(MTI) - A szentsarok és a szakrális terek népi emlékei címet viselő kiállítás abból ad ízelítőt, hogy a régi lakóházakban berendezett úgynevezett szentsarokban milyen vallásos holmikat őriztek. A tárlaton szereplő tárgyak főként a történelmi Magyarország római katolikus vallású parasztságának használatában voltak.
A régi házakban a sarkos berendezés esetén a bejárattal szemközt, a tűzhellyel átellenes sarokban helyezkedett el a kultikus tér, amely párhuzamos elrendezésnél a két utcai ablak közé került. "A szentsarok szolgált a szakrális tárgyak elhelyezésére, de itt történt a közös étkezés és a vendégfogadás is" - idézi a múzeum összegzése S. Lackovits Emőke néprajzkutatót, aki a tárlatot a napokban megnyitotta.
Az augusztus 26-ig látható kiállításban a szakrális tér tárgyi világát idézik a Máriagyüdről származó emlékek, szakrális ábrázolásokkal ellátott népművészeti és iparművészeti tárgyak, fából faragott Istenanya-ábrázolások, apácamunkák, aprónyomtatványok, szentképek, keresztény felekezetek imádságos és énekes könyvei. A szakrális ábrázolásokkal ellátott iparművészeti tárgyak között kiemelt jelentőségű az a 19. századi biedermeier pohár, amely a hit, remény, szeretet jelképeivel díszített vagy a gyönyörűen megmunkált, kereszt alakú ereklyetartó és a Fájdalmas Krisztust ábrázoló oltárka.
A kiállításon helyet kaptak még pásztorművészeti emlékek, közülük kiemelkedő darab a Nagy Pál Miklós által faragott pásztorbot, amelyen hatvanegy szentképe látható. A Jászapátiban 1868-ban született, buzgó katolikus alkotó Máriabesnyőn a barátoknál volt tehénpásztor.
Láthatók a tárlaton kegyszobrok fából faragott másai, valamint apácamunkák: a speciális kézimunkával díszített szentképek főleg a XVII. és a XVIII. században készültek. Emellett sokféle szentképet és énekes, imádságos könyvet is megtekinthetnek a kiállítás látogatói.
A tárlat anyagát Illyés Endréné, Gelencsér József és Pletser Tamás gyűjteményéből válogatták az Intercisa Múzeum munkatársai.
