 |
| Képünk illusztráció |
(MTI) - A tárlaton fotókon, mintarajzokon, nyomódúcos-rajzokon, a munkafolyamatot illusztráló félkész darabokon és az elkészült munkákon keresztül mutatják be a múzeumi kutatás és feldolgozás folyamatát.
Mint azt Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke elmondta, a szervezet a múzeumi kutató és feldolgozó munkára az Oktatási és Kulturális Minisztérium Tengertánc pályázatán nyert támogatást. A népművészek a dunántúli - zalaegerszegi, nagykanizsai, veszprémi és kaposvári - múzeumokban szakemberek segítségével tanulmányozták a múlt századok népművészeti hagyományait. Áttekintették a kiválasztott tárgyakról készült feljegyzéseket, a múzeumi tárgyakon közelről szemlélhették meg az apróbb technikai fortélyokat, díszítéseket, különlegességeket, az eredeti darabokról fotókat, mintarajzokat készítettek.
A csipkekészítők és hímzők a nagykanizsai Thury György Múzeumban és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban a halotti lepedők készítését tanulmányozták. A Balaton-felvidéken a leplek nagy részét szálvonásos és szálkihúzásos technikák kombinációjával készítették el: a vászonanyag szélével párhuzamosan néhány szálat kihúztak, az anyag szélét behajtották, majd körbehímezték.
A fazekasok a nagykanizsai múzeum anyagát nézték át. Az őrségi, zalai fazekas edények nem voltak túldíszítettek, a használati tárgyakon, tejesköcsögökön a virágmotívumok helyett inkább egyszerű mintákat, díszítési technikákat alkalmaztak.
A népművészek a kiállításmegnyitó előtt a gyakorlatban is bemutatták a hímzés, a csipkekészítés és a fazekasság, a korongozás munkafázisait. A néprajzi tárlat egy hétig tart nyitva Zalaegerszegen, majd április 27-től Nagykanizsán, a Hevesi Sándor Művelődési Központban lesz látható.
