Hírmozaik – február 23.

Szarka Tamás 24 állomásos turnéra indul Otthon vagyunk címmel

Szarka Tamás március közepén 24 állomásos turnéra indul Otthon vagyunk címmel, hogy a magyar kultúrát és tájainkat közelebb hozza a közönséghez. Az előadóművész március 25-re A magyar zene napja címmel a Pesti Vigadóba szervez koncertet.

„Az Otthon vagyunk egyrészt egy dalom címe, másrészt egy nagyon fontos mondat számomra, amit ma Közép-Európában, az elszakított területeken, a Felvidéken, Erdélyben, a Délvidéken, Kárpátalján élő magyaroknak, valamint az anyaországban élőknek is ki kell mondaniuk. Nekünk megnyugtató, ha ezt közöljük” – fogalmazott Szarka Tamás.

A koncertek helyszíne és időpontja nagyrészt már összeállt; ezek sorában Szarka Tamás és zenekara március 14-én Pécsett, 22-én Sárospatakon, április 25-én Révkomáromban, június 6-án a szlovákiai Éberhárdban, 13-án a pozsonyi Fő téren, 25-én a vajdasági Kishegyesen a Dombos Fest keretében, július 11-én a tuzséri Lónyay-kastélyban, 25-én Salgótarjánban, augusztus 15-én Salföldön, szeptember 11-én a makói Hagymafesztiválon, október 13-án Kassán, 19-én pedig Egerben játszik.

Szarka Tamás zenekarában Arató Illés, Kovács Máté, Szentgallay György, Almann Gergő, Rabóczki Balázs, Kovács Tamás, Korbeli Enikő és Thoma Noémi szerepel, közülük többen a sajtótájékoztatón is jelen voltak. A zenész-énekes elmondta, hogy a turnén néhány helyen kórus, illetve szimfonikus zenekar egészíti ki a produkciót. Arról is beszélt, hogy kezdeményezésére március 25-re a Pesti Vigadóban koncertet tartanak, amely A magyar zene napja címet viseli.

„Bartók Béla születésnapján lesz ez a rendezvény, amely szerintem hiánypótló, hiszen ilyen még nem volt, csak magyar dal napja, de a dal csak szelete a zenének. A magyar zene napja bevezetésével be szeretném mutatni, milyen gazdag a magyar zene, mennyire világhatalom vagyunk a zenében” – szögezte le Szarka Tamás. A március 25-i esten Szarka Tamás és zenekara mellett a fellépők között lesz a moldvai csángó Cinka Trió, a Duna Szimfonikus Zenekar, Deák Bill Gyula (akivel Szarka a harminc évvel ezelőtti Ghymes-dalt, a Pozsonyi bluest fogja előadni), Tátrai Tibor, Miklósa Erika és sokan mások.

A zenész elmondta, hogy nemrég Besoroztak címmel írt dalt, azzal a céllal, hogy a mai fiataloknak bemutassa a háború szörnyűségeit. „Én is voltam katona 1988-ban, még csehszlovák állampolgárként a német határ mellett. Nehéz volt átélni azt az időszakot, most meg azt látom, hogy a fiatalok mintha vonzódnának a háború iránt. Ez azért van, mert nem tudják, mi az, miközben 2022 óta Ukrajnában és a környező országokban 1,4 millió ember súlyosan megsérült vagy meghalt a háború következtében. Azért írtam a dalt, hogy a fiatalok ne bonyolódjanak bele ekkora ökörségekbe” – hangsúlyozta Szarka Tamás.

Pásztorok és legelők nemzetközi éve a Néprajzi Múzeumban

2026-ban, a pásztorok és legelők nemzetközi évében a Néprajzi Múzeum egész éves, tudományos és ismeretterjesztő programsorozattal kapcsolódik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kezdeményezéséhez. A programsor  február 26-án egy francia antropológus előadásával kezdődik, majd március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján, a Néprajzi Múzeum Napján rendezett egész napos, ingyenes, kicsiket és nagyokat egyaránt megszólító programnapon folytatódik.

A világ szárazföldjeinek közel fele legelő. Ezek a területek egyedülálló biológiai sokféleségnek és pásztorközösségeknek adnak otthont; több milliárd ember megélhetése ma is közvetlenül kapcsolódik a legeltető állattartáshoz. A globalizáció, a klímaváltozás és a földhasználati konfliktusok azonban veszélyeztetik ezt az életformát és a hozzá kapcsolódó ökológiai tudást.

A pásztorok és a pásztorközösségek nem csupán élelmiszert állítanak elő: ökológiai rendszereket tartanak fenn és alakítanak, őshonos fajtákat őriznek, valamint gazdag kulturális örökséget ápolnak – a Kárpát-medencétől Szibérián és Mongólián át az afrikai szavannákig és Dél-Amerikáig. Tudásuk a tájjal való együttélés tapasztalatán alapul. A programsorozat célja, hogy ezt a sokrétű tudást – a néprajzosok, kulturális antropológusok terepen szerzett ökológiai ismereteitől a tárgyi kultúrán, zenén és művészeten át a kortárs társadalmi és környezeti kihívásokig – a közbeszéd részévé tegye. Gyerekeket és felnőtteket megszólító programnapok, tudományos előadások, kerekasztal-beszélgetések mellett filmvetítések, zenei és táncprogramok mutatják be a pásztorkodás, a pásztorművészet, a legeltető állattartás és a nomád életmód örökségét, az ember–állat–növény kapcsolat összetett rendszerét. Mindezt digitális anyagok egészítik ki: online gyűjteményi válogatások és közösségimédia-posztok járulnak hozzá a Néprajzi Múzeum témába vágó tárgyainak és fotóinak közkinccsé tételéhez. A nyitóprogramra február 26-án 18 órakor kerül sor: a párizsi École des hautes études en sciences sociales (EHESS) antropológusa, Jean-Baptiste Eczet tart előadást kelet-afrikai nomád közösségek esztétikájáról és társadalmi világáról. Az angol nyelvű tudományos előadás a pásztorélet kulturális és politikai dimenzióit vizsgálja. Március 5-én, a Néprajzi Múzeum alapításának 154. évfordulóján, a Néprajzi Múzeum Napján rendezett egész napos, ingyenes program középpontjába szintén a pásztorkodás kerül. Előadások, tematikus tárlatvezetések, zenei bemutatók és kézműves-foglalkozások kapcsolják össze a gyűjteményi örökséget a kortárs kérdésekkel. Április 25-én, Szent György-nap alkalmából – amely régiónkban a pásztorélet egyik legfontosabb hagyományos ünnepe, az állatok első kihajtásának napja – egész napos, felnőtteket, családokat és gyermekeket megszólító programnap idézi meg a kihajtás szokásrendjét, rítusait és közösségi jelentőségét. Május 21-én este kerekasztal-beszélgetésre kerül sor kritikai keretben: Nomád népek a földműves civilizációk árnyékában címmel történeti és kortárs jelenségeket vizsgálhatunk. A nomádokról szóló történeteket évszázadokon át többnyire földműves birodalmak írták; a romantikus nomádkép és a valóság közötti feszültség ma is meghatározza gondolkodásunkat. A beszélgetés célja, hogy teret adjon a saját hangoknak és a kortárs reflexióknak. A pásztorok éve a Múzeumok Éjszakája programjában, valamint az őszi események során is kiemelt szerepet kap: tematikus estek, filmvetítések, zenei programok, valamint gyűjteményi fókuszú bemutatók és „raktármerülések” kapcsolódnak majd a témához.

Kurtág György-kéziratra bukkantak a Kodály Intézetben

A Zeneakadémia kecskeméti intézményének munkatársai az 1959-ben írt, opus 2-es számú, Fúvósötös című alkotás eredeti kottáját Eősze László zenetörténész hagyatékában fedezték fel. A történeti értékű dokumentumról a százesztendős komponista közölt részleteket.

A világhírű zeneszerzőt a nemrég odaítélt díszdoktori címmel, valamint több hangversenyen is ünnepli alma matere, a Zeneakadémia, továbbá a BMC-vel közös szervezésben a Kurtág100 fesztivál február 25-i estje és február 28-i zárókoncertje is az intézményben lesz.

Ugyancsak a jubileumot köszönti a páratlan értékű kézirat. A Kodály Intézet archívuma elsősorban a kodályi életmű kutatóinak és az azt életben tartó alkotó- és előadóművészeknek, oktatóknak a hagyatékát őrzi, így került oda 2021 szeptemberében Eősze László zenetörténészé is az örökösök felajánlásaként. Ebben a gyűjteményben fedezte fel az intézet tudományos kutatója, dr. Polyák Zsuzsanna a közelmúltban Kurtág György opus 2-es jegyzékszámú, nyolctételes fúvósötösének kéziratát, amelynek azonosítását a közelmúltban Rajk Judit intézetigazgatóval – aki énekművészként több Kurtág-mű ősbemutatóját is jegyzi – közösen, személyes találkozón végezték el Kurtág Györggyel.

„A nagy méretű, kék tollal írt, de ceruzabejegyzésekkel is kiegészített, sok helyen javított 21 oldalas kéziraton precíz átragasztások, lefestések és piros tollas bejegyzések egy makacs és konzekvens alkotó kézjegyei. Aki ismeri a kurtági notációt, láthatja, hogy a kézirat alig különbözik az ötven-hatvan évvel később született művekétől” – mondta el Rajk Judit, hozzátéve: a találkozón Kurtág György csodálkozva és meghatottsággal vette kezébe a dokumentumot. Az 1959-re datált, a kéziraton Sulyok Ferencnek ajánlott kompozíció megírásának körülményeivel kapcsolatosan Kurtág a megbeszélésen felidézte, hogy az 1958-ban Párizsban tett fogadalmának teljesítéseként született. Abban az időben ugyanis súlyos alkotói válságban élt: 1957-ben, a forradalom leverése után elhagyta az országot és a francia fővárosba ment, ahol Olivier Messiaen és Darius Milhaud növendékeként tanult, de nem volt boldog, kételyek gyötörték. Útkeresésében Marianne Stein művészetpszichológus és egy szintén Párizsban élő egykori zeneakadémiai évfolyamtársa, Sulyok Ferenc voltak segítségére. Amikor Kurtág 1958 nyarán eldöntötte, hogy a tanulmányok befejezte után hazatér Magyarországra és egy új zenei világot teremt a műveiben, ígéretet tett Sulyoknak, hogy két művet fog megírni: egy vonósnégyest (ez lett az emblematikus opus 1-es darab) és egy fúvósötöst. Az opusszámok megjelenése azért fontos, mert innentől kezdve hívhatjuk valóban „kurtáginak” az életművet – bár köztudott, hogy Kurtág azóta csak nagyon kevés művét illeti opusszámokkal. A Fúvósötös bemutatója egyébként 1963. november 17-én volt Budapesten, Jeney Zoltán kvintettjének előadásában, nyomtatásban pedig először 1964-ben jelent meg.

Országos Musical Színjátszó Találkozót hirdet az Erkel Színház 

Az Erkel Színház 2026-ban először hívja életre az Erkel Fesztivál – Országos Musical Színjátszó Találkozót, amelynek célja, hogy az amatőr színjátszáson belül kifejezetten zenés produkciókat játszó ifjúsági és gyermekcsoportoknak teremtsen bemutatkozási lehetőséget, mely egyben egy országos szintű megmérettetést is jelent számukra. A jelentkezést március 23-ig várják.  

„A musical egy kortalan műfaj, értéktartó elemei különböző korosztályokat szólítanak meg, és örömmel látjuk, hogy egyre növekszik a fiatalok érdeklődése is” – mondja Szente Vajk, az Erkel vezetője. „Azt pedig külön öröm látni, hogy mennyi fiatal foglalkozik komolyabb szinten is a műfajjal. A most meghirdetett és a szándékunk szerint évente visszatérő Erkel Fesztivál versenye révén alkalom nyílik a szakmai utánpótlás biztosítására, magasabb szinten történő támogatására” – tette hozzá az igazgató.

Az Erkel kezdeményezésére induló megmérettetésre a zenés színház kategóriában a jelentkező csoportról készült kisfilmmel, illetve egy, az általuk előadott darab rövid részletéről készült videófelvétellel, az énekversenyre a nevező előadásában megvalósuló dalról készült videófelvétellel, valamint mindkét esetben a jelentkezési lap elküldésével lehet jelentkezni.

A beküldött anyagok előzsűrizésen esnek át, a kiválasztott produkciók pedig az Erkel Színház művészeiből álló – Szente Vajk és Ember Márk vezette - zsűri előtt, élőben mutatkozhatnak be 2026. június 5-6-án az Erkel színpadán.

A nevezéssel kapcsolatos bővebb információkat itt lehet elérni.

Megjelent az Ismerős Arcok legújabb stúdióalbuma

Az Ismerős Arcok több mint húsz éve meghatározó szereplője a magyar könnyűzenei életnek. Dalaikban rendszeresen jelennek meg az identitás, az összetartozás, a hit és az emberi sors kérdései. Az Ecce homo album is ezt a gondolatiságot viszi tovább: személyes hangvételű, elmélyült anyag. A névválasztás, amely magyarul annyit tesz, „Íme az ember”, nem véletlen: a dalok korrajzot mutatnak az önmagából kifordult világról, amelyben élünk. Szókimondó új dalok mellett Munkácsy Mihály jelképesen megrongált festményével tart tükröt a torzuló világunk elé a zenekar. A letisztult és precízen kidolgozott dallamvilágot Nyerges Attila értékes gondolatai emelik arra a magas szintre, amely évek óta jellemzi az Ismerős Arcok zenei munkásságát. A kiadvány csomagolása pedig a zenekartól és a kiadótól már megszokottnak tekinthető, kiváló minőségű, igényes kiszerelésű digipak. Az új album, mely a legendás billentyűvirtuóz Papp Gyula első közös munkája a zenekarral, tizenhárom vadonatúj dalt tartalmaz. A Búcsú című dalhoz készült videóklip nem csupán egy dal képi feldolgozása, hanem egyben főhajtás is azok előtt, akik rövidre szabott életük ellenére maradandó nyomot hagytak a magyar kultúrában. A kisfilm különleges és megható tisztelgés a tragikusan korán eltávozott magyar művészek emléke előtt. A klip többek között Latinovits Zoltán, Bujtor István, Bubik István, Őze Lajos, Kálloy Molnár Péter és Tompos Kátya művészi örökségét idézi meg. A film csendes, megrendítő módon emlékeztet arra, hogy a valódi művészet túléli az időt és az elmúlást. Az alkotásban közreműködött Eperjes Károly és Dörner György Kossuth-díjas színművész is. A két legenda örömmel vállalta a felkérést, jelenlétük személyes és hiteles hangot ad a búcsúnak.

„Ez a klip azoknak a művészlegendáknak állít emléket, akikről feltehetően mindannyian ugyanazt érezzük: még maradhattak volna. Túl korán távoztak közülünk, de a művészetük velünk maradt” – mondta Nyerges Attila, a zenekar énekese.

A Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a Tehetség és Életműdíjakat

Vasárnap este a Zeneakadémián a Bajnokok ligája #classic című koncerttel zárult a Cziffra Fesztivál közel kéthetes összefüggő budapesti programsorozata, amelynek keretében hat helyszínen 16 koncert és két kiállítás valósult meg közel hatezer néző részvételével. A sorozatot egyedi produkciók, közösségi programok és hangos siker jellemezte. Az ünnepélyes záróeseményen átadták a Cziffra Fesztivál Tehetség és Életműdíjait, amelyeket Áder János korábbi köztársasági elnök támogat. A közönség a díjátadót követően négy klasszikus zenei „bajnok” – Baráti Kristóf, Bogányi Gergely és Boldoczki Gábor, valamint a Cziffra Fesztivál alapító-művészeti vezetője, Balázs János – koncertjét hallgathatta meg, amelyet Batta András zenetörténész értő kalauzolása kísért. A Cziffra Fesztivál hagyományos februári sorozata idén számos változatos programmal – koncertekkel, kiállításokkal, családi eseményekkel – várta az érdeklődőket Budapest több emblematikus helyszínén, tavasszal pedig további hazai és külföldi városokban folytatódik.

A Cziffra Fesztivál – Balázs János kezdeményezésére alapított - díjaival évről évre a pályájuk elején járó tehetségeket, kreatív művészeket, valamint a kulturális területen végzett több évtizedes kiemelkedő munkásságot és a legnagyobb kulturális értékeket felmutató emberi teljesítményeket ismerik el. A fesztivál díjcsaládjába hat különböző díj tartozik, amelyeket az év során egy-egy jelentős fesztiválesemény alkalmával adnak át. A Cziffra Fesztivál Életműdíja évente két személynek adományozható. Olyan zeneművész, pedagógus, kulturális szervező vagy szakember érdemelheti ki, aki több évtizedes munkájával nagyban hozzájárult hazánk kultúrájának gyarapításához. A Cziffra Fesztivál Életműdíját 2026-ban Batta András zenetörténész, egyetemi tanár és Boldoczki Sándor zenepedagógus vehette át. A Cziffra Fesztivál Tehetség díja 32 év alatti, kimagasló egyéni teljesítményt nyújtó művészeknek ítélhető oda. A Cziffra Fesztivál Tehetség díját idén Paládi Máté és Szőcs Henrik zongoraművészek kapták.

A díjazottakról öttagú zsűri döntött, melynek tagjai: Hambuch Gerda, a MOMkult igazgatója, Dráfi Kálmán Liszt- és Prima díjas zongoraművész, érdemes művész, egyetemi tanár, Keller András Kossuth- és Prima Primissima díjas hegedűművész, Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes, a Szent István-rend birtokosa és Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész.

Címlapfotó: Szarka Tamás énekes és zeneszerző. Fotó: Csákvári Zsigmond / Kultúra.hu