?Nem búcsúzom, mert velünk maradtál, és mosolyogj ránk továbbra is, én ezt a képet fogom magammal vinni? ? hangsúlyozta beszédében Jankovics Marcell rajzfilmrendező, hozzátéve: ?tudunk emlékezni rád, idézni téged és úgy élni a gondolataiddal, mintha az még a jelen lenne?.
Felidézte, hogy Nepp József sok alkotótársának nyújtott segítséget. ?Az én pályámban meghatározó vagy: te emeltél ki a sok kezdő közül azzal, hogy odafogadtál a Gusztáv-sorozatba, és ezzel sok minden eldőlt a számomra? ? mutatott rá Jankovics Marcell, aki feledhetetlennek nevezte 56 éven át tartó kapcsolatukat, amelyben ? mint mondta ? Nepp József már a kezdetektől egyenrangú partnerként tekintett rá, és kölcsönösen segítették egymás munkáját.
Kiemelte, hogy az első magyar rajzfilm, amely megnevettette, Nepp József Szenvedélye volt. Jankovics Marcell szerint ez az 1961-ben készült nyolcperces rövid mozifilm jelentős mérföldkő volt a magyar rajzfilm történetében. Nepphez olyan újszerű stílus kötődött, amely előtte ismeretlen volt ? hangsúlyozta.
Ternovszky Béla rajzfilmrendező, Nepp József barátja a kollégák és a pályatársak nevében búcsúzott, és azok veszteségéről és fájdalmáról beszélt, akik nem csupán Nepp József műveit, alkotásait ismerték, szerették, hanem Nepp Józsefet mint embert, kollégát és barátot is. ?Akik ismerték, azok szerették is, és azok számára ő nem Nepp József volt, hanem a Dodi? ? hangsúlyozta.
Ternovszky Béla igazi művészi polihisztornak nevezte Nepp Józsefet, aki dolgozott forgatókönyvíróként, festőként, animátorként, rendezőként és zeneszerzőként is. Legendásan szerény ember volt: Gémes Józsefet, Dargay Attilát és Jankovics Marcellt magánál tehetségesebbnek tartotta, és díjai, kitüntetései sem győzték meg arról, hogy a szakma legnagyobbjai közé tartozik. Munkája a szenvedélye, a hobbija volt, megadatott neki az a szerencse, hogy többnyire szabadon alkothatott ? tette hozzá.
Mint hangsúlyozta: Nepp József 55 éven át volt mellette, nemcsak fizikailag, hanem szellemiekben, lelkiségben is, számára az életében az állandóságot jelentette, a fix pontot, az origót. ?Minden tekintetben a példaképem volt és marad? ? hangsúlyozta Ternovszky Béla.
A Magyar Mozgókép Mestere címmel is kitüntetett művészt életének 84. évében, október 6-án érte a halál. A rajfilmrendezőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.
Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen, a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után került a Pannónia Filmstúdióba. Első műve, a Szenvedély című rajzfilm szakított a mesehagyománnyal és új korszakot nyitott a karikatúrastílusban rajzolt aktuális, groteszk, sőt abszurd történetekkel. Az 1964-ben készült Gusztáv-sorozat szülőatyja volt Dargay Attila és Jankovics Marcell mellett. A Mézga család, majd a Dr. Bubó tévésorozat sikerében is nagy szerepe volt, nem véletlenül nevezik őt az animációval foglalkozó filmtörténészek a magyar animáció mindenesének.
Sok egész estés és kisrajzfilm írója és társ-forgatókönyvírója, közreműködött a Lúdas Matyi (1976), a Szaffi (1984), Az erdő kapitánya (1987) elkészítésében. Számos közös produkcióban, például a János vitézben (1973) animátorként dolgozott. Gyakran szerzett filmzenét is. Önállóan rendezte 1983-ban a Hófehért, a Grimm-mese szokatlan, szatirikus feldolgozását, majd 1986-ban a Gréti... című filmet. Az Iparművészeti Főiskola animáció tanára is volt. Az 1980-90-es években már főként a televíziónak dolgozott.
Nepp József 1967-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1974-ben érdemes művész, 1981-ben kiváló művész lett, 1999-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 2006-ban a Magyar Mozgókép Mestere elismerést.
Forrás: MTI
Fotó: Soós Lajos/MTI
