Balázs Béla megállapítása szerint a filmzene a film harmadik dimenziójának tekinthető. Célja nem kevésbé fontos, mint hogy segítsen közvetíteni a szereplők érzelmeit, a történet eseményeinek hatásait, szerves része tehát az egész filmélménynek. Magyar filmzeneszerzőket gyűjtöttünk össze, akikre sajnos már csak emlékezni tudunk.
Buday Dénes
Buday Dénes (1890–1963) zeneszerző, színházigazgató, jelentős számú dal, operettek és filmzenék írója. Javarészt a hangosfilm első évtizedében alkotott. Muzsikája jellemzően lírai, de nem szentimentális. Szerzeményei között – más korabeli zeneszerzőktől eltérően – nem fordulnak elő átdolgozások, valamennyi szerzeménye eredeti. Sok költő verséhez írt melódiát (Szép Ernő, Ady Endre, Babay József, József Attila, Heltai Jenő, Juhász Gyula, stb.). A filmvásznon megjelent első sikere az Im Sonnenschein volt, amelyet 1936-ban mutattak be Berlinben. Ezt követően 34 magyar film zenéjét komponálta meg, ezek közül néhány: Valahol Európában (1948), Férfihűség (1942), Kalotaszegi Madonna (1943), Nászinduló (1944), Premiere (1937), Az ember néha téved (1938).
Eisemann Mihály
Eisemann Mihály (1898–1966) zongorista, zene- és operettszerző, karmester volt. Buday Dénes mellett a magyar hangosfilm első virágzásának és az operett aranykorának nagy alakjaként tartják számon. 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen Varga Vilma növendéke lett. 1917-ben felvették a Zeneakadémiára, ahol Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai. 20 filmhez írt zenét, néhány közülök: Hyppolit a lakáj (1931), Egy csók és más semmi (1941), Makrancos hölgy (1943), Családunk szégyene (1943).
Kozma József
Kozma József (1905– 1969) magyar zeneszerző, a francia sanzon megújító mestere. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Siklós Albert és Weiner Leó tanítványa volt. 1929-ben ösztöndíjat kapott a berlini operába, ám otthagyta a karmesterséget és Brecht vándortársulatához csatlakozott. Együtt dolgozott Hanns Eislerrel és Kurt Weill-lel, akik nagy hatással voltak rá. Ekkor alakult ki ars poétikája: elkötelezett zenét akar írni, nála majd a filmzene sem lehet pusztán szórakoztató zenekíséret. 1933-ban költözött Párizsba, ahol Lys Ganty kísérője lett. Megismerkedett Jacques Prévert-rel, akinek verseire több mint 80 dalt írt. Leghíresebb szerzeménye a Hulló levelek franciául Édith Piaf és Yves Montand előadásában híressé vált Les feuilles mortes. A filmzenéken kívül írt balettzenét, baletteket és pantomimeket Marcel Marceau-nak 1952-től, színpadi és kísérőzenét Jean-Paul Sartre darabjaihoz, zenekari, kamara- és vokális műveket, modern operát. Carné Juliette, avagy az álmok kulcsa című filmjébe írt zenéjéért 1951-ben Cannes-ban megkapta a legjobb filmzene díját. Az ő zenéje kíséri – többek között – a következő filmeket is: Párizs lámpafénynél (1936), A fekete asszony (1938), A nagy találkozás (1949), Lady Chatterley szeretője (1955).
Farkas Ferenc
Galántai Farkas Ferenc (1905–2000) kétszeres Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész. Zenei tanulmányait 1922–27 között a Nemzeti Zenedében, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Weiner Leónál, illetve Siklós Albertnél és Fejér Ferencnél végezte. Hosszabb időt töltött külföldi színházaknál, például Párizsban, Bécsben és Koppenhágában is, ahol filmzenéket komponált Fejős Pál filmjeihez. A zeneszerzői pályáját meghatározó hatások között ott találjuk a magyar népzenei elemeket, a klasszikus hagyományt, az olasz és általában a mediterrán dallamosságot, valamint a tizenkétfokú technikát egyaránt. A zenei élet legkülönbözőbb területein végzett munkáinak köszönhetően egyedülállóan biztos, szuverén kompozíciós technikára tett szert valamennyi műfajban. Művészete nemcsak a 20. század magyar zenéjében volt meghatározó jellegű, de új perspektívákkal gazdagította azt. Operái, zenekari-, kórus- és versenyművei mellett 39 film és tévésorozat zenéjét szerezte, ezek közül csak pár: Emberek a havason (1942), Két félidő a pokolban (1961), Egri csillagok (1968), Pacsirta (1965), Egy magyar nábob (1966), A kőszívű ember fiai (1965).
