Tavaly ősszel ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját a Bartók Táncegyüttes. A ma is népszerű társulat a névadó zeneszerző példáját követve eredetileg a népzene és tánchagyomány gyűjtését, feldolgozását és széleskörű terjesztését tűzte ki célul. Fél évszázad elteltével azonban már nemcsak a gyűjtésben és a megőrzésben tűnik ki az együttes jelentősége. Az alapító Tímár Sándor ebben a műhelyben fejleszthette ki egyedülálló táncoktatói módszerét, melynek eredménye a hetvenes években indult táncházmozgalomban csúcsosodott ki. Túlzás nélkül állítható, hogy aki ma magas színvonalon oktatja és műveli ezt a műfajt, szinte mind Tímár környezetéből került ki: mint például a mozgalomnál bábáskodó Sebő Ferenc, a Sebő Együttesben elhíresült Sebestyén Márta, a táncos-koreográfus Kovács Gerzson Péter, vagy - közvetve - a Bartók Táncegyüttest ma irányító Deffend Irén és Szappanos Tamás.
 |
| A Bartók Táncegyüttes |
A táncegyüttes tavaly novemberben a Művészetek Palotája Fesztivál Színházában bemutatott jubileumi gálaműsorát április 28-án és 29-én, kedden és szerdán éjszaka két részben vetíti le a Magyar Televízió, illetve kedvcsinálónak április 26-án egy werkfilmet is bemutatott az együttes életéről és a nagyszabású gálaműsorra való felkészüléséről.
A Bartók Táncegyüttes arra vállalkozott a gálaműsorral, hogy fél évszázados történetének kiemelkedő előadásait, momentumait egyetlen nagyszabású produkcióban mutatja be. Az előadás első részében így Sebő Ferenc és Tímár Sándor korszakalkotó koreográfiáját, az 1973-as Széki táncokat, a horvátországi magyar nyelvsziget archaikus dalaiból és táncaiból összeállított műsort, József Attila, illetve Nagy László versére írt táncfantáziát, valamint kalotaszegi, Küküllő-menti és Maros-menti férfitánc-koreográfiákat is láthatnak a nézők a hetvenes-nyolcvanas évekből. A második részben az együttes munkáját ma fémjelző alkotók korábbi, illetve egészen friss koreográfiái láthatók-hallhatók, többek közt moldvai csángó, cigány, mezőföldi és Tisza-vidéki énekek, táncok.
