 |
(MTI) - A konferencia három szekciója elsősorban történeti, építészeti és a néprajzi-szellemi örökség szempontjából közelíti meg a Völgység történetét - mondta az MTI-nek Szőts Zoltán, a múzeum igazgatója.
A tanácskozás, amelynek nyitó, plenáris előadásában Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató a dél-dunántúli XIX. századi magyar és német paraszti értékrendet hasonlítja össze, több újdonsággal is szolgál. A múzeum vezetője ezek között megemlítette Dobosiné Antal Anna kutatásait, aki a XVIII. századi Fachwerk - német hagyományos favázas - népi építészet emlékeit dolgozta fel.
Több előadás foglalkozik a bonyhádi zsidóság történetével, köztük Illés Éva középiskolai tanár Izraelben élő bonyhádi zsidók szájhagyománya alapján mutatja be Bonyhád 1930-as évekbeli életét. Aradi Gábor referátuma a múlt század első harmadában még működő szerb iskolák történetét érinti, a bukovinai székelyek családfakutatásában alkalmazott DNS-vizsgálati módszer eredményeit a kanadai Elisabeth Long mutatja be.
A Völgység sokszínű vallási, etnikai összetétele az évszázadok alatt folytonos változásban volt, most a második világháborút követő korszak után ismét egy konszolidálódó kép van kialakulóban, a konferencián ezt próbáljuk meg megragadni - mondta Szőts Zoltán.
A bonyhádi intézmény 1990 óta ötévente rendezi meg a Völgységi konferenciát, a mostani tanácskozás anyagát 2011-ben könyv formájában is publikálja a Völgységi Múzeum.
