(MTI) - A rendezvényt a Megyei Népművészeti Egyesület szervezi. A hagyományos komáromi mesterségek közül korábban az aranymosóknak és a tulipántos ládák készítőinek szenteltek értékmentő kiállítást és konferenciát.
Előadásokat tartanak a Duna csallóközi szakaszán lévő vízimalmokról, majd a Budapest és Baja között lévő hajómalmokról és bemutatják a székesfehérvári Szent István király Múzeum új állandó kiállítását és Hegedűs Sándor hajómalommakett-készítő munkáit. A résztvevők a Monostori erődben megtekintik a Kenyérmúzeumot, majd a szlovákiai Gútán felkeresik a Hajómalom Múzeumot.
Komárom környékén az ipari forradalomig több hajómalom működött, mely a vízfolyással együtt vándorolt. A hajómalom két hajóból állt: a víz belső oldalán lévő völgyhajóból és a parthoz közel álló házhajóból. A házhajóban volt a malomszerkezet és a molnár lakóhelye, a völgyhajó nyitott volt és csak arra szolgált, hogy a két hajó között forgó lapátkerék tengelyének egyik vége rajta nyugodjon.
A Nagy-Dunán egykor működő hajómalom újjáépített példánya jelenleg Gútán tekinthető meg. A gútai hajómalmot a komáromi hajógyárban építették újjá. Mivel a Dunán nem találtak biztonságos helyet számára, ezért felvontatták a Vágon Gútára. A hajómalom a város közepén kialakított mesterséges szigeten található, amelyre Európa leghosszabb fedett fahídja vezet.
