Hírmozaik – február 10.
A Magyar menyegző sikere, a tánc világnapja, Imre Mariann kiállítása, Koncert Plusz a Pannonhalmi Főapátságban.
Verhetetlen a mozikban a Magyar menyegző
Káel Csaba zenés, táncos, romantikus filmje, a Magyar menyegző továbbra is megállíthatatlan a hazai mozikban, hiszen a harmadik hétvégéjét is az első helyen zárta. A Forum Hungary forgalmazásában vetített alkotásra az elmúlt napokban közel 25 ezren váltottak jegyet, amivel a produkció ismét magabiztosan maga mögé utasított több hollywoodi premiert is. A film sikere újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar közönség kifejezetten nyitott a nagyszabású, érzelmekkel teli hazai alkotásokra. A Magyar menyegző három hét után is verhetetlen, ami ritka teljesítmény a hazai mozis piacon, különösen a nemzetközi szuperprodukciókkal folytatott szoros versenyben.
Az alkotás a magyar néptánc szenvedélyét és a népzene sodró erejét ötvözi egy fiatal pár érzelmekben gazdag történetével. A látványos és lendületes film egyszerre ünnepli a magyar folklór hagyományait és mesél a szerelem egyetemes, generációkon átívelő erejéről. A különleges atmoszféra és a magával ragadó zenei világ széles közönségréteget szólít meg, ami a nézőszámokban is egyértelműen megmutatkozik, hiszen alig három hét alatt már 111 ezren látták a produkciót. A Magyar menyegző a Nemzeti Filmintézet pénzügyi hozzájárulása nélkül, a Mol – Új Európa Alapítvány támogatásával, az MTVA és a Szupermodern Stúdió koprodukciójában valósult meg, és országszerte továbbra is látható a mozik műsorán.
Mozdulatlan legendák – a tánc világnapja az Alba Regia Táncegyüttessel
Az Alba Regia Táncegyüttes április 26-án, vasárnap 19 órakor a tánc világnapjára várja a közönséget a Vörösmarty Színházba. A Mozdulatlan legendák című előadás Székesfehérvár történetét mutatja be hat korszakon és hat híres köztéri szobron keresztül: a korai középkortól a reneszánszon, a török koron, a reformkoron és az I. világháborús éveken át egészen napjainkig.
A közel 70 perces, egyestés produkció a város ismert szobrait „kelti életre” tánccal, zenével és látvánnyal. Az előadás segít abban, hogy más szemmel nézzünk ezekre az alkotásokra, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk. A tánc, a zene és a történetmesélés együtt mutatja meg, hogyan kapcsolódik össze az európai tánctörténet és a magyar néptánchagyomány Szent István korától a jelenig.
A koreográfiákat Horváth Csaba, Gőbölös Gábor, Kulcsár Imre, Majoros Andor, Majoros Róbert, Molnár Gábor és Sáfrán Balázs készítették. A zenét Szirtes Edina Mókus és Cserta Balázs jegyzi. Az előadás rendezője Majoros Róbert, munkáját Majorosné Szabó Veronika, Molnár Gábor és Tombor Bea segítették.
A színpadon Szent István szobra moldvai táncokra mozdul meg, Mátyás király és Mujkó reneszánsz stílusban. Wathay Ferencet és Varkocs Györgyöt hajdú táncok, eszközös és fegyvertáncok, valamint balkáni lánckardtáncok idézik meg. Petőfi alakját a romantika hangulata kíséri, az I. világháborús emlékművek pedig a magyar férfitáncok erején keresztül szólalnak meg. A zárórészben a város kedvelt alakja, „Kati néni”, az ország utolsó fertályos asszonya tolja be kocsiját, miközben Mezőföld falvainak, valamint a helyi sváb, rác és cigány közösségek táncai is megjelennek.
A mulandóság rögzítése
Március 7-ig várja a látogatókat a Szikra Képzőművészeti Bemutatóteremben Imre Mariann tárlata. Imre Mariann mindennapi, de mégis különös, szimbolikus összhatást hordozó – gyakran a szakralitás jegyeit is magukon viselő – „rekvizitumokat” használ fel műveiben. Célja rendszerint az emlékezet és az elmúlás gondolatkörének metaforikus, misztérium jellegű megidézése. Talán ezért sem meglepő, hogy a keresztény mártíromság, a szentek legendái vagy éppen az egyes vallási ünnepek gondolatköre többször is visszatért már alkotásaiban. Az elmúlt évek apró tárgyakból és nüansznyi részletekből építkező, naplószerű világokba kalauzoló kiállításaival ellentétben a Mulandóság rögzítése: Test-lélek című tárlata némiképp más dramaturgiát követ. A most bemutatásra kerülő alkotások nem az egymásba fonódó hétköznapok puha, láthatatlan rutinjának lineáris időbeliségére épülnek, inkább a vég és a végben rejlő kezdet lehetősége, azaz a visszatérés szakrális élménye jelenti a „leitmotiv”-ot új művei esetében. Nem memoár jellegűek ezek az alkotások, s nem is egymásba fűződő öltések sorozata. Az elmúlás finom, lassú és puha átmenetekkel teljes megidézése helyett most a körforgás eszközével tesz kísérletet a mulandóságban rejlő újjászületés megidézésére a művész.
