Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk: a legendás Frida Kahlo (1907?1954) mára nemcsak a festőnők, de valamennyi nő példaképévé vált. Ez nemcsak kivételes, mély és őszinte festményeinek köszönhető, de a minden bajon és szenvedésen átívelő kitartásának és életszeretetének, amely egészen haláláig elkísérte. Most a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) idézi fel a latin-amerikai festőnő munkásságát és életét és vár a Frida Kahlo ? Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítással. De mégis: hogyan nézzük, értelmezzük a képeit? Hogyan kerekedhet ki egy élettörténet az önéletrajzi ihletésű festményekből?
Mivel Frida Kahlo életműve leginkább a festőnő belső világából, érzelmeiből merít és a vele történt eseményekre reflektál, segítségül a kiállításon látottak értelmezéséhez most felidézzük azon fordulópontokat, traumákat és talpraállásokat az életéből, amelyekből a remekművek születtek. Végül bemutatjuk Kahlónak ezen szimbólumokban gazdag festményeit is, amelyek közül több az MNG kiállításán is megtekinthető.
Talán kevésbé közismert tény, hogy Fridának már a gyermekkora sem éppen az örömről és egészségről szólt. Járványos gyermekbénulásban megbetegedett, de apja, akihez élete végéig szoros viszony fűzte, ekkor arra bátorította: sportoljon minél többet, hogy gyorsabban felgyógyuljon. Mit tett Frida? Megfogadta a tanácsot, úszott, focizott, sőt még birkózott is, ami akkoriban még nem volt divatos sportág, különösen nem a nők körében. Gyógyulása után sántított ugyan, jobb lába deformálódott, de úgy tűnt, egészséges. És mit tett ezután Frida? Leplezve lábának deformálódását fiatal lányként férfiruhába öltözött, majd mexikói hosszú szoknyákba! Így alakult ki kedvenc öltözéke, a színekben, díszekben és virágokban tobzódó tehuana népviselet, amely végül a védjegyévé is vált.
Minek nekem láb, ha a szárnyaimmal repülni tudok?
készítette a híres fotót Fridáról
Frida szenvedései azonban csak folytatódtak. Tizennyolc éves volt, amikor a busz, amelyen utazott, villamosba ütközött, a baleset következtében pedig egy acélkorlát fúródott a csípőjébe. Medencéje és gerince összetört, sérülésének valódi súlyosságára ráadásul csak jóval később derült fény. Gipszfűzőt viselt hónapokig, élete során számos fájdalmas műtéten esett át. Mit tett Frida? Amikor kilenchónapnyi ágyban maradásra kényszerítette az élet ? és a korabeli orvostudomány ?, a mennyezetre szerelt tükörből elkészítette első saját önarcképét! Majd a környezetében élők portréját is. Szülei ösztönözték a festésre, megteremtették neki az ehhez szükséges eszközöket és az ágyban festés módjait is.
Azért festem magamat, mert olyan gyakran vagyok egyedül, és magamat ismerem a legjobban.
Már az iskolában bátorságáról és szókimondásáról volt híres, csatlakozott egy társasághoz is, akik hasonló politikai és intellektuális nézeteket és szemléleteket vallottak vele. Itt ismerkedett meg akkori szerelmével, Alejandro Gomez Ariasszal, ő volt vele azon a végzetes napon, a buszon is.
Balesete után nem sokkal találkozott a nála több mint húsz ével idősebb neves festővel, Diego Rivérával, azonban az 1928-ban kötött házasságuk sem volt felhőtlen. Bár férje hatására kezdett el komolyabban foglalkozni a festészettel, Rivera nem tudott hű maradni hozzá, még a húgával, Cristinával is viszonyt kezdett. Mit tett Frida? Ekkor is a sarkára állt: a házastársi hűséget félrelökve nőkkel és férfiakkal bonyolódott szerelmi viszonyba, köztük Lev Trockijjel ? aki a kérésükre kapott menedékjogot Mexikóban ?, majd a magyar származású fotográfussal, Muray Miklóssal. Bár Riverával köttetett házassága zátonyra futott, 1940-ben történt válásuk után egy évvel újra összeházasodtak. Frida nagyon szeretett volna egy saját gyermeket, teherbe is esett, de sérült teste nem volt alkalmas a szülésre: elvetélt, később több abortuszon is átesett, ezért Diego felé már-már anyai gondoskodással fordult.
A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig.
Gerincsérülése később sem javult, az 1940-es években acélfűzőt kellett viselnie, majd New Yorkban megoperálták, de ez sem segített állapotán, ráadásul az eredménytelen műtét hatására depresszióba zuhant. Az 1950-es évek elején hét (!) műtétet is elvégeztek rajta, amelynek következtében kerekesszékbe kényszerült, majd üszkösödés miatt a jobb lábát is amputálni kellett. Mit tett Frida? Ágyban fekve, díszes tehuana ruhába öltözve 1953-ban mindenki legnagyobb meglepetésére megjelent első önálló kiállításának megnyitóján! Egy évvel később tüdőgyulladást kapott ? mégis részt vett egy tüntetésen ?, végül 1954. július közepén, mindössze 47 évesen meghalt. Halálát valószínűleg tüdőembólia okozta, de naplóbejegyzései szerint nem zárható ki az öngyilkosság sem.
