Hírmozaik – január 22.

Hankó Balázs szerint a magyar kultúra a legfontosabb immunerősítőnk a mindennapokban

A magyar kultúra napja alkalmából rendezett gödöllői ünnepségen Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter emlékeztetett arra a megtartó erőre, amely a nemzeti identitásunk alapját képezi. A Művészetek Házában tartott különleges eseményen iskolások százai vettek részt, hogy közösen ünnepeljék a magyar szellemi örökséget. A tárcavezető beszédében hangsúlyozta, hogy nemzeti értékeink nem csupán az ünnepnapokon, hanem a mindennapi élet legapróbb mozzanataiban is jelen vannak. A miniszter megfogalmazása szerint a kultúra ott rejtőzik a kávézásban, a baráti beszélgetésekben és minden egyes levegővételben, így alkotva láthatatlan, mégis elszakíthatatlan köteléket a Kárpát-medence magyarsága között.

„Magyarnak lenni büszkeség, magyarnak lenni kihívás, magyarnak lenni küldetés, éljük meg ezt az év további 364 napján is” – jelentette ki Hankó Balázs, rámutatva, hogy a kulturális gyökereink jelentik a legfontosabb kapaszkodót a modern világban. A miniszter szerint a magyar kultúra napjainkban a legjobb immunerősítő, amely képessé tesz bennünket arra, hogy büszke és küldetéstudattal rendelkező nemzetként tekintsünk magunkra. Az ünnepi gondolatok mellett a rendezvényen egy szimbolikus akció is kezdetét vette: a kormány törekvése, hogy összesen 4166 kilométernyi nemzeti színű szalagot juttassanak el az emberekhez.

Ez a hosszúság jelképes, hiszen pontosan megfelel a Kárpát-medence magyar kultúrája határvonalának. A miniszter arra buzdította a jelenlévőket, hogy a szalagokat az összetartozás jeleként kössék egymás csuklójára, ezzel is erősítve a közösségi tudatot. A gödöllői flashmob rávilágított arra, hogy a fiatal generációk megszólítása kulcsfontosságú a hagyományok továbbéléséhez. A magyar kultúra napja így nemcsak a múltra való emlékezés, hanem a jövőbe vetett hit ünnepe is lett, amely a közös nyelv és a közös értékek mentén kovácsolja egybe a társadalmat Székelyföldtől Budapestig és azon is túl.

Az MMA elismerő oklevelét a Kaláka együttes kapta

A Magyar Művészeti Akadémia gálaműsorral ünnepelte a Himnusz születésének évfordulóját a Pesti Vigadóban. A január 21-én rendezett ünnepségen Turi Attila elnök az MMA elismerő oklevelét adta át a Kaláka együttesnek a magyar és egyetemes zene és az irodalom értékeinek képviseletéért. Az eseményen részt vett Varga Zsolt András, a Kúria elnöke, Schmitt Pál volt köztársasági elnök és felesége, Makray Katalin, valamint Pintér Sándor belügyminiszter. 

A gálaműsoron átadták a Magyar Művészeti Akadémia elismerő oklevelét, amelyet a művészi, művészetelméleti vagy művészetpedagógiai tevékenységet kiemelkedően magas színvonalon művelő, valamint a művészeti értékek közvetítésében, közkinccsé tételében, a művészeti kapcsolatok ápolásában, illetve a művészeti tevékenységek támogatásában elévülhetetlen érdemeket szerzett személy, szervezet vagy közösség kaphat meg.