Ránki György
Ránki György (1907–1992) írt musicalt, balettet, filmzenét, operát, kísérőzenét színházi előadásokhoz és a rádiójátékokhoz, zenekari és kamarazenei műveket, dalokat. Sokoldalú zeneszerző volt, aki nem tett különbséget műfajok között. Nézete szerint minden műfajban lehet értékeset és értéktelent alkotni. Kantátát is írt, például József Attila A város peremén című versére, oratóriumot Radnóti Miklós Á la recherche című verse alapján. Komponált misztériumoperát Az ember tragédiája témájára, Madách Imre drámája nyomán (1970), de írt operát Weöres Sándor A holdbéli csónakosára, Chitz Klára ifjúsági regénye nyomán pedig Muzsikus Péter címmel gyermekoperát. Legnépszerűbb műve talán a Pomádé király új ruhája című opera, amelynek a szövegét – Andersen meséje nyomán – Károlyi Amy írta. 42 filmhez írt zenét, ilyen például az Édes Anna (1958), a Körhinta (1956), a Hattyúdal (1963), a Dúvad (1961), A kölcsönkért kastély (1937), de bizonyára az egyik legismertebb dallama a Mekk elek főcímzenéje.
Polgár Tibor
Polgár Tibor (1907–1993) zeneszerző, karmester. A Nemzeti Zenedében klarinét, zongora és zeneszerzés szakokon tanult Lajtha Lászlónál, később a Zeneakadémián Kodály Zoltán, Siklós Albert és Keéri-Szántó Imre növendéke volt. 1925-től az akkor alakult Magyar Rádió zenei mindenese volt. Zongorán kísért slágertől opereraáriáig mindent, vezényelt, zenét szerzett, de a „zajbrigádba” is besegített. 1961-ben feleségével emigrált az NSZK-ba, 1962 és 1964 között a Philharmonia Hungarica társkarmestere volt. 1964-ben Kanadába települtek át. 1965–66-ban a Torontói Egyetem Szimfonikus Zenekarát vezette. Az 1980-as években már csak a komponálásra koncertrált. Számos színpadi, zenekari, kamara- és kórusmű mellett pályája során körülbelül 200 film és 500 rádiójáték zenéjét szerezte. Előszeretettel használt magyar népzenei elemeket. Többek között a következő filmekhez komponált: Halálos tavasz (1939), Ház a sziklák alatt (1958), A tökéletes család (1942), Dankó Pista (1941), Bakaruhában (1957), Te csak pipálj, Ladányi (1938).
Rózsa Miklós
Rózsa Miklós (1907– 1995) magyar származású, háromszoros Oscar-díjas amerikai zeneszerző. Vegyészmérnöknek készült, Lipcsében járt egyetemre, de emellett zeneakadémiai tanulmányokat is folytatott. Két diplomájával Párizsba ment, majd 1935-ben Londonban egy táncegyüttes művészeti vezetőjeként dolgozott. 1936-ban itt írta első filmzenei partitúráját egy Korda-produkcióhoz, a Jacques Feyder rendezte A páncél nélküli lovaghoz. 1940-ben telepedett le Hollywoodban, ahol hamarosan ő lett az egyik legismertebb filmzeneszerző. Rózsa melodikus zenéje a legkülönbözőbb műfajú filmeket szolgálta, legyen szó a hitchcocki thriller feszültségéről, a szuperprodukciók ünnepélyes pompájáról, vagy a nagy melodráma fájdalmas szomorúságáról. Kuriózum mind a film, mind a zene történetében, hogy Billy Wildert a filmzeneszerző Rózsa Miklós egyáltalán nem filmhez komponált Hegedűversenye ihlette meg 1970-ben, és erre alapozta Sherlock Holmes magánélete című moziművét. A közel száz filmzenéjéről ismert, de a klasszikus zene iránt mindvégig elkötelezett szerző munkásságából nehéz csak párat kiemelni. Oscar-díjat Hitchcock Elbűvölve (1946), George Cukor Kettős élet (1948), valamint Sam Zimbalist Ben-Hur című filmjeinek zenéjéért vehette át.
