Hírmozaik - január 17.

Százezredik látogatóját köszöntötte az Erkel Színház

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a tavalyi évben újjáalakult Erkel. A szeptember 19-i első előadás után alig négy hónappal, január 16-án köszöntötték a színház százezredik látogatóját.

Ünnepélyes pillanatokkal indult péntek este az Erkel Elisabeth című előadása. A musicalek otthonaként megújult színház történetének egy kimagasló eseményéhez érkezett. A bejelentést Szente Vajk, az Erkel főigazgatója tette meg és a színpadon köszöntötte a százezredik nézőt.

„Induló színházként még nem láthattuk előre, hogy az előadásaink ekkora érdeklődést váltanak ki, ezért különösen hálásak vagyunk annak a közönségnek, amely az idő során valódi közösséggé formálódott. Minket is meglepett, hogy már január közepére elérünk egy olyan jelentős mérföldkövet, amelyre – óvatos előrejelzéseink alapján – csupán 2026 tavaszára számítottunk. A sorozatosan telt házas esték és a hazai színházi mezőnyben is kiemelkedő, 101%-os jegyértékesítési arány azonban felülírta várakozásainkat, így örömmel jelenthetem be, hogy ma köszönthetjük a százezredik látogatónkat” – mondta el Szente Vajk.

Ritka műtárgyak, pótolhatatlan másolatok és történelmi ereklyék az Attila-kiállításban

Folyamatosan érkezik az a több száz műtárgy az Attila-kiállításba, amelyek segítségével megismerhetőek az Attiláról fennmaradt legendák és történelmi tények a Magyar Nemzeti Múzeum január 22-én nyíló kiállításában.

Az utóbbi 1600 évben, vagyis Attila halálát követően több olyan pótolhatatlan ékszernek is nyoma veszett, amelyeknek ma már csak a másolata ismert. Ilyenek I. Childerich frank király 5. század végi, tournai-i sírjából származó leletek, amelynek egy részét a francia forradalom idején beolvasztottak, más részeit elloptak. Készült viszont másolat a tárgyakról, így a látogatók, nemcsak Attila hunjainak ékszereit, hanem kortárs, nyugat-európai emlékeket is megismerhetnek a Magyar Nemzeti Múzeum Attila-kiállításában január 23-ától. Mainzból egy másik felbecsülhetetlen értékű műtárgy-együttes különleges másolatát is Budapestre szállították. A 19. század elején, a romániai Pietroasele-ében talált kincsek másolatait a kiállításra való tekintettel újra is aranyozták.

Szintén bekerültek a József nádor terem vitrinjeibe a Telkiben és Bakodpusztán talált hun-korból származó aranyleletek és Szent Orsolya szobra, akinek története az egyik legmegrázóbb Attilával kapcsolatban.

A 13. századi Legenda Aurea szerint Szent Orsolya – egy britanniai király leánya – a Rajnán hajózva ért Kölnbe, amit éppen akkor foglaltak el a hunok, akik egyetlen nap alatt lemészárolták a tizenegyezer szüzet. A szépséges hercegnőbe viszont Attila beleszeretett és feleségül kérte. Orsolya ezt visszautasította, amiért a hunok nyílzáport zúdítottak rá.

Azt, hogy a történészek mit igazoltak a fennmaradt legendából, hamarosan megtudhatják. Az Attila-kiállításra már lehet jegyeket vásárolni.

Fények mesterei: Dobos Tamás lett az év operatőre

A magyar filmművészet legkiválóbb vizuális alkotóit ünnepelte a szakma a napokban, amikor nyolcadik alkalommal adták át a rangos Kovács László–Zsigmond Vilmos Magyar Operatőr Díjakat. Az év operatőre idén Dobos Tamás lett, aki két markánsan eltérő, mégis vizuálisan lehengerlő alkotással, a Sárkányok Kabul felett és a Fratrum című filmek fényképezésével érdemelte ki az elismerést. A szakmai zsűri – Sára Balázs, Nagy András és Balázs István Balázs – döntése alapján a játékfilmes kategóriában Réder György vihette haza a díjat Az alapítás című filmben nyújtott teljesítményéért, míg a dokumentumfilmek mezőnyéből Bordás Róbert és a Papa, a kisjátékfilmek közül pedig Tóth Botond és az Ugar emelkedett ki.

A gála a jövő tehetségeire is reflektorfényt irányított: a diákfilm kategóriában Tóth Kristóf (Berta) és Gajdics Dávid (Poros utakon) részesült elismerésben. Különösen nagy hangsúlyt kapott a technikai háttér támogatása, hiszen idén először adták át a Ludwig Camera Budapest Kft. digitális különdíját Gajdics Dávidnak, míg Tóth Kristóf a Sparks Kft. jelentős értékű, még Zsigmond Vilmos és Romwalter „Richy” Béla által alapított analóg kameracsomagjával folytathatja munkáját.

