Ezer székely leány napja Csíksomlyón

(MTI) - A rendezvény gyökerei a múlt század első feléig nyúlnak vissza, amikor 1931-ben Domokos Pál Péter néprajzkutató kezdeményezésére megszervezték az idegenbe szakadt székely leányok népviselet-, nyelv- és hagyományápoló seregszemléjét. A kommunista rezsim tiltotta ezt az ünnepet, 1990-ben azonban sikerült újjáéleszteni a hagyományt, azóta minden évben megszervezik.
    

Tárogató hangjai szólaltak meg szombat reggel Csíkszeredában, ezzel próbálták megalapozni a hangulatot a seregszemlére. A szervezők - Csíkszereda önkormányzata, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint az Ezer Székely Leány Alapítvány - jelezték: mindenkit szívesen látnak, aki viseli a székely ruhát, illetve akinek szívügye a hagyományápolás.
    

A rendezvény résztvevői a város főterén gyülekeztek, sokan érkeztek népviseletbe öltözve, szekereken, lovon. Ezt követően a csíksomlyói kegytemplomban tartott ünnepi szentmisén vettek részt. Előzetesen mintegy ezer személy jelezte részvételét. A szertartás után a két Somlyó-hegy közti nyeregbe, a pünkösdszombati búcsú színhelyéül szolgáló Hármashalom oltár-színpad köré vonult ki az ünneplő tömeg a városlakókkal együtt.
    
A színpadon hagyományőrző csoportok mutattak be ünnepi műsorukat, eközben a látogatók kézműves vásáron csodálhatták és vásárolhatták meg a székelyföldi kézműves mesterek termékeit. A mintegy hatvan kézműves mellett a régi mesterségek tucatnyi tudója mutatta be szakmájának fortélyait.     

 

"Bevált az elképzelésünk, hogy ne csak a hagyományőrző csoportok számára biztosítsunk fellépési lehetőséget, hanem gazdag programot kínáljunk mindenkinek, aki a Nyeregbe látogat" - összegezte a nap történéseit András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, az esemény egyik szervezője. Mint mondta, az időközben eleredt eső sem tudta elvenni a fellépők és a kikapcsolódni vágyók kedvét.
    

Az esti gálaműsor keretében a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes felcsíki és gyimesi táncokkal szórakoztatta közönségét.