Vay Péter püspök családja a magyar arisztokráciához tartozott. Nem olyan magas polcon, mint mondjuk az Esterházyak vagy Festeticsek, de Vay Péter édesapja, László például főispán volt, testvére, Vay Sarolta Vay Sándor álnéven írói munkásságáról vált híressé. (Rakovszky Zsuzsa nagyszerű regényben formálta meg bizarr alakját, ahogy ő látta.)
A mintegy 2400 darabos gyűjteményi egység a Hopp Múzeum egyik legalapvetőbb és legrégibb gyűjteménye, amelyet 1907-ben az állami megbízásból eljáró Vay Péter (1863–1948) püspök vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum számára. Feltárásával és egy jelentős részének bemutatásával a múzeum régi adósságát törleszti, mondta bevezetőül Fajcsák Györgyi igazgató, a kiállítás kurátora.
Vay Péter élete és működése alig ismert, diplomáciai és misszionárius tevékenységének számos részletét homály fedi. A papi pályára lépését megelőző időkben az arisztokrata ifjak életét élte: kiváló és sokrétű oktatásban részesült, barátokkal hosszas utazásokra indult Európában és a Közel-Keletre, külföldi egyetemeken folytatott rövidebb-hosszabb ideig tanulmányokat. Pappá szentelése után pápai titkos kamarássá nevezték ki és kiemelt diplomáciai feladatokkal bízták meg (jelen volt például Viktória királynő gyémántjubileumán).
Vay Péter a római katolikus missziók vizitálása során XIII. Leó, a szociális pápa megbízásból Japánt is bejárta, emellett kiváló felkészültségű műgyűjtő volt, aki behatóan foglalkozott a szigetország művészetével. Mivel a Szépművészeti Múzeum a 20. század elején még egyáltalán nem birtokolt ázsiai – ezen belül japán – anyagot, Vay elképzelése az volt, hogy utazásai során japán fametszeteket és kard tartozákokat vásárol az intézmény számára – jegyezte meg a kurátor.
Vay háromszor kelt útra: már 1902–1903-ban eljutott az ázsiai kontinens belsejébe, sőt a Távol-Keletre is. 1907-ben ismét felkereste Kínát és Japánt. 1913-ban hosszú hajóútra indult India, Sri Lanka (akkor Ceylon-sziget), Malajzia, Szingapúr, Jáva, Borneó, Szumátra, Thaiföld (akkor Sziám), Vietnám, Hongkong és Shanghai érintésével. 1914. március 25-én érkezett meg Nagaszakiba.
Vay nevéhez fűződik az első, ennek a témának szentelt művészettörténeti könyv is magyar nyelven. Többeket (köztük a Hopp Múzeum első igazgatóját, Felvinczi Takács Zoltánt is) ő indította el pályájukon.
A kiállítás a Vay-gyűjteménynek, valamint történetének és szélesebb értelemben vett történeti kontextusának első átfogó bemutatása. A bevezető részében Vay Péter életútjáról készült összeállítás fogadja a látogatót. A püspök alakját mellszobra, személyes tárgyai és főpapi ékszerei idézik meg. A gyűjtemény súlypontja a képzőművészeti anyag, amelyben a legjelentősebb egységet a sokszorosított grafikák (fametszetek, fametszetes könyvek) és a festmények (tekercsképek) képviselik, de hétszáz kisplasztika (netsuke, inrō), valamint 11 db faszobor is a részét képezi.
A képek formáján nyomon követhető, hogy a Meidzsi-restaurációval hogyan nyílt meg Japán az európai és amerikai szokások előtt, a függőleges elrendezésű (tekercs) képeket, a kereskedelmi forgalomba hozható, fekvő formájú rajzok és festmények váltották fel. Az első teremben japán fametszetek (főként tájképek és korai darabok), Hokusai és Hiroshige alkotásai, valamint a főbb témákhoz kapcsolható tárgyak (főként lakktárgyak és netsukék) láthatók. Itt kaptak helyet a Hopp Múzeum legfrissebb szerzeményei, a 2022-ben vásárolt japán fametszetek is.
A kiállítás második terme főként a színházat és szép nőket bemutató fametszetek, valamint a kapcsolódó iparművészeti anyag (fémtárgyak: kardtartozékok és fésűk) bemutatásának ad helyet, valamint itt kap a látogató összegző áttekintést Vay püspök ázsiai utazásairól. Megelevenedik a kabuki és a bunraku színjáték és tánc. Külön tárló foglalkozik az ún. Csúsingura eseménnyel, amelynek során 47 rónin megbosszulta ura, Aszano Naganori halálát. (A hűséges szolgák kincsesháza alcímmel a városligeti Körszínházban Kazimir Károly 1972-ben vitte színre a legendát.)
A harmadik terem a buddhista művészetre fókuszál, amelynek gyűjtésére a bemutatott korszak különleges lehetőséget biztosított, ugyanis a sintó államvallássá emelkedése után megjelent a piacon a japán művészet hihetetlenül gazdag és értékes buddhista anyaga.
A tárlat egy-egy külön termet szentel a világi festészet legnépszerűbb műfajainak is.
A kiállítás mintegy tíz hónapon át tart nyitva. Ez idő alatt változatos kísérőprogramok várják a látogatókat: különleges művészeti és zenei workshopok (ikebana, sakuhachi, origami, kimonó), kurátori tárlatvezetések, koncertek, kortárs iparművészeti vásár, filmvetítések, kerti programok. Kiemelten fontos alkalom a 2023. május 14-i centenáriumi ünnepség, amelynek során (Hopp Ferenc születésének 190. évfordulója mellett) a Hopp Múzeum legelső, 100 évvel ezelőtt, 1923-ban megnyílt kiállítására emlékeznek.
Fotók: Sulyok Miklós
