Közel 4 tonnányi anyagot, vasat, fémet, fát mozgattak meg és 160 liter festéket használtak fel a technikai munkatársak a szegedi Móra Ferenc Múzeum új néprajzi állandó kiállításának előkészítésekor. A legkisebb kiállított tárgy egy 3 centis ? egykoron hajóácsok által használt ? hajlított szög, a legnagyobb pedig a 130 kilós fogas henger, amivel a szegediek ősei a szalmát forgatták a talajba, hogy így kössék meg a futóhomokot.
A több hónapig előkészített tárlaton több mint negyven archív fotó és közel kétszáz régi tárgy segítségével ábrázolja a szegedi népélet változásait Bárkányi Ildikó néprajzkutató, a kiállítás kurátora.
A ?Szöged hírös város? című tárlat fő mondanivalója a ?szegediség?: a város és a hozzá tartozó nagytáj paraszti világának bemutatása. A beruházás teljes költsége meghaladja a negyvenmillió forintot. A tervek szerint hosszú-hosszú évekig látható állandó néprajzi kiállítás építéséhez szükséges forrásokat a múzeumot fenntartó Csongrád Megyei Önkormányzat, a kultusztárca és az Európai Unió biztosította.
Az új állandó néprajzi kiállítás kiemelt témái a Tiszához kapcsolódó tevékenységek, a homoki gazdálkodás és a paprikatermesztés, a híressé vált kisiparok - papucsos, késes mesterség - a gyékényszövés, a népi építészet sajátosságai, illetve a sokakat vonzó alsóvárosi búcsú is.
A kiállításon 8 érintőképernyős monitor is segíti majd a tájékozódást. A kiállítás szövegfeliratai egy helyi tervezésű, speciális betűtípussal készültek. A ?Tisza? betűtípussal kinyomtatott feliratokból többek között az is megtudható, hogy a szegedi bicska a XIX. század végén országos hírnévnek örvendett, elsősorban az úgynevezett halbicska vagy tiszabicskarévén; a megszárított paprikát hatalmas famozsárban, úgynevezett külübentörték meg a régi ?szögediek?, s a szegedi papucs a XX. század első felében országos hírnevet szerzett lábbeli; készítésének módja es divatja a török hódoltság idejéből ered.
Az állandó tárlaton elhelyeztek kézbe vehető, megtapintható műtárgyakat is, egy racka subát pedig fel is próbálhatnak a látogatók.
