A program nyitányaként január 14-én a londoni National Gallery 2015 és 2016 fordulóján rendezett Goya-kiállításának filmfeldolgozását láthatták az érdeklődők Goya ? Hús-vér portrék címmel. A spanyol mester az 1780-as évektől több évtizeden át dolgozott a spanyol királyi udvar festőjeként. Megannyi portrét készített korának hispán uralkodóiról, a környezetükbe tartozó arisztokratákról, művészekről, diplomatákról és persze önmagáról is. A National Gallery fantasztikus kiállítása soha nem látott teljességben mutatta be Goya festészetének ezt a vonulatát, melyre a mester hetven portréját gyűjtötték egybe a világ különböző kollekcióiból. A képek általában nem hízelgőek, átüt rajtuk a festő érdeklődése a psziché sötét rejtelmei iránt. A IV. Károlyról és családjáról festett portréról Théophile Gautier francia író azt mondta: szereplői úgy néznek ki, mint ?a sarki pék és felesége, miután nyertek a lottón?, de VII. Ferdinánd sem járt jobban, félkegyelmű benyomását kelti Goya művén. Annál igézőbb az Alba hercegnőről festett egészalakos portré. A hölgy a festményen kecses lábával Goya nevét írja a homokba. A pletykák szerint a hercegnő és a festő között szerelem is szövődött, és egyesek szerint a Meztelen Maja című híres Goya-képen is őt láthatjuk viszont. A mester önmagát sem idealizálta, 1820-ban alkotott önarcképén nagybetegen, orvosával, doktor Arrietával ábrázolta magát, elhomályosult tekintettel. A filmet és a tárlatot végignézve megérthetjük, miért is tekintik Goyát az első modern festőnek, az expresszionisták előfutárának.
Ezt követően, január 28-án mutatják be először a Renoir, a megosztó művész című alkotást, amely a philadelphiai Barnes-gyűjteményben készült a sorozat producere, Phil Grabsky rendezésében. Pierre-Auguste Renoir (1841?1919) festményeinek egyik legnagyobb kollekcióját a Barnes-gyűjtemény őrzi. Összesen 181 alkotás található itt az impresszionizmus nagymesterétől, akinek festészete az 1880-as évektől klasszicizálóbb irányba fordult, mind festésmódjában, mind témaválasztásában. Egyesek értetlenül szemlélik Renoir művészetének ezt az időszakát, másokat annál inkább magával ragad. Az Exhibition on Screen alkotói megvizsgálják, miért vált ki olyan szélsőséges reakciókat Renoir stílusváltása mind a mai napig. Aprólékos munkájuk új összefüggésekbe helyezi a mester pályafutását, és arra is rámutat, milyen jelentős hatást gyakorolt festészetének késői korszaka Matisse és Picasso művészetére.
A modern kert festői: Monet-tól Matisse-ig február 18-án kerül mozivászonra. A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatta be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig. Vitathatatlan, hogy a korszak alkotói közül Claude Monet volt a téma legnagyobb festője, de fontos szerepet kapott Van Gogh, Bonnard, Pissarro, Klimt, Nolde vagy akár Matisse és Kandinszkij művészetében is. Az Exhibiton on Screen filmje révén megismerkedhetünk mind az alkotásokkal, mind a műveket ihlető kertekkel, így Monet giverny-i kertjével is. A kiállítás egyik szenzációja a mester 13 méter hosszú Agapanthus-triptichonja. A nílusi vízililiomokat ábrázoló panorámaképet az idős mester 1915-től 1926-ig, haláláig festette, a mű személyes válasza volt a háború tragédiájára. Az 1950-ben szétdarabolt és részletekben értékesített mű újraegyesítése a tárlat megkoronázása.
Portréfilmet is láthatunk majd a festőről Én, Claude Monet címmel. Phil Grabsky filmje, amelynek hazai premierje április 22-én lesz az Urániában, a mester saját szavaival, levelek és személyes vallomások felhasználásával enged betekintést annak az embernek az életébe, aki 1872-ben megfestette az impresszionizmus stílusának nevet adó festményt (Impresszió, a felkelő nap). Monet a 19. század végének legnagyobb hatású alkotója volt, látványaival elkápráztatta a közönséget, miközben depressziótól és öngyilkossági gondolatoktól szenvedett. Festészete, kertészet iránti szenvedélye és humora által azonban az életszeretete is megnyilvánult. A Párizsban, Londonban, Normandiában és Velencében forgatott film széles merítést ad a nyugati művészet egyik legnépszerűbb festőjének munkásságából.
A festményeket szinte tapintható közelségbe hozó Exhibiton on Screen új filmjei mellett két korábbi, tavaly nagy sikert arató rész is műsorra kerül egy-egy alkalommal: a Vincent van Gogh ? A látás új módja március 26-án, az Impresszionisták pedig június 5-én lesz ismét látható.
