Hahó, a tenger, hahó, kalózok! – Öt kalózos filmet ajánlunk

„Kell ott fenn egy ország”

A Disney 1953-as klasszikusa, a Pán Péter a felnövés nagy meséje, amelyben magát az időt nyelte le a krokodil, így felnőni sem kell, legalábbis Sohaországban. Amikor a kamaszodó Wendynek előkészítik a külön szobát, megjelenik neki a zöld ruhás, repülni is tudó Pán Péter, az örök gyerek, hogy csábító ajánlatot tegyen.

A felnőttszoba helyett másik helyet ajánl, Sohaország szigetét, ahol mindig gyerek maradhat, ahol a kamaszkor bonyodalmai helyett másfajta, sokkal színesebb kalandok és titok várnak rá, kalózok, kincsek, indiánok és sellők is. A J. M. Barrie regénye alapján készült rajzfilm gonosz kalóza, Hook kapitány el akarja kapni Pétert, mert a gyerekkor kincseire fáj a foga. Egy felnőtt, akinek legfőbb ellensége nem is Péter, hanem a vekkerórát lenyelő, folyton tiktakoló krokodil.

Sohaország leginkább olyan, mint Disneyland, ahol különböző „témaparkok” a gyerekkori vágyfantáziák más-más színterei, indiántáborral, sellőlagúnával, Koponya-heggyel. Wendy és két kisöccse, John és Michael Csingiling tündér varázsporának segítségével elrepül London Bloomsberry negyedéből Sohaországba. Míg otthon apjuk mandzsettagombjai jelentették a kincseket, addig a mesebeli szigeten igazi kalózkincs vár rájuk. A csinos kis tündér féltékeny lesz Wendyre, sőt a sellőlányok is, mert Péter teszi a szépet a loknis szőke kislánynak, tehát hiába harcolnak a gyerekek Hook ellen, már sejtjük: Wendyre nem a kalózok szigetén vár az igazi küzdelem, hanem a nagybetűs életben.

Szerelem vagy aranytrón

Közismert, hogy a Disneylandben található kalózos hullámvasút inspirálta A Karib-tenger kalózai című filmes szériát, de azt már kevesebben tudják, hogy a művészfilmes Roman Polanskit is épp ez a kalózos játék ihlette meg, mielőtt nekiállt a Kalózok című ifjúsági, mégis kissé morbid vígjáték megírásának.

A film – bár a jelmezeit 1986-ban Oscar-díjra jelölték – megbukott, később azonban kultikus státusa lett, sőt a kedvéért megépített hajó, a Neptun turisztikai látványosság, amit a genovai kikötőben belépődíj ellenében megnézhetnek a mozi rajongói.

Valamikor az 1600-as évek közepén Red kapitány (Walter Matthau), a mogorva, falábú kalóz szárnysegédjével, Békával az Atlanti-óceánon hánykolódik egy tutajon, amikor felveszi őket a Neptun nevű spanyol gálya. Red éppenséggel ki is pihenhetné a kalózszakma fáradalmait, de fülébe jut, hogy a hajó rakománya közt rejtegetik az azték Capatec Anahuaco színarany trónszékét.

A Keserű méz és a Vámpírok bálja rendezője mindent felvonultat, ami megmozgatja a gyerekek fantáziáját, és amitől kedvünk támad halálfejes zászlót tűzni az erkélyünkre. Láthatunk tengeri csatát, hajós üldözést, cápatámadást, zendülést, és egy gyönyörű lányt is, akibe Béka azonnal beleszeret. De nemcsak neki tetszik a gyönyörű lány, hanem a hajó kapitányának, Don Alfonsónak is, így a szerelem fedélzetén is dúlnak a harcok.

A film legfőbb tanulsága, hogy semmire sem megyünk azzal, ha szó szerint egy aranytrónon ücsörgünk, csak akkor érezhetjük magunkat a világ királyának, ha a szerelmet választjuk, nem a vélt gazdagságot.

„Térkép e táj”

Stevenson A kincses sziget című regényének számos filmes feldolgozása ismert. Az egyik legemlékezetesebb az 1990-ben bemutatott adaptáció, melyben Jimet, a fogadósné fiát az akkor még kamasz Christian Bale alakította, a féllábú szakácsot pedig Charlton Heston, aki tizenegy Oscart nyert a Ben-Hurban nyújtott emlékezetes alakításért még 1959-ben.