Turi Attila a Kaláka együttesről szólva kiemelte: idén egy olyan alkotó közösség kap elismerést, „melynek tagjai – szinte hihetetlen kimondani – immár közel hat évtizede közvetítik a legmagasabb szinten a magyar és egyetemes zene és az irodalom örök értékeit a legszélesebb közönség, hallgatóság generációi számára. Egy olyan közösségnek, melynek neve az én szakmámban, az építészetben, a legmagasabb szintű építő tevékenységet, a közösségépítést jelenti. Azt a létformát, melyben ott a világ Makovecz Imre által megfogalmazott ősképe, az egyén, a közösség, a haza, a nagyvilág nekünk egy szálról hajtat: egymást vető szirmok, mint a rózsa levelei, melyek fölcserélhetetlenek és helyükről kitéphetetlenek. Az idei év díjazottjai is a kultúra kimagasló közvetítésében, generációkon átívelő hagyományozás munkásságában felmutatott eredményeit ismerjük el.”

A Magyar Művészeti Akadémia magyar kultúra napi gálaműsorának felvételét január 22-én, a magyar kultúra napján 18 órától sugározza az M5 csatorna.

Fiatal tehetségek vehetik át a Barcsay-díjat Szentendrén

A huszadik századi modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb alakja Barcsay Jenő, akinek szellemi örökségét 1989 óta a nevét viselő szakmai elismerés őrzi. A mester testvére által alapított Barcsay-díjat minden évben olyan pályakezdő művészek kapják, akik munkásságukkal méltóvá válnak az iskolateremtő festőművész alkotói következetességéhez és alázatához. Január 30-án 17 órakor a szentendrei Karnevál Kávéház és Gasztrobár ad otthont az ünnepélyes díjátadónak és a kapcsolódó kiállítás megnyitójának, ahol idén három kiemelkedő tehetség részesül az elismerésben.

A 2025-ös év díjazottjai között üdvözölhetjük Agg Lilit, aki a hagyományos festészetet a digitális világ utópisztikus lehetőségeivel ötvözi, valamint Molnár Judit Lillát, akinek installációi a játszóterek szimbolikus világán keresztül dolgozzák fel a felnőttlét dilemmáit. Harmadik díjazottként Tomecz Dániel veheti át az elismerést, aki fotók és digitális printek elegyítésével kutatja az egyéni és kollektív emlékezés rétegeit. Az eseményen köszöntőt mond Vitályos Eszter kormányszóvivő és dr. Jusztusz Noémi, a Petőfi Kulturális Ügynökség osztályvezetője. A díjakat a művész jogörökösei adják át a Barcsay Jenő Általános Iskola növendékeinek közreműködésével. A fiatal alkotók munkáit bemutató tárlat március 29-ig várja a látogatókat a Dunakanyar művészeti központjában.

A Déryné Program produkciói a magyar kultúra napján

A magyar kultúra napján a Déryné Program alprogramjaival, 54 produkcióval 14 településen lesz jelen határon innen és túl. A Határtalan Program keretében Kárpátaljára és Felvidékre látogatnak el – tudósít az MTI. Kárpátalján Visken az óvodásokat, Técsőn a kisiskolásokat várja a Törökvész Vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című előadás, míg a KultUp alprogram keretében többek között az Ab ovo című interaktív előadást, valamint a Mohácsi vész című produkciót tekinthetik meg a diákok.

Az óvodásokat megszólító Vitéz László alprogram január 22-én éri el a jubileumi 200. témanapját. Nádudvaron két helyszínen, a Napfény és a Vadvirág Óvodában zajlik a témanap, bábszínház és kézműves-foglalkozások várják a gyerekeket. A Déryné Társulat Garára utazik, ahol Tamási Áron színművét, a Csalóka szivárványt láthatja a közönség, majd január 24-én Szatmárnémetiben lesz látható a produkció. A Lázár Ervin Program öt településen lesz jelen 13 előadással, a Mátyás király tréfái bábszínházi előadást, a Tücsöklakodalom című produkciót, valamint a Kövek című előadást láthatják az általános iskolások. Az Országjárás alprogramban Abán a Toldi története kel életre a színpadon, Agyagosszergényen Karády-dalok hallhatóak, míg Kosdon a Misztrál együttes a Jónás álma című produkciójával várja a közönséget.

