Zene

Hamarosan megnyílik a szentendrei Skanzen nyolcadik tájegysége

Archív 2010. május 13.
Júniustól újabb lehetőségek tárulnak ki a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum látogatói előtt: a skanzen ekkor nyíló, szám szerint nyolcadik, Észak-magyarországi falu nevű tájegysége Nógrád, Heves és Borsod megye népi jellegzetességeit, épületeit mutatja be.
 
Ahogy azt az új tájegység megnyitása kapcsán megrendezett sajtótájékoztatón a múzeum főigazgatója, Cseri Miklós elmondta, a beruházás a 2008 őszén indult Skanzen Örökség Program keretében, egy 24 hónapos folyamat eredményeként valósult meg. Az ennek részeként üzembe helyezett skanzenvonat  az átadása óta közel 86 ezer utast szállított, a múzeum látogatottsága pedig mintegy tízezerrel nőtt a tavalyihoz képest ? árulta el.
 

Az Észak-magyarországi falu közel 50 épülete már áll, jelenleg tereprendezés folyik, illetve megkezdték a mindennapi élet részleteit, érdekességeit feltáró enteriőrök berendezését is ? ennek során ötezer műtárgyat helyeznek el. Az említett tárgyak olyan észak-magyarországi falvakból kerülnek ki, mint például Márianosztra, Perkupa és Karancskeszi, a főigazgató azonban hangsúlyozta, mottójuk: ?Nem kirabolni a vidéket, hanem megőrizni?. A tájegység felelős muzeológusa, Nagyné Batári Zsuzsanna felvázolta a terepmunka nehézségeit és szépségeit: a padlásokon, pincékben és istállókban lapuló kincsek felkutatásához kölcsönös bizalom és tisztelet szükségeltetik.

 

A Skanzen célja ezzel a munkával tehát nem csak a ?mutogatás?, hanem ?a vidékfejlesztés érdekében az értékek visszaplántálása?, a tudásközvetítés és ismeretátadás, aminek révén a műtárgyak tulajdonosai, egy adott falu lakói is jobban odafigyelnek értékeikre ? emelte ki Cseri Miklós. Az új tájegység épületei között található a Skanzen első, nem a mai Magyarországról származó lakóháza: a Nemesradnótról ? Radnóti Miklós édesapjának szülőfalujából ? áttelepített (eredeti anyagaiból újraépített) kisnemesi ház a történeti Gömör világába vezet. A tájegység fő szempontjaként a hétköznapi élet bemutatását és a népszokások enteriőrben való megjelenítését határozzák meg, így a faluban sétálva részesei lehetünk egy modellezett disznótornak, de egy lakodalomba, illetve a fonás, a népi konyha, sőt, az építkezés fortélyaiba is bepillantást nyerhetünk.

 
Az új tájegység az interaktivitásra össszpontosít, ezért a hírek szerint különösen bővelkedik majd a megtapintható, kipróbálható részletekben, játékokban, emellett az itt megjelenített fotókon, felvételeken adott esetben magunkra, vagy éppen nagyszüleinkre ismerhetünk. A tájegység nyitóünnepsége június 25-én lesz, a közönség pedig másnaptól látogathat el a ?kis Észak-Magyarországra?.