Miként született meg a Szemrevaló ötlete? Ki és mi alapján állította össze a programot?
A Goethe Intézet 1997 óta rendez filmfesztivált a legfrissebb és a legizgalmasabb német filmekből. A fesztiválnak eleinte csak német neve volt, SEHENSWERT, melyet magyarul ?érdemes megnézni? mottóval ajánlottunk a nagyközönségnek. Kezdettől fogva nagyon sikeresek voltak a vetítések, melyekhez mindannyiszor vendégek is érkeztek Németországból.
A SZEMREVALÓ név némi ötletelés után 2006-ban született. Azóta bevált márkanévvé vált. A teljes keletkezéstörténet és az összes bemutatott filmek visszakereshetők honlapunk archív oldalán.
A 2012-es fesztivál programja hagyományainkhoz híven a legújabb filmes alkotásokból válogat. Újdonság, hogy idén először az Osztrák Kulturális Fórummal és a Svájci Követséggel közösen állítottuk össze a programot, mely így, egyesített erővel még a megszokottnál is ütősebb és izgalmasabb lett. Ebből is jól látszik, hogy az együttműködést nem csupán a nyelvi közösség indokolja: a bemutatandó új alkotások egyben a három ország közötti intenzív filmes kapcsolatok bizonyítékai is.
A program összeállításakor tematikus és műfaji változatosságra törekedtünk. A középpontban ezúttal tehetséges fiatal rendezők munkái állnak. A változatosság akusztikusan is tapasztalható lesz: a filmekben hol a német különböző variánsait beszélik, így hallhatunk például bécsi, svájci vagy bajor dialektust, hol meg hindit, finnt, olaszt, spanyolt, törököt, angolt és sok más nyelvet. A filmeket mindig eredeti változatban, magyar szinkrontolmácsolással vagy felirattal vetítjük.
A művészmozik igen rossz helyzetben vannak mostanában, miközben éppen azok ?szellemiségét? testesítik meg a Goethe Intézet hasonló programjai. Megtérülnek az Önök ráfordításai, vagy sokkal inkább egy missziót vállal fel ilyenkor az Intézet az anyagiak megtérülésének reménye nélkül?
Nem hiszem, hogy a magas kultúrának piaci értelemben kellene megtérülnie. Hogy csak egy példát mondjak: a filmek vetítéséből bevételünk nem származik, a tudatosan alacsonyan tartott 800 forintos jegyárból származó bevétel a moziknál marad. Ugyanakkor egyetlen játékfilm kétszeri vetítési joga 500 euró körül van, ehhez járul a szállítás, a tolmácsolás és ha vendég is érkezik, az ő költségei. Ugyanakkor nem is gondolom, hogy a megtérülést forintban vagy euróban kellene mérnünk. A Goethe Intézet feladata, hogy bemutatassa a németországi kultúra aktuális eredményeit és azokat minél több emberhez eljuttassa szerte a világon. Ebben a mondatban két különösen fontos szó van: az egyik a németországi, a másik a világszerte. A mi dolgunk ugyanis, hogy Németországban létrejött művészi alkotásokat mutassunk be, függetlenül attól, hogy hol született vagy milyen útlevéllel bír az alkotójuk. Ennek a küldetésnek igyskszünk megfelelni a világ különböző pontjain működő 150 intézetünk segítségével.
Hasonló egyébként a helyzet Németországban és Ausztriában: kevesen látogatják a művészmozikat, ott is veszélybe kerültek a finanszírozás miatt?
Nem igazán lehet összehasonlítani a helyzetet. Kétségtelen tény, hogy Németországban, Ausztriában és Svájcban is ? ha a SZEMREVALÓ 2012 három szervezőjét nézzük ? egyaránt kevesebben járnak moziba, így művészmozikba is. Ugyanakkor a hatékony filmfinanszírozási rendszerek (ld. erről például a ?A filmfinanszírozás útjai Németországban? c. cikket a Goethe Intézet honlapján), a kultúra helyszíneinek működtetésébe visszaforgatott adók és a filmek népszerűsítésért rengeteget tevő fesztiválok és médiumok a magyarországinál biztosabb hátteret nyújtanak a filmes világ működéséhez. A német filmszcénát rendkívüli sokszínűség és gazdagság jellemzi, ráadásul ma több német film kerül a mozikba, mint akkor, mikor a mostaninál még hatszor több mozinéző volt.
Idei fesztiválunkat a filmes szcénák helyzetét elemző workshop nyitja ?Divatok és trendek ? a filmkritika mindennapjai? címmel. Az előadások és beszélgetések vendége lesz Andreas Maurer, a ?Filmszakadás ? tíz nagy tévedés a 21. század mozija körül? című könyv szerzője Svájcból, Dominik Kamalzadeh filmkritikus és szakértő Ausztriából, valamint Nikolaj Nikitin filmkritikus és fesztiválkurátor Németországból. Tőlük sokat meg lehet tudni az aktuális helyzetről.
Mennyire ismertek Magyarországon a német nyelvterületen születettek filmjei? Vagy még mindig Wim Wenders testesíti meg a német filmkészítést itthon?
A kortárs mozi iránt érdeklődők jól ismerik az új osztrák, svájci és német filmeket. A nagyközönség már kevésbé vette a váltást, sokak leragadtak a régi nagy neveknél. Ugyanakkor az Oscar-díjas ?A mások életé?-t és az Oscar-jelölt ?Bukás?-t bizonyára a legtöbb moziba járó ismeri. Vannak emellett olyan rendezők, akiknek sok filmje ment nálunk, ennek köszönhetően nálunk szélesebb körökben is ismertek honfitársaiknál. Ilyen például az osztrák Michael Haneke, a német-török Fatih Akin vagy a svájci Markus Imboden. Yasemin Samdereli például tavaly egy pillanat alatt befutott nálunk az ?ALMANYA ? a török paradicsom? című mozijával.
Mióta szervez filmes programokat az Intézet? Az utóbbi években a látogatói számot látva milyen tapasztalatokat gyűjtöttek?
Filmfesztiválunk idén 15 éves. Átlagosan minden második szerdán, este 6-tól ingyenmozi van a Goethe Intézetben a Ráday utcában. ?Goethe mozi?-sorozatunkban többnyire új német filmeket, időnként rendezői vagy tematikus válogatásokat vetítünk ? eredeti nyelven, ha mód van rá, angol felirattal. Október 17-én lesz a 88. vetítésünk. Egyébként éppen egy Wim Wenders-összes fut.
Ebben a 88-ban persze csak az intézet falain belül bemutatott filmek vannak benne. Van ugyanis ?Goethe mozi? Győrben, Debrecenben és Pécsett is, ahol elsősorban a középiskolásokat szólítjuk meg. A fiatalok iskolai keretekben készülnek fel a filmekre, melyek mindig telt házzal mennek. Csöppet sem panaszkodhatunk hát, filmes programjaink mindig a lehető legnagyobb sikerrel futnak.
Dosszié
A Goethe Intézet dossziéja a német és a magyar filmszakma helyzetét mutatja be: aktuális elemzéseket ad a filmfinanszírozás rendszeréről, a filmes képzés formáiról, a két ország filmművészetének aktuális tendenciáiról. A körképet interjúk és alkotói portrék egészítik ki.
