Hírmozaik – december 12.
Krasznahorkai és Deim könyvei, a punk enciklopédia folytatása, Dalí a Zsolnay negyedben, Vasarely és Fajó, újra lesz cirkuszfesztivál a fővárosban.
Krasznahorkai László könyvborítói
Krasznahorkai László első négy kötetének borítóit (köztük a Sátántangó és az Az ellenállás melankóliája) Deim Pál festőművész alkotásai díszítik. Ezek a címlapok nem csupán illusztrációk, hanem a két alkotó személyes barátságát tükrözik, amely az 1970-es és 80-as évek Szentendréjének szabad, kísérletező művészeti közegében alakult ki.
Krasznahorkai 18 évig élt Szentendrén, közel Deim Pálhoz, akit a helyi művészeti élet központi, elismert és rendszerellenes figurájának tartottak. A két művész gyakran találkozott, és Krasznahorkai nagyra becsülte Deim Pál filozófiai mélységű, puritán művészetét és erkölcsi alapállását.
A közös munka 1984-ben indult, amikor Krasznahorkai megkérte Deimet, hogy használhassa az I.N.R.I. (1983) című tusrajzot a Sátántangó (1985) borítóján. Később az Az ellenállás melankóliája (1989) borítójára a Lehajló bábu (1986), az Az urgai fogoly (1992) címlapjára pedig a Golgota (1989) került.
A művek választásának indoklásául Krasznahorkai a következőket mondta: „Nem annyira a könyvekhez állt közel, hanem hozzám... Szerettem a Palit, és a puritanizmust, ami a művészetében megvalósult... és ez számított.”
Ez a különleges művészi kapcsolat és a sokszínű szentendrei közeg fontossága bepillantást enged Krasznahorkai életébe, amely megtekinthető a Ferenczy Múzeumi Centrum Minduntalan – Krasznahorkai László prózavilága című kiállításán.
Új punkkönyv és válogatáslemez a Trottel kiadótól
Megjelent a Képes magyar punk enciklopédia című kötet és a Nem az a punk, aki... Vol. 2 válogatáslemez a Trottel kiadó gondozásában. A 450 oldalas, kétnyelvű könyv több mint ötszáz hazai punk és punkközeli zenekar történetét mutatja be 1975 és 1990 között, gazdag illusztrációkkal és dalszövegekkel. A friss LP a kilencvenes évek magyar punk és hardcore színterének zenéiből válogat, olyan zenekarok korai felvételeivel, mint a Snobs, a Barackca, a Hatóságilag Tilos és a C.A.F.B.
Pécsett találkozik a múlt, a jelen és a jövő designja
December 12-től különleges kiállítás nyílik a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed m21 Galériájában, ahol a design története és jövője kerül párbeszédbe. A Designikonok – tegnap és ma című tárlat középpontjában Salvador Dalí tervei alapján készült, ritkán látható, limitált Alessi-darab, a L’Objet Inutile áll, amely a művészet és a design határterületeinek ikonikus jelképe. A kiállítás célja, hogy bemutassa, miként kapcsolódik össze a funkcionalitás, az esztétikum és a művészi vízió a mindennapok tárgykultúrájában, hiszen ruháink, bútoraink és használati tárgyaink nem csupán praktikusak, hanem stílust és presztízst is közvetítenek.
A tárlat három tematikus egységben tárja fel a design világát. Az első részben a nemzetközi mesterek klasszikus alkotásai láthatók, köztük Breuer Marcell, Le Corbusier, Eileen Gray, Gerrit Rietveld és Philippe Starck időtlen bútorai, valamint az Alessi Design Factory kultikus tervezőinek munkái, mint Alessandro Mendini, Zaha Hadid, Ettore Sottsas és Frank Gehry. A második egység a kortárs irányzatokat mutatja be, Karim Rashid markáns tárgyaival és a NUBU Stúdió kollekcióival, amelyek a divat és a képzőművészet közös nyelvét teremtik meg. A harmadik részben történeti kincsek kerülnek előtérbe: az Initio Arts & Design Galéria ikonikus magyar és csehszlovák lámpái, Borz Kováts Sándor, Borsfay Tamás, Házi Tibor, Nádai Tibor és Josef Hurka alkotásaival, amelyek az 1950-es és 1980-as évek tárgykultúráját idézik.
A kiállítás kurátorai Ferenczy Bálint és Marie Tourre de Robien, akik gondosan válogatták össze azokat a darabokat, amelyek nemcsak a design múltját és jelenét, hanem a jövő lehetséges trendjeit is megmutatják. A Designikonok – tegnap és ma december 12-től várja az érdeklődőket az m21 Galériában, hogy felfedezzék a design sokszínű világát és annak művészi dimenzióit.
Nemzetközi díjat nyert a Vasarely és Fajó-könyv
A Hungarian Art & Business (HAB) kiadásában megjelent VASARELY és FAJÓ – Egy vasfüggönyön átnyúló művészeti együttműködés regényes története a hidegháborútól a kapitalizmusig című kötet elnyerte a Red Dot Award: Brands & Communication Design díjat, a világ egyik legrangosabb formatervezési elismerését. Rieder Gábor művészettörténész könyve a HAB korábbi Vasarely x Fajó kiállításához kapcsolódik, és katalógus, valamint művészettörténeti elbeszélés ötvözeteként mutatja be Victor Vasarely és Fajó János különleges együttműködését. A kötet magyar és angol nyelven is elérhető a HAB-ban, hozzájárulva ahhoz, hogy a történet nemzetközi művészettörténeti diskurzusba is bekapcsolódjon.
Világsztárok a porondon: indul a XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál
2026. január 7. és 12. között a Fővárosi Nagycirkusz ad otthont a világ egyik legjelentősebb cirkuszművészeti eseményének, a Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválnak. Négy kontinens több mint kétszáz világhírű artistája érkezik Budapestre, hogy öt különböző műsorblokkban mutassa meg tudását és versenyezzen a szakmai elismerésekért. A fesztivál harmincéves múltra tekint vissza, és ma már a monte-carlói rendezvény után a világ második legnagyobb cirkuszművészeti találkozója.
A programban szinte minden zsáner képviselteti magát: Kínából két olyan produkció érkezik, amelyet eddig sehol nem láthattak, köztük egy látványos talajakrobatikai szám 18 artistával. Az amerikai fellépők különleges levegőakrobatikával kápráztatják el a közönséget, míg a szombati gálán a magyar művészek kerülnek reflektorfénybe – cél, hogy minél több nemzetközi menedzser és igazgató figyeljen fel rájuk.
A fesztiválhoz kapcsolódóan pénteken egy több mint százéves, üzemképes gőzmozdonyt helyeztek el a Fővárosi Nagycirkusz előtt, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ együttműködésének köszönhetően. „A gőzmozdonnyal azt üzenjük a világnak, hogy Budapest a cirkuszművészet lokomotívja, húzóereje” – hangsúlyozta Fekete Péter, a központ főigazgatója. Hozzátette: „Az a megújulási folyamat, amelyet a cirkuszművészet Budapesten produkál, jelentős hatással van a világ cirkuszművészetére.”
A fesztivál nemcsak látványos produkciókat ígér, hanem azt is bizonyítja, hogy a cirkusz ma már a magas művészetek sorába tartozik.
Címlapfotó: Fotó: Ferenczy Múzeumi Centrum