(MTI) A Kairosz Könyvkiadó gondozásában megjelent Magyarnak lenni...- sorozat XCV. kötetében Zelnik József Mezei Károly szerkesztővel, a Magyar Katolikus Rádió munkatársával beszélgetett.
A sorozat tartalmának, formájának megfelelően ebben a könyvben is két vonulat jelenik meg: a család, az élet, és hogy mivel foglalkozott eddig, valamint a megjelent könyvei ? közölte Zelnik József. Mint mondta, közéleti munkássága 1972-ben kezdődött, amikor a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának vezetője lett. Ez egy alternatív ifjúsági mozgalom volt, amelyet azzal a címszóval lehetett megalakítani, hogy népművészek vagyunk és ápoljuk a népművészetet. A hivatalos hatalom azonban érezte, hogy ez alternatív szervezet lehet, és ment a huzavona ? fogalmazott Zelnik József, aki arról is szólt, hogy éppen az elmúlt két évben nézett utána, mennyien jelentettek róluk.
Hozzátette: abból a szempontból, hogy fiatalok voltak és izgalmas dolgokban vettek részt, szép világban éltek. Ez volt az úgynevezett nomád nemzedék, amely most ünnepli fennállásának 40. évfordulóját. Az Országos Táncháztalálkozón a magyar táncházmozgalom negyven évéről kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők, mivel ez a társaság a táncházak létrejöttében is benne volt.
Zelnik József hangsúlyozta, hogy életében sok mindenben részt vett: vezetője lehetett az alternatív mozgalomnak, volt a Duna televízió elnöke és tagja az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT). Az elmúlt 10 évben visszavonult a politizálástól, több könyvet írt.
A 2010-ben megjelent, A bor csodája című művet a kritika úgy jellemezte, hogy Hamvas Béla óta ilyen könyvet a borról nem írtak.
Zelnik József kifejtette: a Magyar Művészeti Akadémia tétje, hogy a benne lévő rangos emberek meg tudnak-e fogalmazni olyan kikerülhetetlen gondolatokat, amelyek materiálisan, kézzel foghatóan segítik a társadalmat kilépni ebből a mai depresszióból és az abból fakadó nihilizmusból. Ennél nagyobb tét az akadémiának nem kell ? tette hozzá.
Zelnik József az ELTE Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1973-ban, majd a Népművelési Intézet munkatársaként néprajzi és művészettörténeti tanulmányokat írt és szerkesztett. UNESCO-szakértőként a Folklorizmus Bulletin című nemzetközi periodikát szerkesztette, illetve a Folklór, Társadalom, Művészet című folyóiratnak volt a szerkesztője. A Közművelődési Információs Vállalat ? a "Selyemgombolyító" ? igazgatójaként az élő folklórt, a táncházmozgalmat támogatta 1986-tól, majd 1988-tól a Magyar Iparművészeti Egyetem docense lett. 1989-től a Magyar Kulturális Szövetség elnöke, 1998-tól a Magyar Kultúra főszerkesztője, 1992-től az Ökotáj főszerkesztője. A gercsei román kori romtemplomot édesanyja tiszteletére sikerült újjáépíttetnie. A Magyar Művészeti Akadémia tervét Gyurkovics Tiborral dolgozta ki 1992-ben.
