József nádor, aki a 19. század első felében közparkká fejlesztette a Városerdőcskét, az évek során gyakori vendége lett a Ligetnek. Általában a tóparton etette a halakat. 1839-ben ő rendezte az első vizahalászatot is, amelynek sikerén felbuzdulva gyakran rendeztek a Városligeti tónál hasonló, halvacsorával záródó népünnepélyeket.
József nádor gyakran vitte magával lányát, Herminát is a Városligetbe, a 25 évesen elhunyt főhercegnő, emlékére kápolnát emeltek a Városliget peremén, amelyet 1856. szeptember 8-án szenteltek fel. Ezen az eseményen Liszt Ferenc személyesen vezényelte Férfikari miséjét. A Hermina-kápolna azóta Liszt-emlékhely, amit a külső falán elhelyezett emléktábla is jelez.
Deák Ferenc, miután 1854-ben a fővárosba költözött, a nyár egy részét mindig a Városliget környékén töltötte. Kedvenc helye a Körönd volt, ahol valóságos udvartartása volt. Az Állatkertet is rendszeresen látogatta, ahol kedvenc állatát, a Kristóf nevű barnamedvét szívesen etette.
A pesti életbe nehezen beilleszkedő Arany János számára a Városliget is a megnyugvást jelentette. Ének a pesti Ligetről című, 1877 őszére datált versében élvezetes, színes leírását adja a Városligetnek. Soraiból kitűnik, hogy alaposan ismerte az ott zajló életet.
Ferenc József királlyá koronázása után gyakran megfordult a Ligetben. Személyesen nyitotta meg 1896-ban az Ezredéves Kiállítást, végigutazott a róla elnevezett millenniumi földalattin, felavatta a Műcsarnokot, majd 1906-ban a Szépművészeti Múzeumot. Az Anonymus szobrot ő ajándékozta a fővárosnak. Még a Beketow Cirkusz előadását is megtekintette két alkalommal.
1866-ban Ferenc József és Sissi sétalovaglást tett a Ligetben. A Vasárnapi Újság így számolt be az eseményről: „...Ő Felségeik sétalovaglást tettek a Városliget lombtalan fasorai között, s a rondeau-t egyszer körüllovagolva, visszatértek a lövöldébe, hol az időközben összecsoportosult nép őket zajos éljenzéssel fogadta."
A Pesti Korcsolyázó Egyesület farsangkor jelmezes jégkarneválokat rendezett, amelyek közül a legsikeresebb az volt, amikor 1909-ben Mátyás királlyá koronázását elevenítették meg. A tó körüli átalakítási munkákat Stróbl Alajos, a kor vezető szobrásza irányította. Segítőivel hóból és jégből megformálta a középkori Pest házait, valamint Mátyás király hószobrát.
Nicola Tesla 1881-ben Pesten, a Puskás Tivadar-féle telefonközpont üzembehelyezésén dolgozott technikusként, de érkezése után néhány hónappal a megfeszített munkától idegösszeömlást kapott. Munkatársa, Szigeti Antal rábeszélte a rendszeres testmozgásra és a szabadban tett sétákra. E séták során találta fel a váltóáramú berendezések működési elvét, az anekdota szerint felfedezését a ligeti út porába rajzolta le.
Nagy íróink számtalanszor felidézik a Városligetet, de Karinthy Frigyestől nemcsak szöveget tudunk idézni. Maga is feltűnik több városligeti képen. Vidám társaság tagjaként örökítették meg egy vurstliban készült gyorsfotón. 1918-ban pedig egy tréfás virslievő versenyének zsűritagjaként, feladata teljesítése közben fényképezték le.
A festők is gyakran vonultak ki festőállványaikkal a Liget fái közé. Akadt azonban egy olyan művész, aki számára nem festői témát, hanem egyedülálló kiállítási lehetőséget kínált a Liget. Csontváry Kosztka Tivadar monumentális képeit csak az Iparcsarnok hatalmas belső terében tudta kiállítani úgy, hogy a nézőknek mindegyik képre megfelelő rálátása legyen. A látogatókat rendszerint személyesen kísérte körbe.
A teljes cikk a liget blogon olvasható.
