Marinovich Endre, az intézmény főigazgató-helyettese szerint méltó helyre kerültek az alkotások, hiszen a levéltár a történettudomány és a képzőművészet szerencsés találkozására ad lehetőséget. Az előadóteremben rendszeresen szervezik meg a Veritas-esteket, amelyeken különböző történettudományi kérdéseket vitatnak meg, a látogatók találkozhatnak a festményekkel és szobrokkal.
A kiállítást Wittner Mária, a Corvin-közi felkelőcsoport egykori tagja, 56-os halálraítélt nyitotta meg, akinek portréja látható a tárlaton. Felidézte, hogy a tárlat – amelynek anyagát először 2017-ben mutatták be Budapesten – az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült.
A keddi megnyitón az 56-os megtorlásokról beszélt. Kiemelte: azok az emberek, akiknek a portréit bemutatják, a szabadságért harcoltak, annyira szerették a hazájukat, hogy az életüket adták érte. „Hiszem, hogy nem véletlen, hogy ennyi ember adta az életét. Hiszem, hogy a 301-es parcella mégiscsak elindított valamit, de azt a valamit nekünk kell befejezni, nekünk az élőknek" – mondta.
A megnyitón Oláh Mátyás László és Oláh Katalin szobrászművész, valamint Kiss Adél festőművész az alkotások elkészítéséről, a művészeti koncepcióról beszélt.
Rácz János, az intézet tudományos munkatársa az 56-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről és a művészekkel végzett közös munkáról szólt. Mint mondta, a kiállításon politikusok, felkelőcsoport-vezetők, felkelők, egyházfő, katonatisztek portréi láthatók, átfogja '56 egész spektrumát, sokat mond az '56-os történetünkről. Valamennyien egy szabad, független, demokratikus Magyarországért harcoltak, áldozták az életüket – jelentette ki, hozzátéve: a kádári megtorlás kegyetlensége mindannyiukat utolérte, ez is összeköti az életutakat. A tudományos műhelyben, ahol 1956 történetével is foglalkoznak, konferenciák zajlanak és sokan megfordulnak, ennek az emléknek helye van. A képek és szobrok hazatértek.
Kiemelt fotó forrása: Veritas
