A Kolozsvári Állami Magyar Színház Hamlet-előadásával április 20-án kezdődik a 8. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM); a május 8-ig tartó fesztiválon 16 produkciót, a magyar mellett francia, olasz, görög, orosz, ukrán, lengyel, cseh, lett, litván, bosnyák és vietnami előadást láthat a közönség a Nemzeti Színházban.

„A kultúra alkalmas arra, hogy az élet újraindításának motorja legyen egy pandémiás időszak lefelé ívelő hullámánál” – hangsúlyozta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a színházi találkozó sajtótájékoztatóján.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a MITEM művészeti vezetője az idei programról elmondta: régi barátok, nagymesterek, köztük Valere Novarina, Theodórosz Terzopulosz, Rimas Tuminas, Alvis Hermanis és új alkotók is megjelennek az idei programban, amelyben az idén először vietnami és bosnyák előadás is szerepel.

„A kormány
is fontosnak tartja a találkozó megvalósulását. Értik, hogy célunk a nyitás és
a színházi életünk nemzetközi dimenzióba való helyezése. Az emberek ugyanis
méltán hiányolhatják a magyar színházi élet kapcsán, hogy kevés a nemzetközi
kapcsolat, a színházaink ugyanis kevésszer mennek külföldre, illetve fogadnak
vendégeket” – mondta a Kultúra.hu-nak Vidnyásznky Attila.

Hozzátette: az elmúlt évek alatt lassan, de biztosan kialakult egy közönségréteg, amelyik várja a MITEM-et. Azt tapasztalják, hogy a fiatalok, a diákok és az egyetemisták is érdeklődnek a színházi fesztivál iránt. „Többek között azért is szerveztük, hogy a diákok lássák, a világ színházaiban milyen mozgások, milyen megszólalási módok, milyen trendek, milyen keresgélések, milyen izgalmas hangok vannak az adott időszakban.”

A programsorozat karakterét a nyitottság és a sokszínűségre való törekvés adja,

állítja a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Megjegyezte: nem egyfajta színházi nyelvre, nem egyfajta ideológiai vonalra álltak rá, mint az európai fesztiválok többsége, hanem valós párbeszédre törekednek. Hisznek a kíváncsiság erejében, szerinte az egy asztalnál való párbeszédben az sem állíthatja meg őket, hogy ha a világ és Európa dolgairól, illetve a színházi szakma helyzetéről esetleg homlokegyenest mást gondolnak a felek.

Vidnyászky szerint a saját alkotómunkásságán is nyomott hagy a fesztivál. „Önző módon ezt magamnak is szervezem, hisz itt tudom megnézni a világelitet. Nem kell elutazni. De erre a hazai közönségnek is lehetősége van, hisz nem kell repülőjegyet venni azért Moszkvába, hogy megnézhesse a Rimas Tuminas által rendezett Háború és békét. Vagy nem kell elutazni a Baltikumba, hogy a lett Alvis Hermanis Oblomov-rendezését.” Hozzátette:

a cirkuszművészet mellett az idei évben a táncművészet és a bábművészet is kiemelt helyet kapott a programban.

„Baltikumi akcentust kap az idei MITEM” – mondta lapunknak Kozma András dramaturg, a Nemzeti Színház munkatársa. „A baltikumi színházi alkotóknak sajátos, látomásos, filozofikusabb, univerzális üzeneteket megfogalmazó hajlamuk, mentalitásuk van, ugyanakkor nagyon expresszív játékmód jellemzi őket. A litvánoknak például apokaliptikus látásmódjuk van; előszeretettel ragadják meg a világ állapotát, az emberi lét mélységeit. Továbbá egyfajta titokzatosság is jellemzi őket, ami a nézőt arra készteti, hogy megfejtse, utánagondolja vagy akár a saját életével is összevesse az előadást.”

Az orosz színház nagy hatást gyakorolt a baltikumi országok színházaira. „Nagyon fontos ismérve a baltiaknak, különösen a litvánoknak, akik ezt az ismeretet, inspirációt valami egészen sajátos formanyelvvé tudták átalakítani. A mentalitásukon átszűrve látomásosabb, apokaliptikusabb látásmódú színházi világot teremtettek meg. Oskaras Koršunovas és Rimas Tuminas is így dolgozik, az utóbbi ráadásul az idősebb nemzedékek nagymestere, a maga sajátosan fanyar és abszurd humorával és költőiségével hozza létre az előadásait” – mondta Kozma András.

A jegyértékesítés elindult, mondta Kulcsár Edit, a MITEM főszervezője, és hozzátette: az elmúlt évek alatt szokássá vált, hogy lényegében az első hét alatt elfogynak a jegyek. A legnagyobb érdeklődés a stúdióelőadások iránt van, de persze a nagyszínpadi produkciókra is kíváncsiak az emberek. Idén is telt házakra számítanak, jegyezte meg.  

A nemzetközi előadássort Tompa Gábor Hamlet-rendezése nyitja a Nemzeti Színház Nagyszínpadán,

ahol Valere Novarina Az árnyak játéka című darabját is láthatja a közönség. A moszkvai Vahtangov és a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház is visszatér a MITEM-re. A Vahtangov Állami Színház a Rimas Tuminas rendezte Háború és béke című produkciót mutatja be, a szentpétervári társulat pedig a Valerij Fokin rendezte Ma. 2016-... című előadást játssza a találkozón.

A Rigai Új Színház és Alvis Hermanis rendező az Oblomov című regény adaptációjával vesz részt a fesztiválon, továbbá visszatér az athéni Attisz Színház is az Ámor című előadással, amelyet Teodórosz Terzopulosz rendezett. Oskaras Korsunovas litván rendező vilniusi színháza először látható a fesztiválon: Viripajev Delhi tánc című művét adják elő, míg a zakopanei Witkacy Színház Stanislaw Witkiewicz Egy kétfejű borjú metafizikája című darabját játssza. Visszatér Kijevből az Ivan Franko Nemzeti Dráma Színház társulata, ezúttal Dalolj, Lola, dalolj! címmel mutat be produkciót, amely Heinrich Mann Ronda tanár úr című regénye és A kék angyal című film alapján született.

A külföldi előadások mellett hazaiak is szerepelnek a fesztiválprogramban, ilyen lesz a Bozsik Yvette Társulat Bohóc kerestetik című produkciója, illetve a Kaleidoszkóp – Hommage á Bartók Béla című, rendhagyó est.

A MITEM programját emellett különböző szakmai kísérőrendezvények is színesítik.

Nyitókép: Hamlet. Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház