folytassa a filmet, és a püspöknek a romániai kommunizmus időszakát felölelő további életútját is dolgozza fel.
A rendezvényen Zágoni Balázs és Csendes László, az egykori román kommunista titkosszolgálat, a Securitate irattárát vizsgáló bizottság tagja beszélgetett a film készítéséről, illetve az egykori püspök alakjáról és szerepéről, a huszadik század egyik legjelentősebb erdélyi magyar személyiségéről.
A beszélgetésen elhangzott, hogy Márton Áron egyesítő személyiség volt, aki rendkívüli alázatosságról tett bizonyságot, és mindig szót emelt az elnyomottak és perifériára szorítottak érdekében. Elhangzott az is, hogy a román közvélemény egy részében indokolatlanul él az a tévhit, hogy Márton Áron nacionalista volt: nemzetiségi vagy felekezeti elfogultsággal nem vádolható, ugyanis szót emelt a deportált zsidók, illetve 1948 után a betiltott román görögkatolikus egyház védelmében egyaránt.
Zágoni Balázs dokumentumfilmjének egyik szála Márton Áron gyermek- és ifjúkorába, személyisége formálódásának kulcspillanataihoz vezet. A film másik szála egy elveszett archív filmfelvétel után nyomoz, az egyetlen után, amelyen Erdély legnagyobb püspöke látható. A film korabeli fényképek, mozgóképrészletek felvillantásával, levéltöredékekkel, interjúalanyok, szakértők megszólaltatásával hozza közel a nézőhöz a püspököt, akit emberi mivoltában mutat be.
Forrás: MTI
A filmről itt írtunk.
