 |
| A kép illusztráció |
A csütörtökön 14 órától kezdődő felvonuláson jelmezbe öltözött, valódi mohácsi busók és sokác lányok csoportja vonul végig Józsefvároson. A "zenebonát" a Dunakivje zenekar biztosítja. A kesztyűgyártól indulva a Mikszáth tér érintésével egészen a Nap utca József körút találkozásáig vonulnak. Körülbelül 2 órás lesz a program.
A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokásának, a busójárásnak az idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság, farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra női bütykös harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány volt. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat a jankelék kísérik, akiknek az a feladata, hogy távol tartsák az utca népét a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és bao-baot ordítozó busó csoportok célja az volt, hogy házról-házra járva jókívánságaikat kifejezzék és elvégezve a varázslatokat részesüljenek az étel-ital adományokban.