Remélem, hogy boldog a távozás, és remélem, hogy soha nem térek vissza.
Fotó: Muray Miklós
A fizikai és lelki fájdalommal való harca, állandó talpraállása tette Frida Kahlót fantasztikus festővé, politikai élharcossá, Mexikó védelmezőjévé. Rivera megbízatásai miatt az 1930-as évek elejét sem ágyhoz kötve töltötte: rövid időre az Egyesült Államokba költöztek, 1930 és 1933 között éltek San Franciscóban, majd New Yorkban és Detroitban is. Riverát megbízták a Rockefeller Centerben egy festmény elkészítésével, amelybe a festő megpróbálta Vladimir Lenin kommunista vezető alakját is belefoglalni. Emiatt Rockefeller leállította a megbízatást és a pár visszaköltözött Mexikóba, San Angelbe. Később, válásuk idején Frida meghívást kapott Párizsba is André Breton szürrealista festőtől, ahol kiállították a műveit és megismerkedett a kor neves művészeivel, köztük Piet Mondriannal, Marc Chagallal, Pablo Picassóval.
Bár Frida Kahlo képei szürrealista hatásúnak tűnhetnek, nem tartotta magát a stílus képviselőjének, egészen addig, amíg nem találkozott André Bretonnal, aki felvilágosította, hogy az. Ennek ellenére festményei nem egyértelműen sorolhatók a szürrealizmushoz: míg a stílus képviselői az álmok homályos világát viszik vászonra, addig Frida képei könnyebben beazonosíthatók, megfejthetők, hiszen életének egy-egy konkrét szakaszára, annak érzelmi világára utalnak a szimbólumok. Festményeire erősen hatott a mexikói művészet, a prekolumbiai kultúra, az ősi azték mitológia. Ő volt az első női festő, aki először ábrázolta leplezetlenül a szexualitást, a női testet és annak fájdalmait.
Mindezek fényében lássuk Frida Kahlo életét és érzelmi világát festményein keresztül is!
Önarckép bársonyruhában, 1926
Az egyik legkorábbi munkája. Szerelmének, Alejandrónak készítette, aki már távolodott Fridától a festőnő túlságosan is liberális nézetei miatt. Frida írt neki egy levelet, amelyben megígérte: jobb ember lesz, hogy megérdemelhesse a férfi szerelmét.
Frida Kahlo és Diego Rivera, 1931
Frida 1927-ben ismerkedett meg a nála több mint húsz évvel idősebb Diego Rivérával, akivel egy évvel később össze is házasodtak.
Önarckép Mexikó és az Egyesült Államok határán, 1932
Férjével, Diego Rivérával 1930 és 1933 között éltek az Egyesült Államokban.
Henry Ford Kórház vagy A repülő ágy, 1932
Ezen a festményén örökítette meg vetélését és annak testi-lelki fájdalmait.
Kiakasztott ruhám vagy New York, 1933
Az Amerikában töltött évek alatt egyre erősödött a honvágya, ez a kép ennek az érzésvilágnak a kivetülése.
Lev Trockijnak dedikált önarckép vagy Függönyök között, 1937
Szeretőjének, a marxista politikusnak és forradalmárnak, Lev Trockijnak készítette ezt a festményét. Kahlo a festményen virágot és egy levelet tart a kezében: ez utóbbit Trockijnak dedikálta azzal a szöveggel, hogy ?minden szeretetemmel?.
Amit a vízben láttam vagy Amit a víz adott nekem, 1938
Egy barátjával beszélgetett a festményről, aki a következőket mondta: ?Ez az eltelt idő képe, az időről, a gyerekkori játékokról szól a fürdőkádban, és arról a szomorúságról, amely vele történt az élete során?. A festménynek nincsen fókusza, csupán Frida életének bizonyos eseményeit jeleníti meg, amellyel egyre inkább kötődik már a szürrealizmushoz.
The Frame, 1938
Frida Kahlo volt az első latin-amerikai festőnő, akitől képet vásárolt a Louvre ? ez a képe a mai napig Párizsban található.
A két Frida, 1939
Diego Rivérával zátonyra futott a kapcsolatuk, válását örökítette meg ezen a festményen. A kép Frida két személyiségét tükrözi: az egyik a hagyományos, tehuáni ruhába öltözött, összetört szívű Frida, a másik a modern ruhás, független Frida.
Önarckép tövises nyaklánccal, 1940
Több évtizednyi fizikai fájdalmainak állít emléket ez a festmény, amely apró mérete ellenére számos izgalmas részletet, szimbólumot rejt.
