 |
(MTI) - A palócföldi résztvevők ünnepi viseletben, keresztekkel, lobogókkal érkeznek az ünnepi rendezvényre- mondta Majdán Béla város-történész. A balassagyarmati Palóc Múzeumban őriznek egy Mátraderecskéről származó öltöztetős Szent Anna szobrot, és hagyománnyá vált, hogy a Palóc búcsúban ezt a szobrot viszik a körmeneten - tette hozzá.
Vasárnap a római katolikus főplébániatemplomtól indul a népviseletes processziós menet a művelődési központ udvarára. Ott tartják Szent Anna palóc miséjét, amelynek végén megáldják a jelenlévő családokat és a gyermekáldást váró zarándokokat. A szertartást Bíró László püspök, tábori lelkész és Stella Leontin főesperes végzi. A misén hazai és szlovákiai magyar hagyományőrző csoportok mellett a balassagyarmati Szent Felicián Kórus közreműködik.
A népélet világi szépségei címmel rendezik a délutáni családi programot. Népmesék, népdalok, népzenék hangzanak el, hagyományőrzők néptáncot is előadnak a Balassagyarmati Cigányzenekar kíséretével. A nap végén megválasztják Palócország szépeit. A viseletes szépségversenyt idén is gyermek, menyecske, családi, illetve csoportos kategóriákban bírálják el.
Szent Anna, Jézus nagyanyja tisztelete az Árpád-korig nyúlik vissza. A palócok vallási kultúrájában Szent Anna a magtalanok, az áldott állapotban lévők és a női betegségben szenvedők pártfogója. Szent Annát egyaránt tisztelik a gyermekáldásra várók reménységeként, a családok védőszentjeként és a jó halál patrónusaként.
