Kriston Vízi József eddigi életműve elvezet a társadalom- és kultúrakutatás majdnem minden klasszikus és modern területére. A szerző az 1980-as években száz évre visszamenőleg tekintette át mikor, miért és hogyan lehetett madarat ijeszteni. Amikor Magyarországon elkezdődött a konyhai falvédők vizsgálata, Kriston Vízi József arra keresett választ, hogy a kreativitás alacsony fokán álló kézimunka hogyan nyújtotta az önkifejezés, az önmegvalósítás illúzióját. Amikor kételyek merültek fel a falvédők esztétikai értékét illetően, múzeumi szakemberként meggyőződéssel hirdette és propagálta, hogy "a nyári konyhák, az országutak vagy a kertek és keresztutak népművészete" méltó arra, hogy a múzeumban is kiállítható legyen.
A magyar Kiss Áron és a holland Johan Huizinga méltó utódaként a különböző korok, az évszakok és a napok specifikus játékszokásait rendszerezte, és a magyar nyelvtörő mondókákat, funkcióikat tekintette át. Azon kevesek egyike, aki a nyelvi agresszió (átok, szitok, káromlás) történeti adattárát gazdagította. Az iskolai filmoktatás történetének felvázolása mellett az iskolai ballagás, a Bálint napi jelenség kutatása, a maroktelefon felfedezésekor keletkezett sms-folklór alakulásának jelzése is az ő nevéhez fűződik. Megfigyelései és megállapításai ma is frissek, élvezetesek - írja a neves erdélyi néprajztudós, Keszeg Vilmos a kötet ajánlójában.
Meglepő dolgok történnek a 4. b osztályban: útra kelnek a tárgyak, megmozdulnak a rajzok, hangok hallatszanak az éjszakában, de sokáig csak egy valakinek tűnnek fel a fura esetek. A történéseket megtapasztaló fiú - Ákos - már maga is elbizonytalanodik az események valódiságában, ám szerencsére egy új osztálytárs érkezik, az Angliából hazaköltözött Susan/Zsuzska, akivel együtt indulnak a rejtély megoldására. Felkutatják a múltból a titokzatos történet kezdetét, s türelmük, no meg a véletlen segítségével közelednek a megoldáshoz. Bordi Zsuzsanna A 4 b. foglya című munkája tanulságos és szórakoztató irodalom.
