Földesi lakodalom a sóstógyógyfürdői Múzeumfaluban

Zene

 

(MTI) - Páll István, a skanzen igazgatója az MTI-nek elmondta: a Hajdú-Bihar megyei község Szélrózsa Hagyományőrző Egyesületének tagjai különleges lakodalmi parádét varázsolnak majd a közönség elé. Bemutatják a jellegzetes földesi házasságkötési ceremónia minden elemét, amelyet az 1950-es években Sólyom József tanító gyűjtött össze az utódoknak megőrzésre. A földesi lakodalom a kelengyeviteltől, a templomi egybekelésen és az ünnepi vacsorán át a násznép virradatig tartó mulatozásáig sok mindenben különbözik a nyírségi, szatmári, matyó, palóc, vagy jász menyegzőtől. 

 
A legjobban talán a vendégeket hívó és a lakodalom menetét irányító vőfély ceremóniavezénylésében tér el, aki sok-sok vidám rigmussal csal mosolyt a házasságkötés résztvevőinek arcára.     Vőfélyi költemény indítja útjára a lánykikérő násznépet a fiús háztól, és búcsúztatja utána rokonságától a menyasszonyt, majd a boldogító igen kimondása előtt is ellátja tréfás tanácsokkal a házasulandókat. A lakodalmi vacsorán minden fogásnál ételkínáló versikék hangzanak el, majd a menyasszonytánc, az azt követő kontyolóruha felvétele, végül a vendégek hazaküldése sem múlik el a vőfély tréfálkozása nélkül.     A bemutatót, amely augusztus 6-án 16 órakor kezdődik a nyírségi múzeumfaluban, a tipikus hajdúsági menyegzői ételek és italok kínálása teszi majd teljessé.     A földesi lakodalom valamikori miliőjét pedig a skanzen 7,5 hektáros területén a szatmári, rétközi, nyírségi, nyíri mezőségi és a beregi tájegységből felépített régi lakó-, köz-, illetve gazdasági épületek biztosítják.