A Szikrában bemutatott két térinstalláció közül az első a már korábbról is ismert Szent Cecília (1996), mely Stefano Maderno azonos című márványszobrának (1599, Róma, S. Cecilia in Trastevere) újraértelmezése.
A két installáció mellett több grafikai munka – rajz és akvarell – szerepel még az új tárlat anyagában. A kiállított ceruzarajzok egyaránt a Test címet viselik. A lapokon szereplő összeszáradt növények (kaktusz, cékla, okra) az elmúlás finom érzéki naturális megidézései, melyek tükrében még érzékibb és mélyebb esztétikai és filozófiai tapasztalatként tárul elénk a térinstallációkban megidézett visszatérés gondolata és lágy misztériuma.
Nagyböjti kép, zene, párbeszéd a Pannonhalmi Főapátságban
Koncert Plusz néven új, különleges sorozatot indít a Pannonhalmi Főapátság. Idén három alkalommal a hangversenyélményt egy, a zenét lelki és művészettörténeti szempontból felvezető előprogram teszi teljessé. Elsőként február 27-én a Stabat Mater – nagyböjti kép, zene, párbeszéd című alkalmon a nagyböjti koncert középpontjában álló Stabat Mater-darab spirituális és zenei üzenetét ismerhetik meg egy bencés szerzetes és egy zenetörténész segítségével. Majd a programot az Anima Musicæ Kamarazenekar hangversenye koronázza meg. A közönség a teljes művészeti programra vagy külön csak a hangversenyre is válthat jegyet.
A nagyböjti koncerthez kapcsolódó beszélgetésen és monostori sétán Dejcsics Konrád bencés szerzetes és Mácsai János zenetörténész vezeti be a résztvevőket a főapátság gyűjteményében szereplő műalkotások és a zenetörténet világába. A bencés monostor folyosóján és gyűjteményeiben található két kortárs és két barokk Mária-ábrázolás elemzése, valamint a Stabat Mater műfaj- és zenetörténeti megközelítése szerepel a különleges programon. A szerény vendéglátást is tartalmazó Plusz eseményt követően a spirituális és művészeti beszélgetést a közös koncertélmény koronázza meg a Szent Márton-bazilika szakrális terében.
Újra műsoron az Anyegin
Két év után tér vissza a Magyar Nemzeti Balett műsorára John Cranko Anyegin című világhírű koreográfiája. Puskin romantikus hőseit az évadban Balázsi Gergő Ármin, Kekalo Iurii és Scrivener Louis, valamint Melnyik Tatyjana, Felméry Lili és Yakovleva Maria alakítják a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének február 21-től március 4-ig tartó sorozatában. Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Paul Connelly.
Puskin sokrétű versregénye, az Anyegin csaknem kétszáz éve ejti ámulatba az olvasókat, a benne kibontakozó tragikus szerelmi szál pedig 1965 óta, a Stuttgarti Balettet újjászervező John Cranko koreográfiájával vált a világ balettszínpadainak egyik meghatározó sikerdarabjává, amihez Csajkovszkij érzelmekben gazdag műveinek válogatása is hozzájárul. Anyegint, a kötődések nélküli, valódi érzéseit későn felismerő „felesleges ember”-t az idei évadban ismét Balázsi Gergő Ármin és Scrivener Louis principál, valamint Kekalo Iurii magántáncos alakítja. A félénk lányból érzelmeivel erkölcsi tartása révén dacolni képes, felnőtt nővé érő Tatjanát Melnyik Tatyjana és Yakovleva Maria principál, valamint Felméry Lili magántáncos kelti életre. Tatjana húga, Olga szerepében Papp Adrienn és Wakabayashi Yuki magántáncos mellett Ovcharenko Stefanida mutatkozik be. Anyegin barátját, Lenszkijt Guerra Yago és Hnedchyk Viachaslau alakítja, mellettük Marmus Auguste debütál. A próbafolyamatot és a táncosok kiválasztását a jogtulajdonos képviseletében Reid Anderson kíséri figyelemmel. A Kanadai Nemzeti Balett és a Stuttgarti Balett egykori igazgatója a németországi együttes vezető szólistájaként 1980-ban az Anyegin két Erkel színházi vendégelőadásán a címszerepet és Gremin herceget is nagy sikerrel formálta meg.
Az Anyegin című balett az évadban hat alkalommal, február 21-én és 22-én két-két ízben, majd március 3-án és 4-én látható az Operaházban. Az előadásokon a Magyar Állami Operaház Zenekarát a vezető európai balettegyütteseket rendszeresen dirigáló Paul Connelly vezényli.
Címlapfotó: Kovács Tamás és Törőcsik Franciska. Fotó: Galgóczi Németh Kristóf/Szupermodern Stúdió