A helyőrségi zenekar története több mint hatvan évvel ezelőtt kezdődött, de az 1990-ben elinduló haderőreform során az együttest megszüntették. Kovács István 2001-ben kezdett hozzá az újjászervezéséhez, decemberben már 16 zenész lakott a vásárhelyi laktanyában, a következő év végére pedig az ország legjobban felszerelt, egységes képet mutató helyőrségi zenekarává vált az együttes.
Az együttes 2013-ban megkapta a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, elnyerte a Világ Fúvószenei Szövetségének (WASBE) kitüntetését és a Csongrád-Csanád Megye Kultúrájáért Díjat.
A zenekart 2019-ig Kovács István alezredes vezette, aki igényes és színvonalas hangzást teremtett, és fegyelmezett csapatot kovácsolt a zenekar tagjaiból. Ezt a feladatot vette át helyettese, Gömöri Balázs őrnagy, aki folytatja azt a munkát.
Gömöri Balázs a koncertet megelőzően elmondta, jelenleg 26 zenész játszik az együttesben, október 1-jétől az engedélyezett létszám öttel bővült. Kovács István karmester mellett – aki jelenleg a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola igazgatói feladatait látja el – húsz éve az együttes tagja Verasztó Ferenc tubás is.
Az együttes repertoárja sokszínű, a katonaindulók mellett játszanak komoly- és könnyűzenét, a műsort igyekeznek az adott eseményhez igazítani, legyen az egy falunap, térzene vagy hosszabb hangverseny – közölte a karmester.
Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka a zenekart köszöntő videóüzenetében Kodály Zoltánt idézve úgy fogalmazott: „Lehet élni zene nélkül is. A sivatagon át is vezet út.”
A katonazenekarok mindig kicsit hozzátesznek a katonák mindennapi tevékenységéhez, de a honvédség zenészei – ahogy azt hangversenyeiken is bizonyítják – sokkal többet tudnak annál, mint hogy indulókat játszanak – hangsúlyozta a tábornok. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, az együttes tagjai elsősorban katonák és csak másodsorban zenészek, amint ezt bizonyították a határszolgálatnál és a kórházakban is.
Fotók: MTI/Rosta Tibor