Az álom vagy Az ágy, 1940
A világ többi országával ellentétben Mexikóban a halál nem egy olyan esemény, amely miatt szomorkodni kell, hanem inkább ünnepelni a halottat a ?Halott Napja? fesztiválon. Furcsának tűnhet, de a legtöbb mexikói számára az élet és a halál teljes mértékig összefonódik. Ezen a festményen Frida a halál iránti érzelmeit, elfogadását fejezi ki.
Gyökerek, 1943
Frida gyermek iránti vágyát szimbolizálja ez a kép, valamint azt a hitét, miszerint minden élet egyetlen folyamhoz csatlakozik.
A törött gerinc, 1944
Számos orvosi vizsgálaton és műtéten esett át a festőnő, amely visszatérő téma az életművében. Frida ezen a képen gyötrelmei ellenére erősnek akar látszani, amellyel egyfajta lelki győzelemről tesz tanúságot.
A megsebzett szarvas vagy Én, a szegény kicsi szarvas, 1946
Az évben, amikor a festmény készült, New Yorkban megoperálták a festőnőt. Remélte, hogy a műtét után elmúlnak a hátfájdalmai, de végül nem így történt. Ez a festmény a csalódottságát örökíti meg, hiszen miután visszatért Mexikóba nem csak fizikai, de lelki fájdalomtól, depressziótól szenvedett.
A világegyetem szerelmi ölelése, a Föld, én, Diego és Se?or Xólotl, 1949
A festmény 1949-ben készült el, de korábban, 1947-ben Frida már készített róla egy egyszerű vázlatot a naplójába. A szerelemmel, élettel és halállal kapcsolatos érzelmeit fejezi itt ki, a mexikói mitológia számos eleme felfedezhető rajta. Karjaiban Diego Rivérát úgy tartja, mint egy csecsemőt, mégis felnőtt arcot és testet festett neki. Homlokára harmadik szemet rajzolt, amely a bölcsesség szimbóluma, ugyanakkor szüksége van egy gondoskodó nőre, amely Frida maga. Kettejüket az azték földanya sziklákból és kövekből felépülő alakja tartja.
Diego és én, 1949
Diego iránti gyötrődését fejezi ki ez a festménye Fridának. A pár 1940-ben házasodott meg újra, de kapcsolatukban nem történt változás. A festmény idején Diegónak viszonya volt egy neves filmsztárral, Maria Felixszel, aki ráadásul Frida közeli jó barátja volt. Majdnem elváltak újra, de Frida próbált viccelődni a helyzettel, a festmény viszont megmutatja, mekkora fájdalmat okozott neki újra a férfi.
Apám arcképe, 1951
Apja, aki fotográfus és amatőr festő is volt, nagyon közel állt hozzá. Frida apja 1941-ben hunyt el, mielőtt portrét készíthetett volna róla. A festményén barnás tónus dominál, amelyet apja által is használt, és a korai szépiák stílusát idézi fel.
Az élet gyümölcse, 1953
Utolsó éveiben Frida sok csendéletet készített. Fájdalmai olyan mértékűvé váltak, nemhogy a házat, de az ágyat sem hagyhatta el. Csendéleteihez kertjéből és a helyi boltból használt gyümölcsöket, amelyeket az ágya mellett helyezett el és úgy festette meg őket. A csendéleteit szerette politikai tartalommal is felruházni.
Szóval, miért is válhat Frida Kahlo valamennyiünk számára követendő példaképpé? Mert egy igazi küzdőszellem volt. Az élet meggyötörte a lelkét és a testét is, mégis úgy döntött: nem adja fel. A sorozatos traumákból igyekezett felállni, teljes és boldog életet élni, bánatát és szenvedéseit pedig művészi formában örökítette meg. Tehát, ha a Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállításán jársz, ne csak a képeket szemléled, hanem gondold mögéjük azt a bátor és elszánt nőt is, aki ezeket alkotta. A nőt, aki beleállt nemcsak a betegségek elleni küzdelembe, de teljes mellszélességgel kiállt szeretett hazája mellett is. A nőt, akit sem egy busz, sem egy férj nem tudott legyűrni. A nőt, aki szenvedéseiből merített erőt és ihletet, és vált az első latin-amerikai festőnővé, akitől a Louvre képet vásárolt. A nőt, aki színes ruhákba öltözött, feltűnő ékszereket hordott, a hajába virágokat tűzött, így takarva el megtört lelkét és fűzővel összetartott testét a világ szeme elől?
A Frida Kahlo-kiállítás megnyitóján a festőnő leszármazottja, Cristina Kahlo is megjelent és beszédéből sok újat megtudhattunk neves felmenőjéről. A megnyitóról készült beszámolónk a Megnyílt a Frida Kahlo-kiállítás! cím alatt található. A Frida Kahlo ? Remekművek a mexikóvárosi Museo Dolores Olmedóból című kiállítás november 4-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galéria földszinti kiállítóterében.
Révy Orsolya
Fotók: https://www.fridakahlo.org/
Forrás:
Wikipedia
Citatum
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