Valójában Stevenson meséje a kincses, térképes, kalózos történetek prototípusa, amit az tesz különösen átélhetővé, hogy főhőse, Jim Hawkins (Christian Bale) maga is kamasz. Miután a fogadóban meghal Billy Bones, ládájából előkerül a térkép, amely egy kalózkapitány kincsének helyét jelöli. Ezután hajót bérelnek az expedíciót finanszírozó gazdag Squire Trelawney-vel, és összeállítanak egy legénységet, majd a Hispaniola elindul Bristolból a Karib-tenger felé. Jim a történet elején még zöldfülű, de ő az, aki megakadályozza a kalózzendülést, majd egyedül navigálja át a háromárbócos hajót a kincses sziget egyik partjáról a másikra.

Fraser Clarke Heston rendező, Charlton Heston fia remekül festi fel Stevenson kalózos látomását, amelyben van minden, ami teljessé teszi a zsánert: féllábú kalóz, beszélő papagáj, kincses térkép, csontváz a barlangban és maga a kincs is, amit természetesen egy szigeten rejtettek el.

Gyöngyöt a kalózok elé

A Fekete Gyöngy átka volt A Karib-tenger kalózai-széria diadalmas bemutatkozása. A film olyan, mint egy kalózsziget, ahová egybehordtak mindent: romantikus motívumokat, sok-sok vígjátéki elemet és a kísértethistóriák zsánerét is.

A Fekete Gyöngy átkában a túlvilági lények nem csak akkor jöttek elő, amikor egy tengerész túl mélyen nézett bele a rumosüvegébe; bizony, a csontvázkalózoknak meghívójuk volt a kétezres évek legjobb jelmezbáljába. Gore Verbinski fantasyje a filmes kalózkalandok csúcsteljesítménye. Nem csoda, hogy a bemutató hatalmas sikere után eldőlt, hogy franchise lesz belőle, ahogy az lett korábban az Indiana Jones is.

A karakterorientált filmben elsősorban nem is a sztorit jegyezzük meg, hanem a figurákat. Különös tekintettel a Rolling Stones gitárosát, Keith Richardsot is Jack Sparrow karakterébe építő Johnny Deppre, aki gondoskodik arról, hogy semmiképp se vegyük komolyan a tenger gyümölcseire emlékeztető szellemeket. A mozi tele van bon mot-kkal, ugyanakkor Deppnek a burleszk klasszikusait felülíró játékát a látványos díszletek és az egzotikus tájak sem tudták háttérbe szorítani.

A XXI. század kalózai

Már a XX. század kalózai című, 1979-ben készült szovjet film bemutatója óta tudjuk, hogy nemcsak a halálfejes lobogóktól, a szépen faragott gályáktól és rosszul kifaragott falábaktól lehet egy film igazi kalózos mozi, de az, hogy a kalóztámadások ma is valóságosak, a legtöbb ember számára csak a szomáliai kalózokról szóló híradások óta nyilvánvaló.

A valóság sokszor izgalmasabb, mint a kettétépett kincses térképek világa, a kivont kardoknál félelmetesebbek a kibiztosított AK–47-esek. Paul Greengrass mozija megtörtént eseményeket dolgoz fel.

2009 áprilisában a kétgyermekes Richard Phillips teherhajó-kapitány Afrika partjainál túszként ajánlotta fel magát egy négyfős szomáliai kalózcsoportnak, hogy megvédje a Maersk Alabama konténerhajó legénységét.

A dokumentarista hatásra törekvő film tehát amellett, hogy kalóztörténet, túszdráma is. A film egyes jelenetei mintha CNN-tudósítások lennének, de szerencsére nem akar áldokumentum lenni. A Phillips kapitány gyors vágású akciómozi, tele feszültséggel, emberi drámával, amelyben már semmi sem olyan színes, mint a régi, kincseket ígérő térképeken, a színeket csak a legókockákra emlékeztető, egymásra rakott tarka konténerek jelentik.

A teljes cikk a Magyar Kultúra magazin 2022/5. számában olvasható.

Nyitókép: részlet A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka című filmből. Fotó: Photo12.com – Collection Cinema/Photo12 via AFP