Május 24-én, pünkösdhétfőn mindazokat a népszokásokat bemutatják a látogatóknak, amelyek hajdan nagy kedveltségnek örvendtek a falusi lakosság körében. A program 11 órakor a pünkösdi királynéjárással kezdődik a Felső-Tisza vidékének népi építészetét őrző múzeumfaluban, a lányok kendertermés növelése érdekében végzett termékenységi varázslásával.
A pünkösdi királynéjárás, vagy pünkösdölés rítusának mágikus célja valamikor a kendertermés növelése volt. A házról házra járó lányok magasra emelték királynőjüket, miközben azt hajtogatták: "ekkora legyen a kendtek kendere!". A királynő udvartartása persze ajándékot is kapott a rítusért, amely a Ma vagyon, ma vagyon, piros Pünkösd napja kezdetű énekről kapta a Nyírség középső és déli részén a "pünkösdi mavagyonolás" nevet.
Az egésznapos program a Burattino Bábegyüttes előadásával, a Vándorló Lovasiskola lovas-showjával folytatódik ezután, 14 órától pedig következik a pünkösdi királyválasztás. A fiatal legények különböző ügyességi és erőt igénylő versenyszámokban döntik el, ki legyen közülük a pünkösdi király. Ez a cím egykor kisebb-nagyobb előnyökhöz is juttatta viselőjét, s beletartozott bizonyos hatalom gyakorlása is, nevezetesen a legénybírói szerep, a vitás kérdések eldöntése a falvakban.
A XX. század második felére eltűnt a királyválasztás szokása, csak a Dunántúl egyes részein zöld lombokba burkolózott gyerekek alakoskodása maradt fenn. Ezt Sopronhorpácson törökbasajárásnak nevezték, valószínűleg esővarázsló rítus lehetett. A nyugati országrészben egyébként pünkösd, a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe - amelynek idejéről, húsvétot követő 50. napjáról a IV. században, a niceai zsinaton döntöttek - volt régen a kúttisztítás napja is. Az egyház a szentlélek eljövetelének napjaként ünnepli pünkösdöt.
A sóstógyógyfürdői múzeumfaluban pünkösdhétfőn késő délutánig tartják a hagyományokat felelevenítő programot, kézműves bemutatókkal, gyermekfoglalkozásokkal és kemencében sült ünnepi népi ételek kóstolásával együtt.
