DVAST20250218203.jpg

Hírmozaik – január 27.

A Petőfi Kulturális Program sikere, világrekorddal nyert Richter Angelina, minden eddiginél gazdagabb a Bálna műkincsparádéja, Aradra érkezik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, hajnalig tartó táncházzal érkezik a Népzenészbál, béremelés és megújuló kulturális programok, saját halottjának tekinti Aknay Jánost a KIM.

Rekordérdeklődés a Petőfi Kulturális Program iránt

Rekordérdeklődés mutatkozik a Petőfi Kulturális Program iránt – közölte Závogyán Magdolna kedden a Facebook-oldalán. „A jelentkezési időszak lezárását követően világosan látszik: a Petőfi Kulturális Program iránti érdeklődés továbbra is kiemelkedő, országos léptékű és közösségformáló erejű” – fogalmazott a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. Kitért arra, hogy 2059 település lépett be a programba, 7983 igénylés érkezett be, ami 3,18-szoros túljelentkezést jelent a meglévő szolgáltatásokra. A vármegyék közül Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala került be az első háromba. „A számok egyértelműen bizonyítják: a kulturális élmények iránti igény erős, a közösségek élni akarnak a lehetőséggel, a kultúra valóban összeköt” – hangsúlyozta bejegyzésében Závogyán Magdolna, aki köszönetet mondott minden településnek és szolgáltatónak az aktív részvételért.

Világrekorddal nyert Arany Bohóc-díjat Richter Angelina Monte-Carlóban

Történelmi sikert aratott Richter Angelina a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon: a húszéves artistaművész első magyar nőként nyerte el a cirkuszvilág Oscar-díjaként emlegetett Arany Bohóc-díjat. Angelina a Magyar Posta elnevezésű produkciójával nemcsak a szakmai zsűrit nyűgözte le, hanem világrekordot is felállított, ugyanis egyedülálló módon 21 lovat irányított egyszerre, miközben két ló hátán állva egyensúlyozott.

A fiatal tehetség sikerével folytatódik a Richter-dinasztia páratlan sorozata, hiszen nagyapja Ezüst Bohóc-díja után édesapja, Richter Flórián (2008), majd nagybátyja, ifj. Richter József (2018) is elnyerte már a fesztivál fődíját. Angelina felkészülését a Fővárosi Nagycirkusz segítette, ahol korábban a Cirkuszherceg című műsorban csiszolta tudását, tavaly augusztusban pedig az év kiemelkedő artistájának járó Karádi Béla Arany Emléklánc díjat is átvehette.

A rendkívüli győzelem tiszteletére a Fővárosi Nagycirkusz ünnepi gálát rendez január 30-án, pénteken 15 órától. Az eseményen Fekete Péter főigazgató köszönti a világsztárt, az előadás szünetében pedig elhelyezik Angelina emléktábláját a cirkusz Csillagok falán, örök emléket állítva a történelmi diadalnak.

Tausz Ádám. Fotó: MTI/Purger Tamás
Tausz Ádám. Fotó: Purger Tamás / MTI

Rekordot dönthet a Bálna műkincsparádéja

Minden eddiginél nagyobb területen és gazdagabb kínálattal tér vissza a Bálnába az ország legnagyobb összművészeti vására. Február 26. és március 1. között 50 galéria vonultat fel több százmillió forint összértékű műkincset, a festményektől és szobroktól kezdve az ékszereken és bútorokon át egészen a ritka könyvekig. A szervezők a folyamatosan bővülő érdeklődés és a fiatalodó közönség miatt idén látogatói rekordra számítanak.

Tausz Ádám főszervező kiemelte, hogy a rendezvény átfogó képet ad a hazai műkincspiacról, ahol a pár ezer forintos dizájntárgyak és a több tízmilliós gyűjtői darabok egyaránt megtalálhatóak. A megújult arculattal jelentkező seregszemle a vásárlás mellett kulturális élményt is kínál: az érdeklődők tárlatvezetéseken vehetnek részt, és elmerülhetnek a kortárs és klasszikus művek forgatagában.

Az esemény egyik különleges attrakciója a BÁV Art által meghirdetett nyereményjáték, amelynek fődíja egy több mint 600 ezer forint értékű, briliáns csiszolású gyémánttal díszített fehérarany nyakék. A látogatók közül valaki ezzel az értékes ékszerrel gazdagodva távozhat a 2026-os év legfontosabb művészeti seregszemléjéről.

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása a magyar kultúra napja alkalmából rendezett gálaműsoron a Müpában 2026. január 22-én.  Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása a magyar kultúra napja alkalmából rendezett gálaműsoron a Müpában 2026. január 22-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Aradra érkezik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes virtuóz néptáncműsora

A Kárpát-medence leggazdagabb népzenei és táncos örökségét hozza el az aradi nagyszínházba a Magyar Nemzeti Táncegyüttes. Február 9-én, hétfőn 19 órakor láthatja a közönség a Kárpátok visszhangja című látványos folklórműsort, amely a Rákóczi Szövetség és a Déryné Program együttműködésének köszönhetően valósul meg.

Magyarország legnagyobb hivatásos néptáncegyüttese egy lendületes válogatással készül, amely Rábaköztől Székelyföldig, Matyóföldtől Dél-Alföldig kalauzolja el a nézőket. A műsorban helyet kapnak a legendás csárdások, az erdélyi és cigány táncok, az üveges karikázó, valamint a világ egyik legtechnikásabb férfitánca, a legényes is. Az előadás szakmai színvonalát Zs. Vincze Zsuzsa és Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas művészek garantálják, a zenekart Papp István Gázsa vezeti.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával megvalósuló eseményre a belépés ingyenes, azonban az érdeklődőknek előzetes regisztrációhoz kell kötniük részvételüket, hogy részesei lehessenek a Kárpát-medence legszebb táncait felvonultató gálának.

Közösségi ünneppel és hajnalig tartó táncházzal érkezik a Népzenészbál

Január 30-án, pénteken ismét a Fonó ad otthont a hazai népzenei élet egyik legrangosabb éves eseményének, a Népzenészbálnak. A több mint egy évtizedes múltra visszatekintő rendezvény nem csupán a szakma fontos találkozópontja, hanem a közönség számára is egyedülálló alkalom, hogy testközelből élje át a Kárpát-medence zenei örökségének sokszínűségét.

Az est nagyszabású koncertsorozattal indul, ahol olyan neves formációk lépnek színpadra, mint Kiss-Balbinat Ádám és barátai, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekara, a Horsa Banda, a Magos Együttes, valamint Kalász Máté és barátai. Az egyéni összeállítások után a hangsúly a közösségi élményre helyeződik: hajnalig tartó táncházi mulatság veszi kezdetét, ahol a tapasztalt táncosok és a műfajjal ismerkedők együtt ünnepelhetik az élő népzenét.

A D. Tóth Sándor „Satya” házigazda és szervező nevével fémjelzett bál idén is bizonyítja, hogy a népzene egyszerre képes megőrizni a hagyományokat és kortárs módon megszólítani az új generációkat. A rendezvény célja, hogy barátságos, mégis szakmai szempontból hiteles fórumot teremtsen a magyar népzenei kultúra minden képviselője és kedvelője számára.

Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán
Novák Irén, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Kocsis Zoltán / MTI

Béremelés és megújuló kulturális programok

A gyorsan változó világban a technológiai újításokat a közösségek javára kell fordítani, miközben az emberi kapcsolatok szerepe felértékelődik – hangsúlyozta Novák Irén helyettes államtitkár a Kulturális Központok Országos Szövetségének (KKOSZ) keddi műhelyfoglalkozásán. A politikus kiemelte, hogy a kormányzat nemzetben és regionalitásban gondolkodik, célja pedig az értékes kulturális tartalmak közvetítése minden társadalmi réteg számára.

A szakemberek megbecsülése jegyében január elsejétől mintegy 41 ezer kulturális dolgozó részesült 15 százalékos béremelésben, amely legkésőbb a márciusi kifizetésekben realizálódik. Novák Irén részletesen ismertette a sikeres kormányzati programokat is: a Déryné Program 2020 óta 8,3 milliárd forintos támogatással több mint 1,4 millió embert ért el, míg a Lázár Ervin Program keretében már hárommillió általános iskolás jutott ingyenes művészeti élményhez. Az egyetemi hallgatókat célzó Kultkredit alprogram pedig már tíz egyetemen teszi lehetővé, hogy a diákok kreditekért látogassanak kulturális eseményeket.

A jövőbeli tervek között szerepel a Kincses Kultúróvoda program keretének 65 millió forintra emelése, valamint a Csoóri Sándor Program 1,9 milliárd forintos idei keretösszege. A helyettes államtitkár kitért a Petőfi Kulturális Program nemzetmegtartó erejére és a Szakkör Program népszerűségére is. Fontos bejelentésként elhangzott, hogy az adatszolgáltatási fegyelem szigorodik: idéntől azok az intézmények, amelyek nem szolgáltatnak statisztikát, elesnek a működési és pályázati támogatásoktól.

Aknay_15 R
Aknay János. Fotó: Kurucz Árpád / Magyar Kultúra magazin

Saját halottjának tekinti Aknay Jánost a KIM

Az életének 77. évében elhunyt Aknay János Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festőművészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti, aki a 20. századi szentendrei festészet konstruktív-szürrealista irányzatának egyik legmeghatározóbb alakja volt.

Az 1949-ben Nyíregyházán született művész 1971-től haláláig élt és alkotott Szentendrén, ahol 1972-ben alapító tagja volt a korszakalkotó Vajda Lajos Stúdiónak. Az elmúlt öt évtizedben a hazai és nemzetközi tárlatok állandó szereplőjévé vált, alkotásait olyan neves intézmények őrzik, mint a Magyar Nemzeti Galéria vagy a Ferenczy Múzeum. Művészi hitvallása mellett rendkívül aktív közösségi életet élt: számos országos szakmai szervezetben és kuratóriumban vállalt vezető szerepet, segítve a magyar képzőművészet ügyét.

Páratlan életművét számos magas rangú kitüntetéssel ismerték el: a Magyar Köztársasági Érdemrend lovag- és tisztikeresztje mellett 2010-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2021-ben pedig megkapta a Nemzet Művésze címet, végleg beírva magát a magyar kultúrtörténetbe.

Címlapfotó: Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. Fotó: Vasvári Tamás / MTI