Az esemény méltóságteljes zárásaként a Magyar Filmakadémia aranyérmeit, valamint az életműdíjakat is átnyújtották. Történelmi pillanat volt Horváth Adrienne kitüntetése, aki az első magyar női operatőrként kapott életműdíjat hazánkban, de hasonló elismerésben részesült Dávid Zoltán és Mertz Loránd operatőr, valamint a néprajzi filmkészítés meghatározó alakja, Papp János is. A Filmakadémia aranyérmével Bergendy Péter rendező, Dénes Zoltán operatőr, valamint Hábermann Jenő, Mécs Mónika és Poós András Tibor producerek több évtizedes, a magyar filmgyártás fejlődését szolgáló elhivatott munkásságát ismerték el.

A kultúra összeköt: megújuló arculattal és világméretű ünnepségsorozattal várjuk a magyar kultúra napját

Idén a megszokottnál is szélesebb horizonton, egy teljes héten át tartó programkavalkáddal és egy friss, egységes vizuális arculattal ünnepeljük a magyar kultúra napját. Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a napokban osztotta meg azokat az ambiciózus terveket, amelyek célja, hogy január 22-e ne csupán egy emléknap, hanem a nemzeti összetartozás élő, közösségi élménye legyen szerte a világon. Az új arculathoz kapcsolódó imázsfilm és a „A kultúra összeköt” mottó is azt az üzenetet hordozza, hogy Kölcsey Himnuszának születésnapja képes minden magyart – éljen bár az anyaországban vagy a határokon túl – egyetlen közös platformra hozni. A nagyszabású eseménysorozat központjában természetesen január 22-e áll, de a naptár már az ezt megelőző és követő napokban is megtelik tartalommal: a Magyar Művészeti Akadémia január 21-i budapesti gálaműsora mellett idén számos megyeszékhelyen is hasonlóan elegáns estek köszöntik az ünnepet.

A programok sokszínűsége a hagyományőrzéstől a modern közösségi terekig terjed, így például Budapest szívében, az Akvárium Klubban Akvafolk címmel indul útjára egy hiánypótló sorozat. Pál István Szalonna vezetésével a kéthetente jelentkező táncház kifejezetten a fiatalokat és a hazánkban tartózkodó külföldieket célozza meg, autentikus magyar ritmusokkal töltve meg az éjszakát. Az ünnepi héten a művészetek templomai is megnyílnak a nagyközönség előtt: az állami fenntartású intézmények mellett már harmincöt múzeum jelezte, hogy ingyenes belépéssel várja a látogatókat ezen a kiemelt napon. A Liszt Intézetek hálózatának köszönhetően a rendezvénysorozat globális méreteket ölt, hiszen a Nemzeti Művelődési Intézet koordinálásával csaknem kétszáz határon túli településen, Sepsiszentgyörgytől Zentán és Pozsonyon át egészen a Muravidékig zajlanak majd ünnepségek.

A szervezők a turistákra és az utazókra is gondoltak, így a Keleti pályaudvaron és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren felállított pop-up standok segítik a tájékozódást a bőséges kínálatban. Az összetartozás szimbolikus gesztusaként a látogatók minden helyszínen nemzeti színű karszalagot ölthetnek majd. Az államtitkár az ünnepi készülődés kapcsán arra is emlékeztetett, hogy a kulturális szféra megbecsülése a szakemberek anyagi elismerésében is megmutatkozik: a 2022-es bérrendezést követően idén januártól újabb 15 százalékos illetményemeléssel ismerik el 41 ezer, a kultúra területén dolgozó elhivatott munkáját, biztosítva ezzel a szektor fenntartható jövőjét.

Határokon átívelő ünnep: Szabadkán köszönti a magyar kultúra napját az MMA szegedi műhelye

A magyar kultúra napja alkalmából különleges, összművészeti programmal készül Szabadkára a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye, hogy a helyi Népkör Magyar Művelődési Központ falai között tegyen tanúbizonyságot a nemzeti összetartozás erejéről. Az Aracs Alapítvánnyal közösen szervezett keddi esemény a szakralitás, a népköltészet és a vizuális művészetek összefonódásából épít hidat az anyaországi és a délvidéki magyarság közé. Az ünnepi est nyitányaként Petrás Alina keramikusművész Földből született forma című kiállítása debütál a galériában, amely a moldvai csángó gyökerekből táplálkozó, mélyen spirituális formavilágot tárja a közönség elé. Az esztétikai élményt az Este a faluban című pódiumműsor teszi teljessé, ahol Iancu Laura író gondolatai és Petrás Mária népdalénekes, keramikusművész archaikus imádságai, szentséges énekei hívják közös meditációra a résztvevőket.

