Fotóhónap: ezeket a kiállításokat még elcsípheted!

Képző

10+1 kiállítást gyűjtöttünk össze, amelyek még látogathatók a Fotóhónap alatt.

Idén is sokszínű kínálattal várta az érdeklődőket a legnépszerűbb országos fotófesztivál, a Fotóhónap, amelyre 35 kiállítással csatlakoztak a kisebb galériák és a nagy nevű intézmények egyaránt. Bár ezek egy része már bezárt, néhányat még elcsíphetünk közülük.

Margaret Watkins: Fekete fény, Mai Manó Ház

A kanadai származású fotográfus a reklámfényképezés megújítója volt, azonban munkássága nemcsak ettől vált jelentékennyé. Watkins egy olyan korban várt sikeressé, amikor a nők jellemzően a háztartásban élhették ki magukat, ő azonban elutasította ezt a sztereotípiát, és a saját karrier építésében találta meg a kiteljesedést. A Fekete fény kiállításon az alkotó 120 eredeti nyomata látható, amelyek 1914 és 1939 között készültek. A kiállított portrék és tájképek, modern csendéletek és utcai jelenetek, reklámok és iparművészeti munkák átfogó képet adnak Watkins munkásságáról, amelynek visszatérő eleme az erotika és a feminizmus. 

A kiállítás január 16-ig látogatható.

Gróf Széchenyi Zsigmond vadász-író fényképei, Capa Központ

Széchenyi Zsigmond regényein generációk nőttek fel. Átütő megjelenítőerőtől duzzadó szövegeiben a különféle vadászélményei és a külföldi expedíciói elevenednek meg. Ahogy a regényeiben ott van a természet beható ismerete és rajongó szeretete, úgy fényképein is tetten érhető az a nem szűnő kíváncsiság, amely a növény- és állatvilág mellett az útjai során megismert emberek felé is irányult. Zsigmond ugyanakkor legjobban a civilizációtól távol, egy tábortűz mellett ülve érezte magát. Természetszerető humanista gróf, könyvgyűjtő nemesi segédmunkás, vadász-író-fényképész volt. A kiállításon egy sokrétű ember fotográfiáit tekinthetjük meg.

A kiállítás november 28-ig látogatható.

Váradi Viktor: Előhívás, TOBE Galéria

Váradi Viktor új fotósorozata olyan, mint egy családtörténet, hiszen szinte filmszerűen, egy lineáris narratíva mentén kapcsolódnak egymáshoz a fényképek. A váratlan történésekkel, meglepetésszerű eseményekkel megbontott sor egy fiatalember felnövekedését, magára találását és kötődéseit meséli el haikuszerű terjedelemben. Váradi a TOBE Galériában megrendezett első önálló bemutatkozása elénk tárja az alkotó sajátos formakészletét is. A fotográfus személyes fényképekkel operál, és remekül keveri a különféle műfajokat egy sorozaton belül.

A kiállítás november 27-ig látogatható.

Szabó György: Relikviák, ArtPhoto Galéria

A kiállítás Szabó György életművének két fontos szegmensét hozza egymással párbeszédbe: az alkotót elsősorban szobrászként és éremművészként ismerjük, azt már kevesen tudják, hogy pályájának egy korszakában lelkesen és aktívan fotózott is. E felvételek egy részét 1968–72 között láthatta a közönség az Orfeo csoport közös kiállításain, azonban azóta nem kapott megjelenési lehetőséget ez a páratlan és elmélyült fotográfiai anyag. Az ArtPhoto Galéria azonban ismét előhívja az életmű fotográfiai vonatkozásait, valamint szintetizálja azt a szobrászi zsenivel. Ahogy az alkotó két énje párbeszédbe kerül, úgy válik láthatóvá a látásmódok különbözősége és sokszínűsége. 

A kiállítás december 9-ig látogatható.

Igaz vagy hamis? # Információdömping a 21. században, Foton Galéria

A Foton Galéria új helyszínként csatlakozott idén a Fotóhónap kiállítói közé, és rögtön három kiállítással is készült a fesztiválra. A csoportos kiállítás az információáramlás felgyorsulására reflektál, arra, hogy a tömegkommunikáció demokratizálódása eredményeként minden résztvevő mondanivalója egyforma esélyekkel indul útjára a globális kommunikációs térben. A kiállított munkák az álhírgyártás, a dezinformációs törekvések, az információk hitelességének problematikáját járják körül. Felteszik a kérdést: vajon tudjuk-e még, hogy melyik információ igaz és melyik nem az, valamint hogy fontos-e az egyén számára az objektív igazság. 

A kiállítás november 27-ig látogatható.

