 |
(MTI) - A Kolozsváron pénteken délután tartott díjátadó ceremónián Tánczos Vilmos néprajzkutató egyetemi docens méltatta a hamarosan 91. életévét betöltő P. Daczó Árpád-Lukácsot, a társaság alapító tagját.
Mint elhangzott, Lukács atya 1973-ban került a gyimesi csángó vidékhez tartozó Kostelekre, itt kezdett tudatosan foglalkozni a vallási néprajzzal, és itt találkozott a népi Mária kultusz egyik sajátos, ősrégi formájával, a Babba Mária tiszteletével. Már az 1980-as években felhívta magára a figyelmet tanulmányaival, amelyekben a népi Mária tisztelet addig ismeretlen vonatkozásaira - például a holdkultusszal összefüggő képzetekre - és a gyimesi hiedelemvilág ősi történeti rétegeire irányította a figyelmet.
Nyugdíjas korában a dési kolostor csendjében írta meg Csíksomlyó titka - Mária tisztelet a néphagyományban című könyvét, amelyben a vallásos folklór adatai mellett az élő nyelv emlékeit, a helyneveket, az írott történelmi forrásokat és a művészettörténeti emlékeket is felhasználta. Munkája valódi sikerkönyv lett, több utánnyomást megélt.
A Hosszú utak megszomorodának - Archaikus népi imádságok, ráolvasók, szentes énekek Erdélyből és Moldvából című, 2003-ban megjelent kötetét, amelyet Takács György magyarországi néprajzkutató segítségével szerkesztett, szintén jelentős mű. Tánczos Vilmos elmondta, hogy a Székelyföldről és Belső-Erdélyből a szakma az általa gyűjtötteken kívül alig rendelkezik jelentősebb archaikus népi imaszöveggel, és ma már remény sincs arra, hogy e téren számottevő gyűjtés szülessen.
P. Daczó Árpád-Lukács legutóbbi könyve, a Csíksomlyó ragyogása akkor jelent meg, amikor a szerző a 90. életéve felé közeledett. A könyv a csíksomlyói kegyhelyen tapasztalható napkultuszról szól.
Az idős szerzetes köszönetképpen megáldotta a néprajzi társaságot. "Biztatni szeretném néprajzos testvéreimet, hogy ha hallanak valamit, ami a kereszténység előtti hagyományainkra utal, ne dobják ki, hanem elemezzék" - mondta P. Daczó Árpád-Lukács.
