Az elektronikus zene lehetőségeiről, valamint a DJ-k és producerek előtt álló útról folytattak beszélgetést a Cseh Tamás Program Backstage-sorozatának következő állomásán, április 1-jén a Design Terminálban. A szakmai workshopon a pályakezdő zenészek kérdezhetnek és ismeretségeket is köthetnek.
A látható zene című előadáson Vermes Orsolya, a Diggieman Live mentora és a Magyar Klipszemle szervezője, miki357.com kliprendező és Csornay Péter producer (Umbrella Budapest?New York) nyújtott betekintést a videóklipek történetébe, majd tanácsokat adtak az első forgatásokra. A pályakezdő zenészeknek először érdemes körbenézniük a barátok, ismerősök között ? tanácsolják. Jó, ha akad például olyan SZFE-s vagy MOME-s hallgató, aki alig várja, hogy megvalósíthassa régóta dédelgetett álmait, tele van ötletekkel és szívesen segít. Ez mindkét félnek szerencsés helyzet, hiszen az egyetemista gyakorolhat és megmutathatja, mi rejlik a tarsolyában, a zenekarnak pedig végre elkészülhet hőn áhított klipje. Azonban arra is figyelmeztettek, hogy szívesség esetén kevesebb lehetőség van a reklamációra és a javításra, ha valami mégsem úgy alakul, ahogyan elképzelték. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a mai, vizuális tartalmak által vezérelt világban kiemelt fontosságúak a videóklipek, amelyek az albumok előfutárai lehetnek és a piacra dobásban is komoly szerepük van. Vermes Orsolya rámutatott, hogy egyre jobb helyzetben vannak a rockerek is, hiszen az ő esetükben nagyon dinamikus képi világot kölcsönözhetnek a koncertfelvételek.
A stúdióba vonulásról Szalai Attila menedzser, a Tesco Disco mentora, Takács Zoltán Jappán producer, zenész (Heaven Street Seven, Soerii & Poolek) és Puha Szabolcs hangmérnök, producer beszélgetett. A 80-as évek végéig kizárólag analóg technikát alkalmaztak, a 90-es évektől előtérbe került a digitális megoldás, a 2000-es évektől pedig a kettő keverékét használjuk ? tudtuk meg a hangrögzítés technológiai hátteréről. Mint elmondták: ebből a szempontból a lemezgyártás legjobb korában élünk, amikor a fülünk szinte már színezni is képes. A stúdiózás fázisait ismertetve elmagyarázták: a felvétel során különböző mikrofonokkal rögzítik a hangokat, a keverésnél a felvett sávokat kitisztítják és az emberi fül fogyasztására alkalmassá teszik, a mastering pedig véglegesíti a felvételt. ?A stúdióba vonulás előtt mindenképp hívjanak le a próbaterembe valakit, akiben bíznak, és kérjék ki a véleményét, mivel lehetnének még jobbak? ? tanácsolja Takács Zoltán Jappán, aki maga is így tesz. Amikor heteken keresztül ugyanazon dolgozik, akkor jót tesz egy külső szemlélő benyomása ? állítja, majd hozzátette: ?fontos, hogy úgy érkezzenek a stúdióba, hogy már tudják, mit akarnak?.
Az elektronikus zene lehetőségeit, a DJ-k és a producerek előtt álló utat Jeszenszky Zsolt (DJ Szövetség ? Magyar Lemezlovas Egyesület elnöke), Horváth Gáspár (JumoDaddy és a Kelemen Kabátban producere), iamyank (az imPro School oktatója, a Cseh Tamás Program által támogatott egyik produkció) vitatta meg. A producerek általában a mindenes szerepét töltik be, de célszerű is egy kézbe összpontosítani a feladatokat. Egy jó csapat alapja az anyagi és az emberi bizalom, a másik munkájában való hit és annak elismerése. Így egy szellemi adok-kapok közösség jöhet létre ? vallják. Horváth Gáspár úgy véli: ?A profizmus és az ezzel járó szervezettség nagyon fontos, de nem szabad hagyni, hogy kivesszen a lélek és a szív.? A producer szerint fontos a csapatmunka és a kreatív miliő, amelyet tudatos menedzseléssel lehet még sikeresebbé tenni.
Végh Nóra
Fotó: Csákvári Zsigmond
