Álomidőzene

Zene


images_f29b3aa4502f44b293a3e2a9aabda64e.jpg
Herczku Ágnes és Nikola Parov
Az év egyik legjelentősebb premierjére, az Álomidőre azt követően kerül sor október 6-án a Müpában, hogy a Naplegenda századik előadását is megtartották - ugyanis ez annak gondolati folytatása, témája szerint pedig a táncoló ember dicsérete.

A produkció alkotóinak álmai - vagy vélt emlékei - elevenednek meg egy általuk megélt, vagy megéltnek hitt világról, demonstrálva viszonyukat a tradícióhoz, a múlt titkaihoz, a jelen sokszínűségéhez. A folklórra támaszkodó és a mai kor elvárásainak megfelelő, látványos előadást Mihályi Gábor rendező-koreográfus állította színpadra.

Nikola Parov, a produkció zeneszerzője szerint egy színpadi mű létrehozása során az alkotóknak elengedhetetlenül tekintettel kell lenniük a közönségre. Amint azt Parov a produkcióról annak előzetes bemutatása alkalmából elmondta, az Álomidő lassan született, hiszen folyamatos egyeztetések követték egymást, a tánclépéseket és dallamokat apránként csiszolták egybe, míg aztán az egész egy lehengerlő produkcióvá állt össze, melyben kulcsszerep jut Herczku Ágnes egyedi hangzású énekének.

Szinte borítékolható, hogy az Álomidő zenéje is sikeres lesz, miután az előadás zenei anyaga még ebben a hónapban a Tom-Tom Kiadó gondozásában fog megjelenni. A siker titkát Parov a magyar néptánc individualizmusában és unikális összetettségében látja, és a közérthetőség mellett a benne rejlő érzelmi mélységet, a színpadon mozduló táncosok tömegével arányos zenét és a humort tartja legfontosabbnak.