Világraszóló tárlattal idézik meg Attila alakját a Magyar Nemzeti Múzeumban

Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb kiállítása nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeumban, amely a legendás hun uralkodó, Attila életét és örökségét tárja a látogatók elé. A nemzetközi összefogással megvalósult tárlat 13 ország 64 intézményének mintegy 400 műtárgyát vonultatja fel. A kiállítást Hankó Balázs miniszter nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy Attila három kultúra szorításában, germánok, szlávok és türkök között hozta létre birodalmát, miközben megőrizte saját identitását. „Attila az országépítő és a kultúraközvetítő, a hódító és a béketeremtő” – fogalmazott a miniszter.

Zsigmond Gábor, az intézmény elnöke kiemelte, hogy a tárlat a tudomány és a legendák párbeszéde, ahol a régészet, az archeogenetika és a néphagyomány eredményei egyszerre jelennek meg. A látogatók olyan különleges kincseket láthatnak, mint az Abu-Dhabi Louvre-ból érkezett domagnanói kincs darabjai, az üzbegisztáni orlati lemezek vagy a hun birodalom területéről származó gránátköves ékszerek és rituális üstök. Különleges látványt nyújtanak a korabeli testmódosítás emlékei, a torzított koponyák is. A július 12-ig látogatható kiállítás hidat képez a keleti és nyugati kultúrák között, bemutatva a hódító uralkodó máig élő, sokrétű emlékezetét.

A jövő sztárjai a Cziffra Fesztiválon

A Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész által alapított Cziffra Fesztivál idén is kiemelt figyelmet fordít a tehetséggondozásra. A 2026-os év elején a Hegyvidéki Kulturális Szalon ad otthont a Fókuszban a fiatalok koncertsorozatnak, amely január 23. és március 20. között négy különleges esten mutatja be az új művészgeneráció legígéretesebb képviselőit. A fesztivál művészeti vezetője szerint a tehetség támogatása összetett feladat, amelyet díjakkal, mesterkurzusokkal és folyamatos fellépési lehetőségekkel igyekeznek segíteni.

A sorozat nyitó- és záróeseményén a Talentum Hungaricum Program ösztöndíjasai lépnek színpadra, bemutatva a 16–26 év közötti zenészek és táncművészek számára létrehozott mentorprogram sokszínűségét. Február 15-én Lugosi Ali klarinétművész és Varga Tivadar jazz-zongorista közös, műfajokon átívelő hangversenyét élvezheti a közönség, míg február 18-án két Junior Prima díjas tehetség, Dolfin Balázs gordonkaművész és Oláh Krisztián zongoraművész-zeneszerző mutatja be nemzetközi szinten is elismert tudását.

A Cziffra Fesztivál fővárosi programsorozata február 11. és 22. között csúcsosodik ki, ahol a fiatalok mellett olyan világsztárok is fellépnek, mint David Fray vagy Leonidas Kavakos. A rendezvénysorozat célja, hogy hidat képezzen a művészeti ágak és a generációk között, miközben aktívan formálja a jövő magyar zenei életét. A fesztivál eseményei nemcsak szakmai mérföldkövek a fellépők számára, hanem valódi felfedezésélményt és kulturális feltöltődést kínálnak a közönségnek is.

Búcsú Vajda Mártától, a színházi világ hídépítőjétől

Életének 71. évében elhunyt Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság örökös ügyvezető titkára. Közel négy évtizeden át szolgált a háttérben: alázattal, hiteles szakmaisággal és végtelen türelemmel tartotta össze a hazai színházi életet. Pályáját az Interkoncertnél kezdte, majd 1991-től vált a szakmai szervezet megkerülhetetlen oszlopává. Bánffy Miklós-díjjal és lovagkereszttel elismert munkásságát a párbeszéd és a béke keresése vezérelte. Hidat épített intézmények és emberek közé; távozásával egy biztos pontot és egy pótolhatatlan iránytűt veszített el a magyar kultúra.