A moldvai származású alkotók fellépése több mint egyszerű kulturális esemény: hitvallás az ősi gyökerek mellett, miközben művészetük a kortárs szellemi élet meghatározó tartóoszlopaivá is vált az elmúlt évtizedekben. Az MMA szegedi műhelye immár második alkalommal karolja fel az észak-bácskai ünnepséget, tovább mélyítve azt a gyümölcsöző együttműködést, amely a Népkör és az Aracs folyóirat szellemi köre között alakult ki. A korábbi sikeres folyóirat-bemutatók és irodalmi estek sorába szervesen illeszkedik a mostani ünnepi alkalom, amely ismét bebizonyítja, hogy a magyar kultúra közös kincsünk, amely határoktól függetlenül képes közösséget teremteni és megtartani.

Nemzetközi szakmai porondon A nyaralás

Az Ezüst Medve-díjas Nagy Dénes legújabb, A nyaralás (The Vacation) című játékfilmterve ismét a nemzetközi filmvilág figyelmének középpontjába került, miután meghívást kapott a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál egyik legfontosabb szakmai eseményére. A február 14. és 17. között zajló Berlinale Co-production Market „Berlinale Directors” elnevezésű szekciójába beválogatott projekt egyike annak a harmincöt nagyjátékfilm-tervnek, amelyek a világ különböző pontjairól érkezve keresik jövőbeli koprodukciós és forgalmazási partnereiket a huszonharmadik alkalommal megrendezett fórumon. A különleges szekcióba kizárólag olyan alkotókat hívnak meg, akik korábban már sikeresen szerepeltek a fesztivál versenyprogramjaiban, így Nagy Dénes filmterve két másik rendező társaságában kap kiemelt láthatóságot a szakmai közönség előtt.

A filmterv nemzetközi beágyazottságát és művészi erejét jelzi, hogy a forgatókönyv már korábban elnyerte a rangos Baumi Forgatókönyvfejlesztési Díjat, valamint részt vett a Jeruzsálem Film Lab és az ACE Producers műhelyeiben is. A nyaralás előkészületeit emellett a francia CNC gyártási támogatása, a Kreatív Európa program, a Filmjus Alapítvány és a Région Sud is segíti, megalapozva a projekt stabil szakmai hátterét. A jelenlegi tervek szerint az ambiciózus alkotás forgatása 2027 elején veszi kezdetét, addig azonban a berlini seregszemle kínál lehetőséget arra, hogy a rendező és stábja tovább építse a film európai hálózatát a European Film Market keretein belül.

Monumentális visszatérés: Sümegi Eszter és Boross Csilla alakításában kel életre az Aida az Operaházban

Verdi egyik legnépszerűbb remekműve, az Aida január 24. és február 3. között tér vissza a Magyar Állami Operaház színpadára, hogy nyolc előadáson keresztül kápráztassa el a közönséget Mohácsi János 2015-ös, látványos rendezésében. A produkció zenei vezetését Rajna Martin, az intézmény első karmestere látja el, aki most először vezényli a darabot az Andrássy úton. A címszerepben két kiváló szopránt, Sümegi Esztert és Boross Csillát láthatjuk, míg az egyiptomi hadvezér, Radames szerepében László Boldizsár mellett az Operaházban most debütáló Pataki Adorján lép színpadra. A rabszolganő és a hadvezér tragikus szerelmi története, amely több mint másfél évszázada az operairodalom egyik legmegrendítőbb alkotása, a kettős szereposztásnak köszönhetően olyan neves művészekkel egészül ki, mint Kálmándy Mihály és Alexandru Agache, valamint Cser Krisztián és Gábor Géza.

Az előadás grandiózus jellegét nem csupán a monumentális díszletek, hanem a közreműködők létszáma is garantálja: a 89 fős zenekar és a 112 tagú kórus mellett 15 balettművész, félszáz statiszta, valamint artisták gondoskodnak a fáraók Egyiptomának megelevenítéséről. A darab, amely Budapesten már több mint ezer alkalommal aratott sikert, az emberi érzelmek legmélyebb konfliktusait vonultatja fel: a haza iránti hűség és a mindent felülíró szerelem közötti feloldhatatlan ellentétet, amelyet végül csak a közös halál békéje oldhat fel. A produkció Bodor Johanna koreográfiájával és a Vincze Tünde Produkció artistáival kiegészülve ígér felejthetetlen vizuális és zenei élményt a 2025/26-os évad egyik legfontosabb operaeseményeként.

Címlapfotó: A százezredik nézőt fogadja Szente Vajk igazgató az Erkel Színházban Fotó: Kaszner Nikolett/Erkel