Hírmozaik – december 16.
Jókai-kép került a pesti tűzfalra, átadták a Gábor Dénes-díjakat, ősi kódexmaradványokat rejtett a régi könyv kötése, és januárig lehet jelentkezni az NFI Inkubátor programjára.
Tűzfalra került Jókai Mór
A Jókai200 emlékév alkalmából, a Színes Város Csoport és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült el a nagyszabású tűzfalfestés az erzsébetvárosi Kis Diófa utca 2. társasház tűzfalán. A díjazott mű modern, ám klasszikus elemeket idéző vizuális kompozíció, amely Jókai munkásságának sokszínűségét és üzeneteit jeleníti meg.
A felhívásra jelentkező csaknem ötven jelentkező közül a zsűri Mérges Dorottyát, a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafikusművész szakának hallgatóját választotta az első helyre. Másodikként Ambrus Barbara tervét jelölték, aki szintén grafikus szakra jár a Magyar Képzőművészeti Egyetemre. Grandpierre Karina rajza lett a harmadik, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) diákja. Az alkotók összesen bruttó kétmillió forint tervezői honoráriumban részesülnek.
900 éves kódextöredékekre bukkantak a könyvtárban
Öt darab 12. századi kódextöredéket fedezett fel egy könyv gerincén a BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárának munkatársa, Leitgéb Mária — közölte az egyetem az MTI-vel. Az 1818-ban megjelent, Martin Pierre Gauthier (1790—1855) által írt Les plus beaux édifices de la ville de Genes et de ses environs című mű második kötetének gerinckötése részben levált, így kerültek napvilágra a kódextöredék-csíkok. A töredékeket megvizsgáló Sarbak Gábor és Hende Fanni, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárában működő HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársai megállapították, hogy a töredékeken a milánói püspöknek, Szent Ambrusnak Szent Lukács evangéliumához fűzött magyarázataiból láthatók részletek.
A töredékeken látható írás alapján az egykori pergamenkódex a 12. században készült, az öt csík egy levelet alkotott. A pergamendarabokat valószínűleg 19. századi franciaországi könyvkötők ragaszthatták a könyv gerincére, miután széltében és hosszában felvágták. Az erős pergamen a gerinc védelmét szolgálta a borító alatt.
Átadták az idei Gábor Dénes-díjakat
A technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka kiemelkedő teljesítményeit elismerő 2025-ös Gábor Dénes-díjakat az Országházban adták át. A külhoni Gábor Dénes-díjat Fischer-Fodor Éva vegyészmérnök kapta, az életműdíjat Fekete Pál vegyészmérnök vehette át. Gábor Dénes-díjat kapott Basa Péter mérnök-fizikus, Dezső Zsigmond építőmérnök, Greiner István Gábor vegyészmérnök, Volk Balázs vegyészmérnök és Vonderviszt Ferenc biofizikus. Az In memoriam Gábor Dénes-díjat Sipos László József villamosmérnök kapta idén — számolt be az MTI.
Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat Takács Orsolya, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karának hallgatója, valamint Kocsis Kinga, a BME Építészmérnöki Karának hallgatója és Tugyi Betrix, a BME Villamosmérnöki és Informatika Karának hallgatója vehetett át.
Január 26-ig várják az elsőfilmeseket az inkubátorprogramba
A jelentkezők szinopszissal és treatmenttel, animációs film esetén látványtervvel jelentkezhetnek január 26-ig. Az öttagú előzsűri a beérkezett filmtervek közül legfeljebb tízet forgatókönyv-fejlesztésre javasol, amelyhez hárommillió forint anyagi támogatást, valamint szakmai segítséget biztosít a Nemzeti Filmintézet az alkotóknak. A támogatott projektek készítői számára workshopokat is biztosít az NFI a Fast Forward Program keretében, amelyek segítik a felkészülést és a filmtervek továbbfejlesztését.
A tíz filmterv közül a 2026. novemberi Pitch Fórumon választ ki a szakmai zsűri és a közönség öt nyertest, akik elkészíthetik végleges forgatókönyveiket, ezután pedig gyártási támogatást kaphatnak, sikeres pályázatot követően.
A gyártási támogatás összege az egész estés játékfilmek esetében 135 millió forint, dokumentumfilmek esetén 40 millió forint, az animációs szerzői rövidfilmek esetében pedig akár elérheti a 20 millió forintot is. A részletes pályázati felhívás ide kattintva is elérhető.
Gimnáziumi tanáráról nevezte el a 85 millió éves őshalfajt a kutató
Szabó Márton, az ELTE Őslénytani Tanszék kutatója, az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum muzeológusa, valamint John J. Cawley, a Bécsi Egyetem kutatója nemrégiben egy, a tudomány számára új, törőfogú őshalfajt fedeztek fel. Az új fosszilis halfaj kövületei a Bakonyban található, világhírű iharkúti dinoszaurusz-lelőhely késő kréta korú, nagyjából 85 millió éves üledékéből kerültek elő.
Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyről már a legelső ásatások óta ismertek olyan halak maradványai, amelyeket a Coelodus génusszal rokonítottak a kutatók. Az azóta begyűjtött iharkúti halmaradványok között azonban nemrégiben felbukkant egy felső állkapocselem, ami ezt minden kétséget kizáróan megcáfolta. Nem sokkal később előkerültek a felső állkapocselemhez rendelhető alsó állkapocselemek is a régen begyűjtött leletek között.
Az újonnan leírt faj az ajkai Bródy Imre Gimnázium igazgatója, Mihályfi László után Polazzodus mihalyfii néven került közlésre. Mihályfi László volt a kutatás első szerzőjének, Szabó Mártonnak és az Iharkúton zajló gerinces őslénytani kutatásokat koordináló Ősi Attilának is a biológiatanára.
Ők kapták idén az Aase-díjakat
Az Aase-díjat Gobbi Hilda hozta létre végrendeletében 1987-ben. Az epizódszerepek megformálóinak járó elismeréseket Molnár Erika, a Szegedi Nemzeti Színház, Tóth Enikő, a Játékszín, Kemény István, a Budapest Bábszínház és Kósa Béla, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze vehette át — tudósított az eseményről az MTI. A Bajor Gizi Színészmúzeumban megtartott ünnepségen a Bálint Lajos-vándorgyűrűt Szokolai Brigitta dramaturg, a József Attila Színház társulatának tagja, a Színházi Dramaturgok Céhe társelnöke vette át. A díjban évente felváltva egy-egy dramaturg, illetve művészeti titkár részesülhet emlékezvén a névadó Bálint Lajosra, aki a Nemzeti Színház főtitkára, rendező, író, dramaturg volt.
A Prológ díjat Fábián Péter kapta idén. A Drámaírói Kerekasztal által alapított elismerést azoknak a pályakezdő színházi szerzőknek adják, akik írói tevékenységükkel az idei vagy az elmúlt évadban felhívták magukra a figyelmet. A Domján Edit-díjat Czvikker Lilla, a Miskolci Nemzeti Színház művésze nyerte el. A tehetséges, vidéki színházakban játszó fiatal színésznők elismerésére létrehozott díjat a Domján Edit Alapítvány adományozza, évente, Domján Edit színművész december 25-i születésnapjához kötődően.
Címlapfotó: A Jókai200 emlékév alkalmából hirdetett országos köztéri művészeti program keretében készült, Jókai Mórt ábrázoló falfestmény a budapesti Kis Diófa utcában 2025. december 16-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI