Ritka József Attila-kötet bukkant fel az Antikvárium.hu 22. dedikált könyvek és kéziratok aukcióján: a betiltása előtt csak nagyon rövid ideig beszerezhető Döntsd a tőkét, ne siránkozz első kiadású példányát aláíró költő elvétette a könyv tulajdonosának nevét.

A kötetben található aláírás. Forrás: Antikvárium.hu
A kötetben található aláírás. Forrás: Antikvárium.hu

Mivel megjelenése után nem sokkal izgatás vádjával betiltották és példányait elkobozták, a Döntsd a tőkét, ne siránkozz József Attila-verseskötet nem mindennapi darab – árveréseken ritkán szerepel, dedikált példánya pedig még ritkábban. Ez volt a szerző negyedik könyve, amit a példányok begyűjtése és elkobzása előtt csak néhány napig dedikálhatott. A gyűjtők számára azonban ezt a kötetet még különlegesebbé teszi, hogy a szerző dedikációjában a címzett nevét pontatlanul írta.

A könyv címlapjára József Attila ugyanis az alábbi dedikációt írta: Pollacsek Sándornénak / szeretettel / József Attila.

A történet és a példány története két szálon futott. A Döntsd a tőkét, ne siránkozz 1931. március 21-én készült el a nyomdában, az első dedikációk tehát valószínűleg ezen a napon születhettek. Május 6-án viszont a budapesti királyi ügyészség már elrendelte a nyomozást a kötetben található Szocialisták című vers és egy Villon-fordítás miatt: a vád sajtó útján elkövetett izgatás volt. Két nappal később pedig elkobozták a nyomdai kliséket és a még fellelhető példányokat, magától József Attilától is. A költőt először nyolc nap fogházra ítélték, majd a fellebbezést követően, egy év múlva a fellebbviteli főtárgyaláson helybenhagyták az ítéletet, viszont a büntetést három évre felfüggesztették, így József Attilának nem kellett fogházba mennie. (A könyv elkobzott példányait természetesen nem kapta vissza.)

A perrel párhuzamos másik szál, hogy 1932. július 15-én a budapesti politikai rendőrség letartóztatta az illegális Magyar Kommunista Párt vezetőit, Sallai Imrét és Fürst Sándort. Mindketten statáriális bíróság elé kerültek, a baloldali értelmiség pedig akcióba kezdett: halálbüntetés-ellenes szövetséget alapítottak, röpiratot adtak ki, aláírásokat gyűjtöttek. József Attila is szervezője és lebonyolítója lett az akciónak, ő is aláírásgyűjtésbe fogott. 1932. július 21-én kezdődött a gyűjtés, és pár nap alatt mintegy tízezren írták alá az íveket.

József Attila névelírással dedikálta.jpg
A kötet első oldalai. Forrás: Antikvárium.hu

A két történetszál a most felbukkant példányban és annak dedikációjában ér össze, ugyanis József Attila aláírásgyűjtő ívéből tudható (aláírta többek között az író Nagy Lajos és Gelléri Andor Endre), hogy azt 28-an írták alá, köztük negyedik helyen a dedikáció címzettje: „dr. Pollatschek Sándorné, VI. Landau u. 4 I 4”.

A címzettről nem sokat tudunk, de József Attila ismerhette, mivel az ívből az is kiderül, hogy az elsők között fordult hozzá, vagy Pollatschek Sándorné éppen olyan környezetben tartózkodott  – Nagy Lajos vagy Gelléri társaságában  –, ahol József Attila aláírásokat gyűjtött.

József Attila tehát feltehetően ekkor, vagy nem sokkal ezután adhatott egy dedikált példányt az ívét aláíró hölgynek – de a nevét eltévesztve.

Erre némi magyarázat lehet, hogy az igencsak kiterjedt és szétágazó Pollacsek / Pollatschek / Pollatsek / Polányi családnak József Attila adatolhatóan a Pollacsek / Polányi ágával volt a legközelebbi kapcsolatban. Polányi Cecil, azaz „Cecil mama” művész-értelmiségi, ellenkulturális bázis szalonjában (a Ferenciek tere 9. szám alatt) ő maga is többször megfordult, de ide járt korábban többek közt Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Balázs Béla, Lesznai Anna és Illyés Gyula is. Cecil mama férjezett nevén Pollacsek Mihályné volt – az ő gyerekei magyarosították nevüket Polányira, mint például a később emigrált és világhírűvé lett Polányi Károly és Mihály. (És e család következő generációjába tartozott Cecil mama unokái közül az a két hölgy, akiknek József Attila adott a Döntsd a tőkét köteteiből: „Polányi Eszternek és Verának igaz szeretettel. Bp. 1931. márc. 30. József Attila”)

Bizonyosan a Pollacsek névalak ilyetén közelsége miatt téveszthette el a költő Pollatschek Lili (a későbbi Bródy Lili festőnő) nevét is egy Nincsen apám se anyám-dedikációban – itt a helyesen írt tulajdonosi névbejegyzés bizonyítja a címzett személyét és a tévesztést.

A ritka példány jelenleg vezeti az Antikvárium.hu aktuális, 22. dedikált könyvek és kéziratok aukcióját.