Egy húron pendülnek a világzene keresztapái a Müpában

Zene

A kortárs, improvizatív kamarazenét játszó Ektar 2002 őszén mutatkozott be a Győrfree zenei fesztiválon. Az együttes kompozícióit balkáni, távol-keleti és afrikai zenei kultúrák inspirálták, de a szigorúbban szerkesztett darabokban a középkori zene, az európai népzenék és a kortárs zene hatásai egyaránt fellelhetőek. Az Ek-tar indiai szó, annyit jelent: egy húr, s a négy muzsikus kifejezésben, melodikus variációkban, ritmikában igyekszik úgy összeolvadni, mintha valóban egy húron játszana.
 

Ektar_promo.jpg
Ektar
 
A brit Ry Cooderként emlegetett gitáros, egyben énekes és producer gyerekkora nagy részét a Közel-Keleten töltötte, ahol az arab zene igencsak megérintette. Amikor a hetvenes években hazatért, a punk és a pop ragadta magával, majd ismét más kultúrák dallamai vonzották. Az ősi transzzenéket modern köntösbe öltöztette úgy, hogy közben a tradicionális zene lelke sem csorbult. Justin Adams ma a legjobb és legkreatívabb gitáros-szerzők egyike. Számos zenésszel dolgozott együtt a világzene területén, így Sinead O'Conorral, Natacha Atlassal és Peter Gabriellel. Producerként több zenekart is felkarolt, s a francia LO'JO és a tuareg Tinariwen is az ő kiadásában jelentetett meg albumokat. Jelenleg új formációval koncertezik. A Les Triaboliques, amelyben Lu Edmonds gitárossal és Ben Mandelson multi-instrumentalistával igyekeznek a legkülönfélébb zenei világokat összekapcsolni, frissen alakult együttes, amely első koncertjét Szibériában adta. A trió a nyugati világot igyekszik bevezetni a sivatagi blues, valamint a török saz és cümbü, illetve a mandolin és a barizouki hangszerek hangzásainak kavalkádjába.