 |
(MTI) A testület a "Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterébe" vette fel a táncház módszert, amely a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje.
Eddig egyetlen magyar elemként a mohácsi busójárás zerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján, amely az idei ülésig 213 örökséget tartalmazott.
A magyar táncház módszer 11 másik hagyományőrző gyakorlattal együtt szerepelt a szellemi kulturális örökség megőrzését szolgáló programok, projektek és tevékenységek regiszterébe felterjesztett elemek között. Az UNESCO szellemi örökség listáira idén több mint 80 elemet jelöltek a többi kategóriával együtt a tagországok. A nemzetközi szervezet illetékes kormányközi bizottsága november 22-től egy héten át ülésezik Bali indonéz szigeten.
Az UNESCO honlapja szerint az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára 49 szokás, illetve hagyomány pályázott, köztük az indonéz sámán tánc, a portugál fado és a mexikói mariachi zene.
Hammerstein Judit, a NEFMI kultúráért felelős helyettes államtitkára korábban elmondta, hogy Magyarország tavaly márciusban terjesztette fel a táncház módszert mint a szellemi kulturális örökség megőrzésének magyar modelljét a védelmet érdemlő programok, projektek és tevékenységek UNESCO-listájára.
"Eddig a mohácsi busójárás szerepelt a magyar elemek közül az UNESCO nemzetközi reprezentatív listáján. A részes országoknak minden év március 31-ig kell megtenni jelöléseiket, mellékelni kell hozzá tíz darab jelenkori fotót, valamint egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet. A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi" ? magyarázta Hammerstein Judit.
A kulturális kormányzat idén tavasszal a magyar solymászatot és a matyó örökséget terjesztette fel az UNESCO szellemi kulturális örökség reprezentatív listájára. A két magyar felterjesztés a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen kerülhet az UNESCO reprezentatív listájára.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el: erre azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyezménye alapvetően az épített örökségre összpontosít. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez, ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése.
A szellemi kulturális örökségvédelem magyar nemzeti jegyzékébe először 2008-ban a mohácsi busójárás szokása került fel, majd még ugyanabban az évben az 1953-ban alapított Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége. 2009-ben a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a kalocsai hagyományokkal (hímzés, viselet, pingálás, tánc) bővült a nemzeti lista, majd tavaly, már Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter idején a magyar solymászattal, a halasi csipkevarrás élő hagyományával, valamint a matyó örökséggel (hímzés, viselet, folklór továbbélése).
A UNESCO szellemi kulturális örökség kormányközi bizottsága csütörtökön 9 olyan elemmel növelte a szellemi örökség listáját, amelyek "sürgős megóvást" igényelnek. Az eltűnés által fenyegetett szellemi kulturális örökség kategória UNESCO-listájára került fel mások mellett a Koredugaw mali titkos társaság szertartása, az északkelet-kínai hocsék (nanájok) elénekelt meséi, az iráni drámai előadásforma, a nakkali vagy az indonézek "ezer kéz tánca", sámántánca. Brazília a yaokwát, az enawene nawe amazóniai nép rítusát íratta fel.
A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat,szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza.
Novák Ferenc nyilatkozata
"Óriási jelentőségű, hogy a magyar modell felkerült az UNESCO szellemi örökség listájára, hiszen a Magyarországon kibontakozott táncházmozgalom nyomán szerte Európában megalakultak a táncházak, mindenütt a saját hagyományt dolgozták fel, de mindenütt táncoltak magyar táncokat is, amelyeket tőlünk tanulták, és a táncház elismert hungarikummá vált" ? mondta reagálásában Novák Ferenc "Tata" koreográfus.
A 80 éves Kossuth-díjas művész részvételével ? illetve Sebő Ferenc, Halmos Béla és Martin György közreműködésével ? nyílt meg 1972. május 6-án Budapesten az első táncház, majd sorra szerveződtek az újabb és újabb magyar, illetve a közelebb-távolabb élő népek zenéjét-táncait bemutató, őrző táncházak.
Novák Ferenc kifejtette: a rendszerváltást megelőzően már Erdélyben is alakulhattak táncházak, igaz, gyakran rendőri atrocitások mellett működtek. "Itthon azonban felhőtlenül virágozhatott a mozgalom". "A rangos elismerés annak szól, hogy a magyar táncház modell a negyven év alatt egészen kiteljesedett, feldolgozta a magyar hagyományt, az utóbbi másfél évtizedben pedig majdnem minden Kárpát-medencei tánc bekerült a táncrendbe, még a bolgár hagyomány is" ? fejtette ki a koreográfus.
Korábban:
