Hosszú évtizedek elteltével bonthatják fel a látogatók az 1973-ban elhunyt Görgényi István „palackpostáját”. A festő 1956-ban találkozott a szabadsággal, és tudta, hogy meg kell örökítenie mindazt, amit látott, hallott és tapasztalt – mondta el a kiállítás megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Görgényi István csaknem ötven éve hunyt el. Életművéből a kiállítás 56 művet – 47 olajfestményt és 9 kisplasztikát – mutat be, amelyek mind a forradalom emlékét idézik meg.
Wehner Tibor, a tárlat kurátora elmondta: a táj-, városkép- és csendéletfestőként ismert Görgényi István úgy alkotta meg 1956-os képegyüttesét, hogy azt akkoriban nem tárhatta a nyilvánosság elé. Forradalmi témájú kompozícióira ezért semmitmondó tájképeket festett, úgy, hogy azok könnyen eltávolíthatók legyenek.
A művész nem érhette meg alkotásai titkainak feltárását, a festői hagyaték csak az ezredforduló után, véletlenül került napvilágra, ekkor távolították el a fedőfestéseket is – tette hozzá.
A tatabányai festő 1956-os történéseket megjelenítő művei sötét árnyalatokkal, mély tüzű színekkel, egy-egy fellobbanó színfolttal, éles kontrasztokkal komponált, különös izzású alkotások: bennük ott lüktet a képek megszületésének súlyos ellentmondásokkal terhelt kora s világtörténelmi jelentőségű forradalmának szelleme.
A Magyar Református Jövőért Alapítvány által szervezett kiállítás vasárnaptól november 29-ig látogatható.