Fényes Szabolcs
Fényes Szabolcs (1912–1986) nagyváradi születésű, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző. Nevét ma a könnyűzenei alkotótevékenységet elismerő Fényes Szabolcs-díj viseli. A korszak többi szerzőjéhez hasonlóan szintén ismert operettszerzőként is. Szabolcs már tizenkét éves korában eldöntötte, hogy zeneszerző lesz, édesapja támogatta is törekvését. A család Nagyváradról Magyarországra telepedett át. Még középiskolás korában hetente többször Budapestre utazott, hogy Siklós Albert magántanítványaként zeneszerzést tanuljon. Az első színházi sikert a Maya bemutatója hozta meg számára 1931-ben. Ezután Peter Fényes néven – három évig – Berlinben élt és alkotott. Többek között az UFA filmgyártól kapott megbízásokat, énekelte dalait Zarah Leander is. 1935-ben hazatért és számtalan színdarab, film és sláger szerzője lett. 1949-ben, valamint 1957–1960 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója volt, s párhuzamosan a Vidám Színpad zenei vezetését is ellátta 1949-1957 között. Itthoni sikerei mellett külföldön is elismerték dalai szépségét, így az ünnepelt operaénekes, Mario Lanza is beleszeretett dalaiba. Nevéhez fűződik a Mágnás Miska (1949), az Egy szoknya, egy nadrág (1943), az Állami áruház (1953) zenéje, de halála után felhasználták zenéjét a Csinibabában (1997) is.
Tamássy Zdenko
Tamássy Zdenko (1921–1987) eMeRTon-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző. 1946-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, zongora szakon Böszörményi-Nagy Béla, az ütőhangszeresen Roubal Rezső növendéke volt. Zeneszerzést Kókai Rezső osztályában tanult. A Magyar Rádiónál helyezkedett el. Szécsi Pál énekesnek, S. Nagy István szövegére írta a Kőbölcső, Dalos László szövegére a Micsoda nő című táncdalokat, Fenyvessy Gabinak, Szenes Iván szövegére a Mi ebből a tanulság?, Psota Irénnek, Darvas Szilárd szövegére az Én nem akarok mindenáron férjhez menni című számot. A kifejező hangulatok invenciózus mestere, dallamos, lírai szépségű muzsikája számos rádió-operettben, zenés játékban csendült fel, de igazi műfaja a filmzene volt. A játékfilm műfajban Fábri Zoltán Hannibál tanár úr című filmjének zenei aláfestésével mutatkozott be, de rengeteg további filmhez is hozzáadta tehetségét, például a Mephistóhoz (1981), a Redl ezredeshez (1985), a Hanussenhez (1988), a Régi idők focijához (1973), a Budapesti mesékhez (1977), A szeleburdi családhoz(1981).
Vukán György
Vukán György (1941–2013) Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas zeneszerző, jazz-zongorista. főiskolai tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte zongora szakon. Zenei téren jazz-, valamint zongoraművészként tűnt ki, együttesben és szólistaként is. Végigjárta Európát, két ízben egy-egy hónapos koncertútja volt az Egyesült Államokban (1983, 1993). Pályafutása során olyan művészekkel játszott együtt, mint Philly Joe Jones, Clifford Jordan, Linda Hopkins, Anette Lowman, Frank Foster, Clarck Terry, Kenny Wheeler. Érdekesség, hogy 1964-ben fogorvosi diplomát szerzett, zenei pályája mellett praktizált is. 59 filmnél működött közre, ilyen volt A tanú (1969), Az ötödik pecsét (1976), a Hanussen (1988), a Te rongyos élet (1984), a Magyarok (1978), a Requiem (1982).
Nyitókép: Vukán György