Kisképző fotó MOST 2021, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Az önmagukat kereső és kifejezni vágyó kisképzősök vizsgamunkáit lehet megtekinteni a könyvtárban, ami azért is izgalmas, mert ezek a fotók elénk tárhatják egy-egy pálya indulását. A fotók olykor térbeli és időbeli utazásra hívnak, máskor kreált világokba repítenek, mikro- és makrokozmoszokon keresztül vezetik a nézőjüket. Bizonyos fotók témája a jelenlét és a szerelem a mai Budapesten vagy épp a Covid idején, más felvételek pedig a letűnt korokat és az átalakulás nyomait fejtik fel. A képek olykor bátor és szabad kísérletezések eredményei: vegyszerek okozta roncsolások az analóg nyersanyagon, emulzióval megkent embriószobrok ráexponált testábrázolásokkal.

A kiállítás december 9-ig látogatható.

Lenergy – Az év természetfotósa 2021, Magyar Természettudományi Múzeum

A naturArt – a Magyar Természetfotósok Szövetsége idén 29. alkalommal hirdette meg a Lenergy Az év természetfotósa pályázatot. Idén 173 szerző összesen 3462 képpel jelentkezett a felhívásra, a Természettudományi Múzeum falain pedig ezek közül a legjobb 116 fotó látható. Ezek között szerepel az év természetfotója is, Daróczi Csaba Egy korty című felvétele. Ez a víz alatti kép azt a pillanatot rögzíti, amint egy örvös galamb iszik az erdei madáritatóból. 

A kiállítás december 31-ig látogatható

Martinkó Márk, Piti Marcell: Gaia, Három Holló

A kiállítás keretét Piti Marcell két sorozatának, a 2020-as Apaföld és a 2021-es Maga ura válogatott képei adják. Ezeket értelmezik, árnyalják Martinkó Márk Ritual címet viselő videói. Az Apaföld című sorozat emléket állít az alföldi tanyáknak, amelyek különböző okokból elhagyatottakká váltak. A sorozat most látható képei nemcsak az elhagyatottságról, hanem a tanyák körüli földek átalakulásáról is szólnak, így reflektálnak az ember romboló tevékenységére is. Martinkó Márk Ritual című videói is az ember és környezete közötti kapcsolattal foglalkoznak. Azt mutatják be, ahogy az ember absztrakt gondolkodása átformálja a körülötte lévő természetet, és ez a folyamat az absztrakt művekben groteszk látványként jelenik meg. A Maga ura egy olyan ember-környezet viszonyt mutat be, amiben szintén kölcsönösen alakítják egymást a résztvevők, de az ember tudatosan vigyáz az együtthatás egyensúlyára.

A kiállítás november 25-ig látogatható.

Szamódy Zsolt Ólaf: Ez van, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét

A tatabányai művész három évtizedet átölelő fotográfusi életművét tárja a látogató elé a kecskeméti múzeum. A pálya indulását jelző képeken a színes tájak és csendéletek elevenednek meg, majd a tatabányai ipari emlékek létezésmódjait, pusztulását, a bányavidék fokozatosan eltűnő munka- és életképeit rögzítő szociofotók következnek. Egy későbbi időszak meghatározó képei között láthatjuk a tatai Öreg-tó pszeudolényének nyomait kutató lírai konceptuális fotóetűdöt, az ezredfordulót követően az Adria-eszményeinket és -emlékeinket átíró tenger- és tengerparti képeket, valamint a mikrojelenségekre koncentráló felvételeket és a távoli, keleti, számunkra egzotikus vidékeket és városokat, civilizációkat, jelenségeket megörökítő riportfotókat. Ezeken túl pedig ott van még az a nagyszabású képsorozat is, ami a komáromi Monostori Erődöt örökíti meg. 

A kiállítás január 9-ig látogatható.

Nyilas Ilona: Egy pár magasszárú, Csöde Galéria, Csöde

Nyilas Ilona így mesél a sorozat születéséről: „Éveken keresztül utaztam a K2-es buszon. Ezen idő alatt egy pár cipőre lettem figyelmes Berrylands Road és King Charles Road között, amely egy villanyoszlopon cipőfűzővel összehurkolva lógott legott. Szélben, hóban, esőben, tűző napban. A pár lábbeli nem sokat változott csak az idő telt, telve múlott. Mígnem egyszer csak elszakadt a cipőpertli, nem bírta az időjárás viszontagságait és lezuhant a villanyoszlopról a járdára. (…) Több felvételt is készítettem várva a pár magasszárú beteljesülését. Egy nap sikerült a földön lévő még érintetlen tárgyat utoljára megörökíteni.”

A kiállítás november 30-ig látogatható.

Deim Balázs: Space, Trezor, Pécs

Deim Balázs 2017 óta foglalkozik ezzel a sorozattal, ami összeköti egymással az érzékelés, a képzelet és a személyes emlékek dimenzióit. Deim hétköznapi tárgyakat és helyeket értelmez újra, hogy azok az űrutazások bizonyítékaiként tűnjenek fel. Miközben a tárgyak hétköznapisága megmarad, Deim az eredeti funkcióira való jelzéseket elreti. Így az egyszerű tárgyakból alkotott világűr képei egy privát, belső utazás dokumentációjává válnak. A projektben különböző síkokon kapcsolódik össze a játék fogalma az elvágyódás és a nosztalgia jelenségeivel. 

A kiállítás december 5-ig látogatható.

Nyitókép: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu