Hírmozaik – január 12.
Spotlight-díjra jelölték Erdély Mátyást, a lemorzsolódás megakadályozása, Radnóti verséből született dal, zár a kiállítás, amikor a csend hangot kap.
Spotlight-díjra jelölték Erdély Mátyást az Árva operatőri munkájáért
Az American Society of Cinematographers (ASC) – az Amerikai Filmoperatőrök Szövetsége – Spotlight-díjra jelölte Erdély Mátyást Nemes Jeles László rendező Árva című filmjének operatőri munkájáért. A Spotlight-jelölés egy igen rangos nemzetközi szakmai elismerés, amely a világ legkiemelkedőbb operatőri teljesítményeit díjazza.
Az idei jelölés különös jelentőséggel bír, hiszen Erdély Mátyás tíz évvel ezelőtt már elnyerte a Spotlight-díjat Nemes Jeles László Oscar-díjas filmje, a Saul fia operatőri munkájáért. Erdély Mátyás operatőr és Nemes Jeles László rendező alkotói együttműködése a kortárs magyar és nemzetközi filmművészet egyik meghatározó szakmai partnersége.
Az Árva fényképezése és a Spotlight-díjra jelölés ismét tanúbizonyságát adja Erdély Mátyás kivételes szakmai tudásának, érzékenységének és alkotói látásmódjának, valamint annak a művészi összhangnak, amely Nemes Jeles László rendezői vízióját és az operatőri megvalósítást összekapcsolja.
A Spotlight-jelölés megerősíti Erdély Mátyás operatőr kiemelkedő szerepét a kortárs filmművészetben, valamint a magyar filmalkotók meghatározó jelenlétét a nemzetközi filmvilágban.
Az ASC az idei Spotlight-díjak nyerteseinek nevét március 8-án hozza nyilvánosságra.
Program a hallgatói lemorzsolódás megakadályozására
Új, 28 milliárd forint keretösszegű pályázatot hirdetett a kormány, amelynek elsődleges célja a felsőoktatási lemorzsolódás csökkentése és a hallgatók diplomaszerzésének támogatása – jelentette be Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Az államtitkár kiemelte: a pályázatot úgy alakították ki, hogy a szakmai szervezetek – köztük a Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), az Oktatási Hivatal és a Magyar Akkreditációs Bizottság – olyan módszertanokat és eszközöket dolgozzanak ki, amelyeket az egyetemek közvetlenül a hallgatóik támogatására fordíthatnak.
„A pályázat célja, hogy segítsen a hallgatóknak befejezni az egyetemet, ne kerüljön sor lemorzsolódásra vagy kiesésre” – hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika.
A program egyik kiemelt eleme a munkát vállaló hallgatók támogatása, hogy munkakörülményeik jobban illeszkedjenek tanulmányaikhoz. Emellett az államtitkár beszélt a kutatói életpálya vonzóbbá tételéről is: megújultak a doktorandusz-ösztöndíjak, és elérhetővé vált a kooperatív doktori program is a kutatásban részt vevők számára.
A múlt héten 10 milliárd forintos kerettel megnyílt a Pannónia Ösztöndíjprogram idei köre is. A programot a kormány az Erasmus-rendszerből kiesett megújult egyetemek hallgatóinak támogatására hozta létre.
Varga-Bajusz Veronika összegezve elmondta, hogy a magyar felsőoktatás színvonala folyamatosan emelkedik: jelenleg 12 hazai intézmény szerepel a világ legjobb 5 százalékában, és már 50 ezer külföldi hallgató választotta Magyarországot tanulmányai helyszínéül.
Két karodban, két kontinensen – Radnóti verséből született közös dal
Sinha Róbert nemzetközi hírű magyar gitárvirtuóz Radnóti Miklós Két karodban című verséből merítve alkotott közös dalt a blues-rock koronázatlan királynőjeként emlegetett Sari Schorr-ral. Az együttműködés különleges kulturális találkozás: a magyar líra egyik legismertebb műve kortárs blues-rock formában szólal meg a nemzetközi közönség számára.
Sari Schorr neve nem ismeretlen a blues műfaj kedvelői körében: 2023-ban vezette a Billboard-listát, fellépett a Carnegie Hall színpadán, valamint bekerült a New York Blues Hall of Fame-be. Pályafutása során olyan legendákkal dolgozott együtt, mint David Bowie és Eric Clapton, illetve színpadra lépett Eric Burdonnel, a The Animals frontemberével.
Sinha Róbert klasszikus gitárművészként határozza meg magát, diplomáját a Holland Királyi Zeneakadémián szerezte. Szerzői világát egyszerre formálja a magánéleti élményekből és az elméleti fizikából merített inspiráció. Pályáját a rock, a blues, a szépirodalom és a kvantummechanika iránti szenvedélye teszi egyedivé.
Első közös alkotásuk kontinenseken és kultúrákon ível át. Az In Your Two Arms című dal egy lírai, érzelmekkel telített világba vezeti a hallgatót, ahol az ismerős érzések felelevenítése képez hidat a közönség és a mű között. Radnóti keserédes szerelmes költészete Sinha gitárjátékán és Sari Schorr éteri hangján keresztül, blues dallamokba ágyazva szólal meg.
„Fantasztikus élmény volt alkotótársként részt venni az alkotói folyamatban egy olyan amerikai művésszel, aki a nemzetközi élvonalba tartozik. Ezzel a dallal az is a célom volt, hogy Radnótit – és rajta keresztül a magyar költészetet – a világ is jobban megismerje. Nagy örömömre ez most megvalósulni látszik. A közös munka technikailag is különleges volt: Sari New Yorkban, én pedig Budapesten dolgoztam, gitárral a kezemben. Négy-öt ilyen alkalom és számos e-mail-váltás után született meg a dal. Először én rögzítettem a gitársávokat Budapesten, majd Sari New Yorkban vette fel az éneket. A végső hangszerelés pedig Budapesten készült el” – árulta el Sinha Róbert.
Kinek a ruháját viselem?
Ruháink identitásunk kifejezőeszközei lehetnek, szavak nélkül is sok mindent elárulnak arról, hogy kik szeretnénk lenni, kik vagyunk valójában, illetve milyen elvárásoknak kell megfelelnünk. A Néprajzi Múzeumban kiállított Súlyos anyag. Nők – Viseletek – Élettörténetek című, a dunai sváb nők sorsát bemutató kiállításhoz kapcsolódó Kinek a ruháját viselem? elnevezésű program egyedülálló foglalkozás a múzeum kínálatában, mely a múlt, az emlékek és a lélek mélyére hatol.
A búcsúzó kiállítás igaz, már csak január 25-ig látogatható, de ebben a két hétben is rengeteg elmélyülésre buzdító programmal várja az érdeklődőket. A január 16-án, 18-án, 23-án és 24-én megrendezett Kinek a ruháját viselem? program egy kiscsoportos mentálhigiénés foglalkozás. Lehetőséget ad arra, hogy ruhákon keresztül ránézzünk identitásunkra és a felmenőinktől kapott örökségünkre, melyet egyfajta ruhaként viselünk magunkon. Igaz ez azokra a történelmi traumákra is, amelyeket felmenőink megéltek, és gyakran tudattalanul is meghatározzák életünket.
Január 22-én pedig a Sváb női sorsok és a transzgenerációs traumák feldolgozása kerekasztal-beszélgetésre és kapcsolódó tárlatvezetésre várja a látogatókat a múzeum. Az esemény apropója, hogy január 19-én emlékezünk meg a magyarországi németek elűzetésének 80. évfordulójáról. A kerekasztal-beszélgetés során végigjárjuk a sváb nők életének traumatikus fordulópontjait, és arra keressük a választ, hogy az erőszak, a kényszermunka, a menekülés, a kirekesztettség és a gyász idején milyen belső és közösségi erőforrások segítették őket. A beszélgetés kitér arra, miként formálta mindez a sváb nők további életútjait, és hogyan voltak képesek a szenvedésből – egyéni és közösségi szinten – növekedni. Az előadáson szó lesz arról is, hogy a 20. századi veszteségek sokszor feldolgozatlan, kitisztítatlan lelki sebei miként hatnak tovább transzgenerációs traumaként a ma élő leszármazottak életében, és milyen lehetőségek kínálkoznak e traumák felismerésére és feldolgozására.
A beszélgetés előadói Gajdos-Frank Katalin, a Jakob Bleyer Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója, Kasnya-Kiss Dalma, pszichológus, Molnár Annamária, a Goethe Intézet szakreferense, Lackner Mónika, a Néprajzi Múzeum néprajzkutatója és Vass Erika, a Néprajzi Múzeum néprajzkutatója, mentálhigiénés szakember. Az említett programokon túl a kiállítás után érdeklődök több tárlatvezetés közül is választhatnak, ha vezetetten szeretnék megismerni a káprázatos öltözékeket és a mögöttük húzódó megható személyes történeteket.
Amikor a csend hangot kap
A mentális egészségről szóló őszinte megszólalás ritka és fontos pillanata a Kalotás Csaba | K6 feat. Gently Da Spittah’ – Nothing Can Save Me című videóklip, amely a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal együttműködésben készült. A 235 Productions gyártásában, Juhász Péter rendezésében megvalósult alkotás műfaji határokat átlépő projekt: a zenei klip és a rövidfilm eszközeit ötvözve beszél szorongásról, belső küzdelmekről és az önazonosság kérdéséről. A dal egyben Kalotás Csaba legújabb önálló albumának nyitánya, amelyben a filmzene atmoszférája találkozik a kortárs hiphop személyes, fiatal hangjával.
A Nothing Can Save Me egy éjszakai városi bolyongás történetén keresztül vezet végig egy belső utazáson. A főhős saját félelmeivel és torzított gondolataival szembesül, miközben a városi tér szimbolikus labirintussá válik. A klip nem kínál direkt válaszokat, inkább érzelmi tapasztalatot ad: a bukás, a küzdelem és a felismerés egymásba fonódó állomásai a mentális megterheltség univerzális élményét jelenítik meg. A zene, a képi világ és a dramaturgia egysége filmszerű narratívát hoz létre, amely önálló rövidfilmként is megállja a helyét.
Kalotás Csaba (K6) Magyarország egyik legismertebb filmzeneszerzője, sound designer, több mint hatvan film és közel négyszáz reklámzene komponistája. A Realistic Crew zenekar alapítójaként nemzetközi sikereket ért el, zenekara fellépett a Glastonbury Fesztiválon, filmzenéi pedig számos rangos szakmai elismerést hoztak számára, többek között az Európai Filmzenefesztivál fődíját, amelyet 2019-ben, az aubagne-i fesztiválon nyert el. Emellett a MOME Animációs Tanszékén óraadó tanár. Legújabb szólólemeze a Flood plain, olyan közreműködőkkel, mint Sena, Gently da Spittah’, Nóvé Soma vagy a Quimbyből ismert Kárpáti Dódi.
A dalban közreműködő Gently Da Spittah’, azaz Sánta Dániel a fiatal generáció egyik markáns hangja. A 19 éves előadó zongoristaként, rapperként és producerként is aktív, nevéhez fűződik a legújabb Pókember-rajzfilm magyar főcímdala. Jelenléte nem pusztán zenei együttműködés: megszólalásmódja és személyes tónusa hitelesen közvetíti a dal belső feszültségét és generációs tapasztalatát.
A klip rendezője Juhász Péter, a 235 alapítója, aki a vizuális történetet a mentális állapotok érzékeny leképezéseként formálta meg. A 235 számára a projekt szabad, kísérletező művészi vállalkozás, ahol a mozgókép, a zene és a társadalmi érzékenység szervesen kapcsolódik össze. A gyártócég hosszú ideje elkötelezett a tehetséggondozás és a fiatal alkotók támogatása mellett; a Nothing Can Save Me ezt a szemléletet egy kortárs, kulturálisan releváns formában teszi láthatóvá.
A klip társadalmi fókuszát erősíti a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal való együttműködés, amely a fiatalok mentális és érzelmi támogatásának egyik legfontosabb hazai szervezete. A projekt célja egy párbeszéd megnyitása: annak hangsúlyozása, hogy a szorongásról, a félelmekről és a segítségkérésről beszélni lehet és kell. A Nothing Can Save Me így egyszerre kulturális és társadalmi állítás, amely a zene és a film nyelvén teremt kapcsolódást.
Előfordulhat, hogy a videó vagy a dal hatására valakiben nehéz érzések maradnak. Fontos tudni, hogy van segítség, és nem kell egyedül megküzdeni a nehézségekkel. A Kék Vonal ingyenes, anonim és éjjel-nappal elérhető ifjúsági lelkisegély-vonala a 116 111-es számon hívható, valamint chaten és anonim levélben is elérhető a kek-vonal.hu oldalon. 24 év felettiek a 116 123-as telefonszámon kaphatnak segítséget.
Címlapfotó: Erdély Mátyás operatőr Nemes Jeles László Árva című új mozifilmjének sajtótájékoztatóján a Corvin Moziban 2025. október 8-án. Fotó: MTI/Purger Tamás